Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Albumok a netről: Pamela Luss és Gina Forsyth Archívum
  • Brunszvik-kastély Archívum
  • Nikola Parov – Herczku Ágnes: Megéred még Archívum
  • Kass János és a zene Archívum
  • Panelvarázsosítás Archívum
  • Irodalmi Nobel-díjasok I. Egyéb kategória
  • Az aradi 13 Archívum
  • Az ókor zenéje Archívum

Johann Sebastian Bach

Posted on 2023.03.31.2025.04.01. By admin 8 hozzászólás Johann Sebastian Bach című bejegyzéshez

[Eisenach, 1685. március 21./március 31. – Lipcse, 1750. július 28.]

a papiruszportal.hu archívumából

Szerzők: Bogár Edit, Lehotka Ildikó, Gusztáv András

A barokk zene talán legnagyobb mestere. Már gyermekkorában kitűnt zenei tehetségével. Először édesapjától, a szintén neves Johann Ambrosius Bachtól, majd szülei halála után bátyjától, Johann Christoph Bachtól tanult. Első állása 1703-ban Weimarban volt, ahonnan később gyalogosan indult el Lübeckbe, hogy a kor neves orgonistáját, Buxtehudét felkeresse. A mühlhauseni (Türingia) Szent Blasius-templom orgonistája lett 1707-ben, s ugyanebben az évben összeházasodott második unokatestvérével.

1717-től udvari karmester Köthenben. 1718-ban, első felesége – Maria Barbara – halála után nőül vette Anna Magdalena Wilckent, akihez három Notenbüchleint (kottáskönyvecskét) írt – ezek a rövid darabok tanítási célt szolgáltak –, melyeknek egyes darabjait a kezdő zongoratanulók is jól ismerhetik.
Második felesége volt az első nő, aki a templomban egyházi szertartásokon énekelhetett, addig a szoprán szólamokat férfiak vagy fiúk tolmácsolták. Két házasságából 20 gyermeke született, de nem mindegyik maradt életben. Fiai közül is sokan választották a zenei pályát. 1722-ben Lipcsében megüresedett a Tamás-templom és iskola kántori állása, vele együtt a director musices tisztsége, s ez Lipcse összes templomának zenei irányítását is magában foglalta. A kántori állás kötelezte a zeneszerzőt új művek írására, ez hetente minimum két kantátát jelentett, a mű betanítását (férfi- és fiúkar, zenekar, szólisták) és előadását. Bach ekkor lett a Tamás-templom karnagya, s ez az állás egész életművét meghatározta. Amikor 1734-ben az iskola vezetésében változás történt, és az új igazgató a zenének kevesebb teret engedett, Bach a szász fejedelmi udvar támogatását élvezve megkapta az udvari karmester és zeneszerző címet (a titulus a nagyon előkelően hangzó Königlich Pohlnischer und Chur Saechssischer Hoff-Kompositeur, Capellmeister und Director Chori Musica Lipsiensis volt). Élete utolsó három évében látása nagyban meggyöngült, három hályogműtétet hajtottak végre rajta, végül mégis megvakult.

  1. július 31-én temették el a lipcsei János-templom déli falánál lévő temetőben. Ezt a temetőt később felszámolták, s ma sem tudjuk, hol találhatók Bach földi maradványai. Jelképes sírja van a lipcsei Tamás-templomban.

Az utókor a mester iránti tiszteletből a barokk zene korszakának lezárását jelképesen Bach halálának esztendejével jelöli.
Halála után ismertsége és elismertsége hamar feledésbe merült, s majd a bécsi klasszicizmus, de még inkább a romantika fedezi újra fel Bach nagyságát.

Életművében az opera kivételével megtalálható a barokk zenei műfajok szinte mindegyike, és ezekben maradandót alkotott. Az életmű tematikus rendszerezését és katalogizálását W. Schmieder végezte el, a művek címe mellett látható BWV rövidítés az e jegyzékben található sorszámot vezeti be.

1708-ig elsősorban orgonadarabokat és egyéb hangszeres műveket írt (partiták, prelúdiumok és fúgák, toccaták, fantáziák, szonáták), mellettük néhány régi stílusú kantátát.
1708–1717 között a kantáta műfajának megújítása jellemezte Bach zeneszerzői munkásságát: az udvari opera mintájára recitativók és áriák előtérbe kerültek. Legismertebb, e korszakból származó kantátái: Weinen, Klagen; Ich hatte viel Bekümmernis; Nun komm, der Heiden Heiland, Der Himmel lacht; Komm, du süße Todesstunde; valamint a „Vadászkantáta” (Jagdkantate: Was mir behagt), mely már nem egyházi előadásra szánt mű, úgynevezett világi kantáta. Ugyanebben az időszakban született a c-moll passacaglia orgonára, valamint az az Orgelbüchlein, melyben a 45 orgonakorál a korálfeldolgozás oktatásának célját szolgálja.
Az 1717-1723 közötti periódus az egyik legtermékenyebb Bach művészetében. A korszak leginkább nagyszabású alkotása a János-passió, melyet 1724 nagypéntekjén mutattak be a lipcsei Nikolaikirchében. Emellett 17 templomi kantáta, különböző hangszer-összeállítású szonáták, szvitek és concertók, két hegedűverseny, két hegedűre írt koncert, a hat Brandenburgi verseny, a Wohltemperiertes Klavier első kötete, 24 prelúdium és fúga, valamint több világi kantáta, köztük a híres Kávékantáta és a Parasztkantáta fémjelzik ezen időszakot. A legtöbb, nem templomi előadásra szánt művet e periódusában írta.
1723-1735 között folytatódik a nagy művek ciklusa: a hangszeres és vokális művek, billentyűsökre írt alkotások mellett az egyházi zene sem szorul háttérbe. Ekkor (1727-ben vagy 1729-ben) keletkezik a Máté-passió, 1734-ben a Karácsonyi oratórium, ír 13 csembalóversenyt, több orgonaszonátát, és 1730-ban a háromrészes Kromatikus fantázia és fúgát.
Utolsó művei (1735–1750) a kontrapunkt (ellenpont) legkiemelkedőbb alkotásait hozzák létre. Ide tartozik a Wohltemperiertes Klavier második kötete, számos orgonadarab, a Musikalisches Opfer és nem utolsósorban a Kunst der Fuge. A csembalóra írt Goldberg-variációk című variációsorozat szintén ennek az alkotói periódusnak a képviselője.

Bármily hihetetlenül hangzik is, e gazdag életmű a teljes ouvre-nek csupán mintegy a fele, a Bach-művek többi része nem maradt fenn. Hatszáznál is több kantátája közül csak kb. kétszázat találtak meg. Gondoljunk csak bele: akkoriban még nem létezett kottapapír, Bach saját maga vonalazta a kottaírásra használt papírt! A mai kottapapírok oldalanként 6–32 sort tartalmaznak, mindegyik sor öt vonalat – és ezt kézzel kellett megvonalazni, sokszor gyertyafény mellett. A saját használatra szánt kottákat nem másolták le, ezek nagy része pedig Bach halála után egyszerűen megsemmisült.

Eisenachi szülőházában ma múzeum található, értékes hangszergyűjteménnyel.

1946-ban Svájcban megalakult a Nemzetközi Bach Társaság, 1951-ben Göttingenben pedig létrehozták a Johann Sebastian Bach Institutot, mely többek között Bach műveinek kritikai kiadásával foglalkozik. Lipcsében a Gohliser Schlößchenben Bach-Archivum létesült.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Tavaszi zsongás
Next Post: Április 1.

Related Posts

  • „Szeret álmokat fejteni” Archívum
  • Sass Sylvia: Operaáriák Archívum
  • Egyedül harcoltunk 1956-ban is Archívum
  • A reneszánsz két oldalról Archívum
  • A forgatókönyv, Julius Caesar és a néző halála Archívum
  • Faust megdicsőülése Archívum

Comments (8) on “Johann Sebastian Bach”

  1. Visszajelzés: Március 24. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Április 7. – papiruszportal.hu
  3. Visszajelzés: Április 11. – papiruszportal.hu
  4. Visszajelzés: Április 15. – papiruszportal.hu
  5. Visszajelzés: Május 30. – papiruszportal.hu
  6. Visszajelzés: Július 2. – papiruszportal.hu
  7. Visszajelzés: Július 28. – papiruszportal.hu
  8. Visszajelzés: Március 31. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  2. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  3. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  4. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. Csillogó Kolonits szerzője Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária – papiruszportal.hu
  • A szulák, a szúnyogok, a nyuszi, és komoly dolgok Archívum
  • Január 6. Naptár
  • Polanski-trilógia Archívum
  • Július 31. Naptár
  • Egy fiatal gitárvirtuóz Magyarországon – interjú Kállai Jánossal Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – A táj mint poétikai szervezőerő Berzsenyi Dániel költészetében Archívum
  • A negyven legszebb ária Archívum
  • A száműzetés vége Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme