Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Pozsonyi papiruszok 8. Archívum
  • Örökzöld téma a sivatagban: a Nazca-vonalak Archívum
  • A sulyok és annak el nem vetése Archívum
  • Dragomán György: A fehér király Archívum
  • Juan Marsé: Utolsó délutánok Teresával Archívum
  • Paradicsom a színpadon és a nézőtéren Archívum
  • Dr. Kubassek János Archívum
  • Mozart Figaro házassága, kétszer Archívum

Gardiner és a BFZ a Müpában

Posted on 2026.10.18.2026.10.21. By admin Nincs hozzászólás Gardiner és a BFZ a Müpában bejegyzéshez

Szerző: Lehotka Ildikó

A ritka pillanatok egyike, amikor a historikus szemléletű zenélés nagymestere olyan kiváló, hihetetlenül rugalmas apparátussal találkozik, mint a Budapesti Fesztiválzenekar. Október eleji, háromszor adott hangversenyük (október 4-5-6.) nemcsak a hazai koncertélet egyik legjobban várt eseménye volt, hanem zenei szempontból is mély tanulságokkal szolgált. A műsorválasztás – Haydn kései remekműve és Sibelius monumentális zenei világa – komoly kihívás elé állította a zenekart, de a vajon a végeredmény igazolta a várakozásokat?

A két szimfónia között egyetlen halvány vagy erőltetett kapcsolódási pontot találunk, ez pedig az üstdobpergés. A Haydn szimfónia nyitását és a Sibelius darab második tételét is erre a hangszerre írta a szerző. A két komponista két világ: Haydn a bécsi klasszika, a finn szerző pedig a romantika stiláris jegyeit használja. Haydn vidám, könnyed (ha szabad ilyet írni), Sibelius inkább komor, helyenként pátosszal teli. A zenekari apparátus pedig nyilvánvaló.

A Fesztiválzenekar tagjai már több alkalommal álltak össze kórussá, ez a koncert is egy kórusművel kezdődött, felvezetve az estet: Sibelius Szívem dala című, a Hat dal (Op. 18) sorozat utolsó darabjával. A rövid, de igen kellemes kórusmű után a zenekar tagjai elfoglalták a helyüket, majd rögtön indult Haydn darabja. Az Üstdobpergés melléknevű, No. 103-as szimfónia a Londoni szimfóniák sorozat utolsó előtti alkotása, Haydn teljes vértezetben mutatja meg magát. A műfaj kikristályosodott, a szerző zenei jellemzői, például a generálpauzák hol humoros, hol feszültségteremtő ereje miatt még a kevésbé avatottaknak is egyértelmű a komponista.

Gardiner elképzelései véleményem szerint nem mutatták meg a szimfónia erényeit. Nem tükröződött az, hogy milyen izgalmas ez a mű, és ebben nem a zenekar volt a hibás. A közönség elvárása szerinti szintet nem hozta a világhírű karmester, de voltak szép pillanatok, így például a lassú bevezetés. Hosszúnak tűnt a lassú tétel éppen a kidolgozottság hiánya miatt, a Haydn első szimfóniáira utaló concertáló szakasz kissé elsietett volt a koncertmester részéről.

A szünet után egészen más dimenzióba léptünk át. Bár Sibeliust a Finlandia szimfonikus költeménnyel és a Valse triste-tel azonosítjuk, esetleg a Hegedűversennyel, a szimfóniái is különleges művek. Jean Sibelius 2. szimfóniájának(D-dúr, Op 43) megszólaltatása igazi interpretációs próbakő. Sibelius zenéjében mindig fennáll a veszély, hogy a partitúra sűrűsége miatt a hangzás masszívvá, követhetetlenné válik. Gardiner azonban remekül használta a hangszíneket. A rezes tablók északi pátosza nem elnyomta, hanem megemelte a sűrű vonósszőnyeget. A finálé hatalmas, hömpölygő ívét a karmester biztos kézzel, fokozatosan építette fel, a záró tétel utolsó szakaszában mintha a Rahmanyinovra jellemző túlcsorduló érzelemvilágot hallottunk. Ebben a műben érzékelhettük Gardiner kimagasló karmesteri tudását.

Hatalmas, megérdemelt tapsot kapott Gardiner az első – nem kell mondani, hogy teltházas koncerten (az orgonaülésen és pótszékeken is ültek –, és már szállingóztak ki a teremből a vasárnap délutáni, 4-i koncerten, amikor egy újabb kórusművet hallottunk.

Gardiner és a Budapesti Fesztiválzenekar első hazai találkozása rendkívül inspirálóan hatott. A brit karmester intellektuális, mégis végtelenül elegáns megközelítése és a BFZ precizitása, spontán zeneisége olyan fúziót hozott létre a Sibelius-darabban, amely még hosszú ideig emlékezetes marad a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége számára.

Nem tudom, hogy a másik két koncerten hogyan hangzott a Haydn-szimfónia. Gardiner a régi zene specialistája, ezért is volt meglepő, hogy a romantikus szimfónia vezénylése, karmesteri felfogása hozta el a közönség által várt nagy pillanatokat.

A Müpa estére is szervezett koncertet, Bretz Gábor Heine-versekre készült dalokat énekelt a Fesztiválszínházban.

Papiruszportal Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Scott Yoo és a karmesteri véna
Next Post: Dalok, Heine verseire

Related Posts

  • Ezernyi érzelem Papiruszportal
  • Kurtág100 – az 5. koncert. Ősbemutató a Müpában Papiruszportal
  • A ló és a láda esete Papiruszportal
  • A szavakon túl Papiruszportal
  • Két koncert a Nemzetközi Kulturális Fesztiválon Papiruszportal
  • A vízisellő és a macska Papiruszportal

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2026. november
  • 2026. október
  • 2026. július
  • 2026. április
  • 2026. március
  • 2026. február
  • 2026. január
  • 2025. december
  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A halál vigasza és a gall liturgia fényei
  • Sci-fi vagy nem?
  • A kettes szám jegyében
  • Két koncert a Nemzetközi Kulturális Fesztiválon
  • Magyar kincsek – Kroó György emlékére

Legutóbbi hozzászólások

  1. Kétszer kettő szerzője A kettes szám jegyében – papiruszportal.hu
  2. „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!” szerzője Két koncert a Nemzetközi Kulturális Fesztiválon – papiruszportal.hu
  3. Kurtág100 – az 5. koncert. Ősbemutató a Müpában szerzője Magyar kincsek – Kroó György emlékére – papiruszportal.hu
  4. Szimfónia, versenymű, kantáta szerzője A harangok és a bábjátékos – papiruszportal.hu
  5. Két koncert, két hegedűművész a Zeneakadémián szerzője Két este világsztárokkal – papiruszportal.hu
  • Arbuzov: Kései találkozás Archívum
  • Pénz, szerelem, szépasszonyok: Shaw és egy másik gazdag ember (szegény ember) Archívum
  • Csalog Gábor Szkrjabin- és Kurtág-lemeze Archívum
  • Karácsony – regölés Archívum
  • Augusztus 11. Naptár
  • Aranyló óceán – Patrick O’Brian Archívum
  • Kurtág100 – a 13. koncert. Rados Ferenc emlékére Papiruszportal
  • Shakespeare és a film II. rész Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme