„Nem szabad hinni a véletlenben, jobb, ha reggel és este is felpofozzuk magunkat, hogy el ne felejtsük, hogy az óvatosság sohase fölösleges, és hogy jóból is megárt a sok.”
Jaroslav Hašek (Prága, 1883. április 30. – Lipnice, 1923. január 3.) cseh humorista és szatirikus író.
„Egy ember nem tudhat mindent, de mindenkinek kell legalább egyvalami, amihez valóban ért.”
Gustav Freytag (Kreuzburg [Szilézia], 1816. július 13. – Wiesbaden, 1895. április 30.) német író.
Apám úgy beszélt, ahogy a bűvészek fénylő
selyemkendőiket elővarázsolják magukból;
bár ezektől a zászlóként lobogó piros, kék, zöld,
tarka sálaktól lassan már megfulladok.
Apám idősebb bátyja iszonyatosan dadogott.
De… fejezte be apám, minden egyes mondatát.
S a selyemnél durvábbra szőtt, összecsomózott
nyelvtant a zsigereikből előrángatták.
Megérteni próbálom a mutatványt.
Bohóc vagyok, ki tisztítja a porondot.
Tüzes nyelvüket lenyelem, görcsöt kötök rá,
s a végtelen szalagot visszadobom.
Szikrára lobbantva a rég elfojtott csendet,
mint Ádám küszködöm a Teremtés szavaival.
S bár gyulladt hangszálaim megfeketedtek,
a lángok már örökké dúdolják dalaimat. /- shADow -/
Tony Harrison (1937. április 30.) angol költő, műfordító és drámaíró. Nagy-Britannia egyik legjelentősebb versírója, számos művét bemutatták a Királyi Nemzeti Színházban (Royal National Theatre). Olyan vitatott műveiről ismert, mint a trágár szavakat tartalmazó „V” című hosszú költeménye (1984–85-ös bányászsztrájkról emlékezik meg) vagy ókori drámák, tragédiák átdolgozása. Szintén híres szókimondó nézeteiről. 2015-ben munkásságának elismeréseként David Cohen-díjjal tüntették ki. 2016-ban Rómában elnyerte a Premio Feronia díjat. Fontosabb művei: Oxyrhynchus követői, Prometheus, A gorgon tekintete.
„Nem hiszem, hogy túl sokan szeretnénk a valóságot látni, akár színházban, akár moziban. Csak valóságosnak kell látszani, mert a valóságot egyikünk sem tudja túl sokáig elviselni.”
Alfred Hitchcock (Sir Alfred Joseph Hitchcock, London, 1899. augusztus 13. – Los Angeles, 1980. április 29.) angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer.
„Bátraké a szerencse. Nemkülönben a balszerencse is.”
Tabi László (Taub, Budapest, 1910. október 7. – Budapest, 1989. április 28.) József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, humorista.
… a szovjet nyomás miatt általában a titkolózás mellett döntöttek, de a nemzetközi hírügynökségek beszámolói után végül mindenütt hírt adtak az atomerőműbalesetről, viszont megpróbálták azzal nyugtatgatni (félrevezetni) a lakosságot, hogy a szovjetek urai a helyzetnek, így a lakosságnak nincs félnivalója, bármit ehet, ihat és járhat a szabadban… Tipikus példája volt ez a kommunista rendszer ideológiájának, hogy a Szovjetuniót és a kommunista eszmét tökéletesnek és hibátlannak tarthassák
MINDENÁRON…
„Mennyország versus Pokol, három menet, kiütésig, törülköző nincsen.”
Terry Pratchett (Sir Terence David John Pratchett, Beaconsfield, Buckinghamshire, Anglia, 1948. április 28. – Broad Chalke, 2015. március 12.) angol fantasy- és science fiction-író.
„A ki bizik magához – az szemébe tekint mindennek, a mi az életben kinálkozik, és aztán választ kénye kedve szerint s ez a szabadság!”
báró Jósika Miklós (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében hangzik fel a dalszöveg részlet a soha nem létező Hajmási Péter okán. Ám a szövegben szereplő hangszer nem alkalmas a cselekedet elvégzésére, nem úgy mint nagy tesója, a csaknem kétszer akkora (3 és fél méter magas) oktobasszus. A hatalmas vonós hangszert Jean-Baptiste Vuillaume francia hangszerkészítő alkotta meg 1850 körül. A három húrját képtelenség kézzel lefogni, ezért egy bonyolult mechanikus szerkezet (billentyűk-pedálok) segítségével, emelvényen állva szólaltatható meg. Bár az örök kísérletező Hector Berlioz elismerően szólt a hangszerről, érthertő okok miatt a zeneszerszám nem terjedt el. Egy-egy példánya található Bécsben, Párizsban, Phoenixben.
„Keresd és vedd észre a csodákat magad körül. Kifáradsz, ha csak magadra figyelsz, és ez a kimerültség minden mással szemben süketté és vakká tesz.”
Carlos Castaneda (Cajamarca, Peru, 1925. december 25. – Los Angeles, Kalifornia, 1998. április 27.) latin-amerikai származású, amerikai antropológus, akit a mexikói varázslóhagyományról írt könyvei tettek világhírűvé.
„A Természet nem késik ránk húzni a pártunk rabruháját. Egyszerre csak valamennyiünk arca, alakja egyformává válik, s lassankint megannyian megkapjuk a jó vén szamár arckifejezését.”
Ralph Waldo Emerson (Boston, Massachusetts, 1803. május 25. – Concord, Massachusetts, 1882. április 27.) amerikai esszéíró, költő, unitárius lelkész és a transzcendentalista mozgalom vezetője.
Heti találós kérdésünk
A képen két festményt lehet látni. Az alábbi karaktersorozatok egyikből meghatározható a festő neve és a történelmi esemény, amiről a festmények készültek. Melyik karaktersorozat utal ezekre?
CLeB-16191690
FdeG-1808050203
FR-180718140417
PP-18811025
SD-19890123
„A kultúra nem csupa hab a tortán, hanem elemi létfeltétel.”
Kukorelly Endre (Budapest, 1951. április 26.) József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus.
Nincs megalázhatóbb, védtelenebb
annál, aki szeret;
sebezhetőbb,
ki pőrén áll egy merev arc előtt.
Lakatos István (Bicske, 1927. április 26. – Budapest, 2002. május 6.) Kossuth-, József Attila és Baumgarten-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
/Johann Wolfgang von Goethe/
„Ne felejtsd el, öreg, hogy a szépség csak felszín, de a csúnyaság lehatol a csontig.”
Hubert Selby (Hubert „Cubby” Selby, Jr., Brooklyn, 1928. július 23. – Los Angeles, 2004. április 26.) amerikai regényíró, legismertebb művei az Utolsó letérő Brooklyn felé és a Rekviem egy álomért.
„Isten útjai kifürkészhetetlenek.”
William Cowper (Berkhamsted, 1731. november 26. – East Dereham, 1800. április 25.) angol költő.
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése:
Daniel Defoe (Robinson Crusoe)
A könyv 1719. április 25-én jelent meg; az év végére négy kiadást élt meg. A 19. század végére nem volt még egy könyv a nyugati irodalom történetében, amely annyi kiadást élt volna meg, és annyi nyelvre fordították volna le, mint a Robinson Crusoe-t. A Robinson Crusoe-hoz hasonló műveket azóta robinzonádokként emlegetik. A Robinson Crusoe alapozta meg a realista fikciót mint műfajt. Több író használta fel az alaptörténetét, több filmes adaptáció is készült a regényből. Előző heti rejtvényünk illusztrációjaként Dick van Dyke főszereplésével készült, Robin Crusoe kalandjai (Lt. Robin Crusoe U.S.N) című filmből való. A magyar Kőszegi Imre Összkomfortos Robinson címmel írt szórakoztató ifjúsági könyvet, ami a Delfin sorozatban jelent meg, 1970-ben.
Daniel Defoe (Daniel Foe, 1660. szeptember 13. – 1731. április 24.) angol író.
Az angol felvilágosodás egyik nagy alakja. Az első angol regényíró. Több mint 500 könyvet írt. Legismertebb művei a Robinson Crusoe és a Moll Flanders. Defoe érdekelt volt a hazai és a külpolitikában. Első politikai pamfletje 1683-ban jelent meg. III. Vilmos angol király támogatója volt. Ebben az időszakban talán egyik legnagyobb eredménye a Review című kiadvány rendszeres megjelentetése volt. Ezt a szókimondó újságot gyakorlatilag egyedül szerkesztette 1704 és 1713 között. Az újság eleinte hetente, majd 1705-től három hetente jelent meg. Defoe még akkor is megjelentette, amikor politikai ellenfelei 1713-ban börtönbe záratták. 1714-ben megírta egyik legnépszerűbb munkáját, a The Family Instructor, ami 1715-ben jelent meg. Eddigi munkái talán nem biztosítottak volna számára irodalmi halhatatlanságot, de 1719-ben a prózaírás felé fordult, és elkészítette Robinson Crusoe című munkáját, ami részben utazók és száműzöttek visszaemlékezésein alapult. 1724-ben publikálta utolsó nagy munkáját, a Roxana című regényt.
„A gondolat félénk madár, akkor röpdös az emberre, amikor akar, és leginkább csak az egyszerűséget, a csöndet és az elnémulást kedveli.”
Tömörkény István (Steingassner, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. ––> A ceglédiből szegedivé lett író: Tömörkény István
