Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Korona: Római történeti kézikönyv Archívum
  • Hommage a Yehudi Menuhin Archívum
  • Kiss Ottó hétköznapi hősei Archívum
  • Impressziók – Ravel kamarazenei művei Archívum
  • Wagner, Wagner – a Művészetek Palotájában Archívum
  • Csajkovszkij és Bruckner világa Archívum
  • Carmen, tévúton – mindent vagy semmit Archívum
  • A Tinta Nebuló II. szótárcsomagja Archívum

A szerelem ünnepe az éjszaka csendjében

Posted on 2024.04.19.2024.04.17. By admin Nincs hozzászólás a(z) A szerelem ünnepe az éjszaka csendjében bejegyzéshez

Grant Stewart: In The Still Of The Night és
Dena Derose: Love’s Holiday című lemeze

Szerző: Czékus Mihály

Az alaptételt, miszerint az ember lelkiereje csodákra képes, Dena DeRose élettörténete is alátámasztja. Kézműtétét követően két évig nem ülhetett zongora mellé. A barátai tudták, hogy milyen fontos számára a zene, ezért egyszer egy dzsesszklubban addig unszolták, amíg el nem kezdett énekelni. Ez az este fordulópont volt az életében. Dena mára a tengerentúl egyik legnépszerűbb énekes-zongoristájává vált.
A Grant Stewart által vezetett kvartett pedig dzsesszörökzöldekből válogatott egy csokorra valót az In Still Of The Night című albumán.

Dena Derose: Love’s Holiday

Az alaptételt, mely szerint az ember lelkiereje csodákra képes, az amerikai származású énekes-zongorista Dena DeRose élettörténete is alátámasztja. DeRose hároméves korában kezdett zongorán játszani, majd később orgonálni tanult, és az ütős hangszerekhez is nagy affinitása volt. Az iskolai évek alatt vonzotta minden, ami zene, éppúgy játszott musicalekben, mint klasszikus zenét előadó együttesekben. Az iskola elvégzése után érdeklődése a dzsessz felé fordult, és dzsesszzongoristaként dolgozott New Yorkban. A 80-as évek közepén egy súlyos kézbetegség majdnem véget vetett zenei karrierjének. Az orvosok operációt javasoltak, de garantálni nem tudták, hogy újra zongorázhat. Visszaemlékezéseiben ez az időszakot élete mélypontjaként emlegeti. A műtétet követően két évig nem ülhetett zongora mellé. A barátai tudták, hogy milyen fontos számára a zene, ezért egyszer egy dzsesszklubban addig unszolták, amíg el nem kezdett énekelni. Ez az este fordulópont volt az életében, hiszen rájött, hogy a hangja lehet az új hangszere. Hamarosan már dzsesszénekesként gazdagította New York zenei palettáját. Később a keze is tökéletesen meggyógyult, és Dena mára a tengerentúl egyik legnépszerűbb énekes-zongoristájává vált. A tavalyi évben Ausztriában tartott mesterkurzust. Eddig öt albuma jelent meg.

A Love’s Holiday a különleges minőségű lemezeiről ismert Sharp Nine Records gondozásában jelent meg. Az albumon két saját szerzemény és nyolc dzsesszörökzöld kapott helyet. Akik a cím alapján valami szirupszerű, édes-romantikus történetet várnak, azok talán csalódottan fognak felállni a lemezjátszó mellől. Ez a lemez úgy viszonyul a cukormázas korongokhoz, mint a Jane Eyre az újságárusoknál kapható romantikus könyvecskékhez.

Olyan dalokat hallhatunk Dena előadásában, mint a Tony Bennett-től, illetve Frank Sinatrától rongyosra játszott The Good Life. Szintén közismert melódia a Close Your Eyes is. A számot egy tragikus eseménnyel kapcsolja össze az énekesnő. Lakásának ablakából látta, amikor szeptember 11-én a második repülőgép becsapódott a World Trade Centerbe. Azóta egészen más jelent számára ez a szám. Gyakran játssza olyankor, amikor szeretne kizenélni magából valamit. Dena a kompozíció instrumentális és vokális változatát egyaránt szereti.

Vannak azért vidámabb számok is az albumon, ilyen pl. saját szerzeménye, a The Iris, ami az énekesnő kedvenc virágáról szól. Nehéz lenne kiemelni kedvencként egyetlen dalt is a 12 közül, mert mindegyikre szükség van a teljes zenei puzzle-képhez. Valamennyi ismeri a bejáratot a hallgató szívéhez. A dallam folyik, akár egy patak – hol gyorsabban, hol pedig csak csordogál –, aztán vége, de csak azért, hogy ismét kezdődjön egy másik dal, hogy újra énekelni kezdjen Dena.
Közreműködnek: Dena DeRose – zongora és ének, Steve Davis – trombita, Jim Rotondi – trombita, Joe Locke – vibrafon, Peter Washington – nagybőgő, Matt Wilson – dobok, Tony Kadleck – trombita, Sara Della Posta – vadászkürt, Brian Lynch – trombita és Bill Charlap – zongora.

Sharp Nine Records (USA)

Grant Stewart: In The Still Of The Night

Amerikában jól megférnek egymás mellett az előadók tucatjait foglalkoztató, több zenei stílusban is aktív mamut kiadók és a csak maroknyi művésznek megjelenési lehetőséget biztosító, főként egy-egy zenei stílusra specializálódott kisebb lemezcégek. Az utóbbiak közé tartozik a New York-i székhelyű Sharp Nine Records is. Ez a cég dzsesszlemezei által vált ismertté a zenebarátok között. Mark Edelman producer és csapata mindig rendkívül igényes munkát végez. Ennek a precíz munkának a gyümölcsét a zenerajongók nagy örömmel szüretelik le a lemezek hallgatása során. Többek között olyan kiváló művészekkel dolgozik, ill. dolgozott együtt a kiadó, mint Dena DeRose, David Hazeltine, Tardo Hammer, John Webber, Joe Farnsworth és Grant Stewart.

A Grant Stewart által vezetett kvartett dzsesszörökzöldekből válogatott egy csokorra valót az In The Still Of The Night című albumán. A muzsikusok nem sok álmélkodásra adnak időt a hallgatónak, hiszen a nyitó szerzeménnyel – amely egyben a lemez címadó dala is – egyből ötödik sebességbe kapcsolnak. A Cole Porter-kompozíció után a folytatás is pazar. Olyan jól ismert számokat hallhatunk újra, mint a Theme For Ernie (Fred Lacey), az Autumn In New York és a Work (Thelonious Monk). A szerzemények elrepítenek bennünket az 50-es, 60-as évek Amerikájába, mikor még egészen más jellegű autók szelték a tágas országutakat és az emberek is másként gondolkodtak. Az említett időszak dzsesszérzéséből kapunk egy kis ízelítőt az albumon keresztül.

Grant Stewart és Tardo Hammer (vagyis a szaxofon és a zongora) összjátéka kitűnő, az előbbi hangszer levegős és nagyon életszerű, utóbbi pedig telt, szépen csengő. Remek a ritmusszekció, a nagyon finom pengésű cinek szinte simogatnak, a nagybőgő testesen duruzsol. A produkció hihetetlen szabadságérzettel ajándékozza meg a hallgatókat. A szabadság nagyon megfoghatatlan dolog, és napjainkban teljesen félreérthető is, hiszen ma leginkább a valamitől való mentességet (pl. alcohol free, sugar free stb.) jelenti.

Grant Stewart – szaxofon, Tardo Hammer – zongora, Peter Washington – nagybőgő, Joe Farnsworth – dobok.

Sharp Nine Records (USA), 2007

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Ókori Nyelvöltögető VI.
Next Post: Miként alakult (volna?)

Related Posts

  • Balla D. Károly: Magyarul beszélő magyarok Archívum
  • Olvas(s)atok – Švejk, a derék katona, és Hašek, a bohém Archívum
  • A rock and roll rugója: Hasítás Archívum
  • Vámpír és vérfarkas közt félúton Archívum
  • Szabadi Vilmos és Bársony Péter Archívum
  • A mesefestő művész Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • Január 8. Naptár
  • Bonifác – fagy, szabók és sörfőzés Archívum
  • Erjesztett szójabab és Ady building Archívum
  • Szabadi Vilmos és Homor Zsuzsanna Archívum
  • Karácsony a Warnertől Archívum
  • Az 1848–49-es szabadságharc vértanúi – A tizenegyedik Archívum
  • Június 13. Naptár
  • Képzett társítások Harasztÿ Istvánnal és Petőcz Andrással Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme