Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio bejegyzéshez

avagy „Megrendült az egészséged? Kóstold meg a söröcskénket!” a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Petrás Éva A „…debilitás és a pornográfia örök amatőre és dilettánsa” (Hrabal: Az önvilágámító tanonc kalauza) Sörgyári capriccio című regényében egy letűnt időről kíván beszélni az Olvasónak, amelyet csodálatos édesanyja és egy habókos, szószátyár, feledhetetlen nagybácsi alakja fon egybe. Bohumil Hrabal az első…

Tovább… “Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio” »

Archívum

Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce)

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Temesszentandrási Judit Sok más regényíróhoz hasonlóan Joyce is lírikusként indult a pályán. Első kötete az 1907-ben napvilágot látott Kamarazene 36 szerelmes költeményből állt. Stílusát – ezt az impresszionista, romantikus lírát – erősen befolyásolta Blake vizionárius költészete, Yeats kelta szimbolikája, valamint Rimbaud és Verlaine modern költészete. Első prózai munkájában, a Dublini emberek…

Tovább… “Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce)” »

Archívum

A 12 legszebb magyar vers program 8.

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) A 12 legszebb magyar vers program 8. bejegyzéshez

Kocsi-út az éjszakában – „…Minden Egész eltörött” a papiruszportal.hu archívumából [2011] Forrás: Tóth Hajnal, Boldog Zoltán, Freund Emese A 12 hely-színes, Fűzfa Balázs vezette Kárpát-medencei poézismenet és konferenciasorozat a 8. állomásához („…Minden Egész eltörött”) érkezett. 2011. május 6–8. között az egyik Ady Endre-vers volt a téma (Kocsi-út az éjszakában), a hely-szín pedig: Nagykároly–Érmindszent–Nagyvárad. Az erdélyi…

Tovább… “A 12 legszebb magyar vers program 8.” »

Archívum

Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok bejegyzéshez

Kazinczy Ferenc és Ottlik Géza – a Fogságom naplója és az Iskola a határon* a papiruszportal.hu archívumából [2009] Szerző: Sándor Imre Márk Ottlik Géza a hetvenes évek végén így nyilatkozott Kazinczyról és a Fogságom naplójáról Hornyik Miklósnak: „Megelőzte Kafkát, Orwellt, Camus-t, Graham Greene-t, Salingert, Semprunt, Malamudot, az egész »legmodernebb« regényírást, elődünk lehetne (nekem is!) a…

Tovább… “Életútban, elbeszélésben és alkotásban megjelenő párhuzamok” »

Archívum

Olvas(s)atok – Mészöly Miklós hamleti atlétája

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Olvas(s)atok – Mészöly Miklós hamleti atlétája bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Czinkóczi Anita „… az életben csak egyetlen dologvolna igazán természetes: a csoda.” (Karel Capek) Mészöly Miklós első regényének, Az atléta halálának kalandos körülményeit még ma is gyakran emlegetik a kortársak. Sokat dicsérik stilisztikai érdemei, szerkesztési sajátságai miatt, természetesen jogosan. Emellett keveset írnak filozófiai mélyrétegéről, születésének igazi okáról. „A mesterségről” című írásában…

Tovább… “Olvas(s)atok – Mészöly Miklós hamleti atlétája” »

Archívum

Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Merenics Éva Álom a Tóték először is azért, mert az író – saját bevallása szerint – teljes egészében megálmodta a meglehetősen furcsa történetet. Aztán a (rém)álomszerű születést ugyanilyen kiszámíthatatlan publikációs kísérlet követte, amely minden kisebb-nagyobb „baleset” ellenére sikerrel végződött. Örkény még 1964 februárjában megállapodást kötött a filmgyárral, márciusban pedig elkészült a…

Tovább… “Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény” »

Archívum

„Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá”

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” bejegyzéshez

Mikszáth Kálmán prózájának helye a XXI. században* a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Csiszár Éva Elfogadott tény az irodalomtudományban, hogy az olvasók nem ugyanolyan módon fogadják be az egyes irodalmi alkotásokat. A befogadás többek között függhet az egyén korától, nemétől, tudásától, annak fejlődésétől, világszemléletétől, magától a korszaktól, melyben él. Minden időszaknak megvannak a maga stílusirányzatai, divatjai írásban…

Tovább… “„Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá”” »

Archívum

Galambok, hősök, terek – Parti Nagy Lajos Szombathelyen

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Galambok, hősök, terek – Parti Nagy Lajos Szombathelyen bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2009] Szerző: Rozmán Zoltán Gyerekkori „legendák”, színház és irodalom, dilettantizmus – na és a galambok. Beszélgetés egy íróról, az alkotás hogyanjáról és a Hősöm tere című regényről. Parti Nagy Lajos volt a vendég a szombathelyi Weöres Sándor Színház által szervezett Kötelező olvasmány címet viselő beszélgetéssorozat második állomásán, november 23-án a színház kamaratermében….

Tovább… “Galambok, hősök, terek – Parti Nagy Lajos Szombathelyen” »

Archívum

Az éhes város, mely soha jól nem lakhat

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Az éhes város, mely soha jól nem lakhat bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából[2006] Szerző: Pintér Beáta Molnár Ferenc a magyar irodalmi arcképcsarnok jeles alakja, akit kellően ellentétes módon ítélt meg kora, és e kétarcú szemlélet a későbbiekben is jellemezte fogadtatását, recepcióját. Gyorsan jött a népszerűség; elsősorban drámáinak fordításai és külföldi bemutatói hozták meg számára a világsikert, melynek kapujából nemegyszer visszatekintett kis magyar hazája veretes gondjaira….

Tovább… “Az éhes város, mely soha jól nem lakhat” »

Archívum

Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Bogár Edit [†] Miért is fontos erről beszélnünk? A nyelv a nemzeti identitás egyik fő összetevője; ha nem vagyunk tisztában nyelvünk történetével és jelenével, akkor csorbul nemzeti azonosságtudatunk. Manapság a médiában szinte csak az ún. „nem hivatalos” álláspont kap helyet; a könyvesboltok tele vannak olyan kiadványokkal, amelyek ezt tárgyalják. Ám…

Tovább… “Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról” »

Archívum