A kőbe véséstől a virtuális térképekig
a papiruszportal.hu archívumából [2005]
Szerző: leho
Kiadókat bemutató sorozatunkban egy nagy múltú könyvműhely tevékenységét szeretnénk megvilágítani. A több mint fél évszázados múltra visszatekintő Kossuth az utóbbi évtizedben nagy lépésekkel haladt jól kivehető célja felé: minden szempontból egy modern, a világ változásaira figyelő, igényes, sokszor látványos műveket megjelentető, a piac meghatározó szereplőjévé váló kiadót építenek.
Mindennapjaink kelléke
Ha el akarunk jutni egy számunkra ismeretlen helyre, térképet, útikönyvet szerzünk be – vagy egy útvonaltervezőre kattintunk a világhálón, esetleg az autónk számítógépes rendszere megteszi helyettünk. Ha a hagyományos térképeknél maradunk, felütjük őket, kiválasztjuk a legrövidebb vagy legcélszerűbb útirányt. Közben figyelembe vesszük, hogy milyen úttípuson, hány településen keresztül vezet utunk, s kigondolt útitervünk alapján múzeumlátogatást, tankolást, étkezést stb. iktatunk be a térkép ikonjai, jelei alapján.
A Kossuth Kiadó tudományos művei, sorozatai mellett (Mindentudás egyeteme, Magyar Kódex, Magyar Tudománytár) nagy hangsúlyt fektet arra, hogy művei a nagyközönség számára is érthetőek legyenek, ismeretterjesztő könyvei szinte a tudományágak valamennyi területére kalandoznak.
A kiadó a térképészet terén nem első munkájával jelentkezik. 2002-ben a Cartographiával közösen adták ki Papp-Váry Árpád Magyarország története térképeken című művét, amelyet azóta is újra kell nyomni, s idén is a könyvesboltok polcain található.
Ezúttal egy exeteri történészprofesszor 2003-as, még szélesebb témát felölelő, összegző könyvét fordították le. A szerző szimpatikus, a magyar könyvészetben a tudományos igényű kiadványoknál szokatlan gesztussal kezd: művét kedvenc kocsmája két alkalmazottjának ajánlja. Rutinos egyetemi előadó lehet, aki anekdotákkal, humorral próbálja a sokszor komoly, száraz anyagot könnyebben emészthetővé tenni, erre jó példa könyvében nagy kedvencem, a Micimackó Százholdas pagonyának térképe is.
Jeremy Black már a Bevezetőben felhívja a figyelmet a nyugati ember önzésére: a XX. századig a világ számos táján egyáltalán nem volt természetes, hogy észak van fölül, hogy a meridián Greenwichen keresztül „halad” stb. A térképek címe, színe, kivetítése, léptéke, jelrendszere egy hosszú, göröngyös egységesülési folyamaton ment keresztül, s az erősebbek, jelen esetben a XIX. század nagyhatalmai erőltették rá a térképkészítésre is akaratukat. A professzor szerint nagyon fontos a látókör, a látóhatár kérdése, ki meddig, merre tekintett, mit vélt érdemesnek megörökíteni, milyen értékeket közvetítettek az egyes térképek.
A kőbe véséstől a virtuális térképekig
Már a térképek anyaga is bizonyítja, hogy milyen óriási fejlődés zajlott le a térképkészítésben. A könyvben szereplő babiloni térképet kőbe vésték, így tették maradandóvá, egyes elképzelések szerint a Nazca-vonalak is egy térképet alkotnak. De pergamenre, papiruszra, fókabőrre is rajzoltak. Ma pedig egyes térképeknek nincs is anyaga, hiszen a műholdas térképek akár több millió kilométerről érkezhetnek a számítógépünkre.
A szerző öt nagyobb témára bontja mondanivalóját: A világ ókori szemmel, Kolumbusz nyomában, A felvilágosodás nyomában, Kereskedelem és birodalom, A modern kor. A legnagyobb változásokat ragadja meg, s mindig kitér az újítások mozgatórugóira. Sorra veszi a specifikusabbakat: a birtok-, a katonai, hajózási, metró-, GPS- stb. térképeket is.
Black a történeti kalauzolás és a plasztikus példák mellett rövid esettanulmányokat szúr be a térképcsinálás nagyobb mérföldköveiről: a Katalán atlaszról, az első meridiánról, a légi fényképezésről vagy az univerzum feltérképezéséről.
A könyvet olvasva számos egykori kedvenc gyerekirodalmi mű ötlött eszembe, ahol kulcskérdés volt a jó, érthető térkép léte (Kincses sziget, a már sajnos kevésbé olvasott Verne-mű, a Grant kapitány gyermekei stb.), és még több, korábban gondolkodásra késztető történelmi eset. A magyar őstörténetben Etelköz behatárolása, melyen tudósok még ma is vitatkoznak: mekkora gondot okoz, ha minden folyót Etilnek (Etelnek) neveznek. Vagy egy súlyos hiba a délszláv háborúban az Egyesült Államok részéről: rossz, azaz elavult térkép alapján kínai diplomáciai épületet bombáztak tévedésből. A hatalmi viszonyokat jelölő térképek között például az orosz birodalom polipként való ábrázolása is messzire viheti a fantáziát…
A járulékos részek között a nagyon hasznos, ilyen jellegű műveknél már elmaradhatatlan tárgy- és névmutató, képek forrása mellett az újabban elhanyagolt ajánlott irodalom is helyet kapott. A kötet szép kiállítású, az illusztrációk látványosak, érdekesek, jól kiegészítik a professzor írását, szöveg és illusztráció szerves egészet alkot.
Jeremy Black nagyszerű könyve nemcsak szakmabelieknek tanulságos összegzés, a laikus olvasónak is kitágítja a látókörét, mindannyiunkat elgondolkodtathat arról, hogy a legegyszerűbb használati tárgyainkba is mennyi tudás, emberi fifika, újítás szorult – és nem utolsósorban szép ajándék lehet földrajzot, történelmet tanulók számára.
Fülszöveg
A térképek világtörténete című színes képekkel, illusztrációkkal teli kötet végigkíséri a térképészet történetét a nyomtatás feltalálása előtti koroktól napjainkig. Megismertet azokkal a jelentősebb térképészekkel, felfedezőkkel és technológiai vívmányokkal, amelyek a segítségünkre voltak a világról alkotott képünk formálásában. Részletesen, de könnyen követhető módon ismertet meg a különféle szárazföldi és tengeri térképekkel a felfedezések korától a gyarmatosítások koráig. A kísérőszövegek jóvoltából a színes képekkel teli könyv nemcsak gondolatébresztő, de szórakoztató olvasmány is.
Jeremy Black: Térképek világtörténete
Kossuth Kiadó [Budapest, 2005]
240x300x18 mm, kötött, 176 oldal
Fordította Diószegi Endre és Németh Dorottya
Szerkesztette Stecz Mária
Tördelés Malum Stúdió
Műszaki vezető Kun Gábor
Nyomás és kötés Kínában
ISBN 963 09 4640 8
