Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Robert Capa-kiállítás a Ludwig Múzeumban Archívum
  • A szavak eredetére feleletet adó Biblia, vagy délibábos etimológiák gyűjteménye?
    Megjelent a Czuczor–Fogarasi-szótárból készült válogatás
    Archívum
  • Louvre a Szépművészetiben: A francia rajzművészet két évszázada Archívum
  • Szokolov és a varázs Archívum
  • Toscanini és a sebesség Archívum
  • Dzsesszalbumok – John Brown Trio, Bob Shimizu Archívum
  • Örökzöld téma a sivatagban: a Nazca-vonalak Archívum
  • Bab Berci kalandjai Archívum

Irene Papas emlékére

Posted on 2023.09.03.2024.09.15. By admin 2 hozzászólás Irene Papas emlékére című bejegyzéshez

A színház mindig történelmi jelen. Nem játsszuk, hanem éljük*

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Mika Róbert

Rendszeres olvasóink minden bizonnyal találkoztak David Niven és Anthony Quinn nevével a Papiruszportálon. A két színészlegenda együtt játszott a Navarone ágyúi** című háborús kalandfilmben, amelynek stáblistáján olyan nagyszerű nevekkel találkozhatunk még, mint Gregory Peck és Irene Papas. Később Irene Papas és Anthony Quinn játszotta a Zorba, a görög fergeteges párosát.

A fent említett színészekről, Irene Papas kivételével, többkötetnyi könyvet olvashatunk, még önéletrajz formájában is. A színésznőről viszont alig található anyag az interneten. Amit sikerült megtudni:
Irene Lelekou néven született a korinthoszi Chilimodion településen. Revükben, kis színpadokon lépett fel. Első, teljességgel ismeretlen filmjét 1948-ban forgatta. Sokáig csak mellékszerepeket kapott. 1954-ben először játszott Anthony Quinn-nel az Attilában, ám továbbra sem vették észre különleges képességeit, nem kapott jó szerepeket. Visszatért hazájába, ahol görög filmeket forgatott. 1961-ben J. Lee Thompson felfigyelt a jellegzetes arcú, igazi görög vonásokkal megáldott Papasra, és így lett a már fent említett Navarone ágyúi című film egyik főszereplője. (A szintén markáns arcú Anthony Quinn még meg is borotválkozott a kedvéért.) Pár év múlva szintén együtt láthatjuk őket a Zorba, a görög című nagy sikerű filmben. Pályája ezek után töretlen. A magyar közönség a ’68-ban forgatott Odüsszeusz című tévésorozatban ismerte meg igazán, ahol Penelopét játszotta. (A sorozat olyan sikeres volt, hogy Hofi Géza külön emléket állított neki.) Egymás után jöttek a jobbnál jobb filmek: Z (1969, Yves Montand-nal), Anna ezer napja (1969, Richard Burtonnel), A trójai asszony (1971, Katharine Hepburnnel), Az üzenet (1976, Anthony Quinn-nel), Corelli kapitány mandolinja (2001, Nicholas Cage-dzsel, Penélope Cruzzal), összesen közel száz szerep. Katharine Hepburn egyszer azt mondta róla: A mozitörténelem egyik legnagyobb színésznője. Marlon Brandóval Olaszországban találkozott 1950-ben. Soha nem játszottak együtt, de szerette és becsülte a nemrég elhunyt színészt, ahogyan ezt Brando halála után elmondta.
A zenében jártasak még talán emlékeznek, hogy Irene Papas 1978-ban és ’80-ban Vangelisszel készített két zenei albumot Odes és Rapszódiák címmel, amelyek hagyományos görög népzenei és bizánci klasszikus művek feldolgozását tartalmazták. A világhírű billentyűssel azonban nem ez volt az első közös produkciója, hanem már az Aphrodite’s Child 666 című progresszív-pszichedelikus rocklemezén is énekelt egy szerzeményt (1972, Infinity).

Utolsó mozidarabját 2003-ban forgatta (Utazás Bombaybe), a nemzetközi filmes adatbázis nem tud újabb készülő művéről. 2004-ben az olimpia háziasszonya volt, és az esemény tiszteletére szerepet is vállalt, sőt, a kínai olimpiára is színházi monstre előadásokkal készül. Talán ez lehet az oka, hogy Irene Papasról mostanában nem sokat hallani. Igaz, soha nem volt botrányhős, pletykatéma, ahogyan szupersztár vagy Oscar-díjas sem. Európa asszonya (2002-ben nyerte el ezt a címet) szeptember 3-án ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig!

  • Irene Papas
    **
    A sziget állítólag létezik Rodosz mellett, de az olasz Navarone (Navarra) helyett régóta görög elnevezéssel illetik, és nem sikerült azonosítanunk.
Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Mondja vagy olvassa?
Next Post: Dvořáktól Ravelig – A vízimanótól a Játékokig

Related Posts

  • Egy különleges vállalkozás: Vetettem gyöngyöt. Archívum
  • Mentés másként Archívum
  • Halász Judit mesél Archívum
  • Sol Gabetta és Alekszej Vologyin szonátaestje Archívum
  • Kiss Ottó hétköznapi hősei Archívum
  • Magdalena Kožená és Micuko Ucsida Archívum

Comments (2) on “Irene Papas emlékére”

  1. Visszajelzés: Szeptember 14. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Szeptember 3. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  2. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  3. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  4. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. Csillogó Kolonits szerzője Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária – papiruszportal.hu
  • Április 8. Naptár
  • Liszt, négy kézre Archívum
  • A negyven legszebb ária Archívum
  • „Véres víziókban és verziókban” Archívum
  • Pozsonyi papiruszok 11. Archívum
  • Április 5. Naptár
  • Dzsesztetés – „ő el tudja játszani az Ornithologyt” Archívum
  • Pannon Filharmonikusok – Pécs Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme