Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A medveésszel nem takarékoskodott a természet: Lássuk a medvét! Archívum
  • „Isten és sátán közötti alku” Archívum
  • Kis nép, kis lélek III. – A lebírhatatlan Kaukázus Archívum
  • Internetes helyesírás Archívum
  • Mentés másként Archívum
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) Archívum
  • Az éhes város, mely soha jól nem lakhat Archívum
  • „A bölcsesség szavai” Archívum

Irene Papas emlékére

Posted on 2023.09.03.2023.09.02. By admin 1 hozzászólás a(z) Irene Papas emlékére bejegyzéshez

A színház mindig történelmi jelen. Nem játsszuk, hanem éljük*

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Mika Róbert

Rendszeres olvasóink minden bizonnyal találkoztak David Niven és Anthony Quinn nevével a Papiruszportálon. A két színészlegenda együtt játszott a Navarone ágyúi** című háborús kalandfilmben, amelynek stáblistáján olyan nagyszerű nevekkel találkozhatunk még, mint Gregory Peck és Irene Papas. Később Irene Papas és Anthony Quinn játszotta a Zorba, a görög fergeteges párosát.

A fent említett színészekről, Irene Papas kivételével, többkötetnyi könyvet olvashatunk, még önéletrajz formájában is. A színésznőről viszont alig található anyag az interneten. Amit sikerült megtudni:
Irene Lelekou néven született a korinthoszi Chilimodion településen. Revükben, kis színpadokon lépett fel. Első, teljességgel ismeretlen filmjét 1948-ban forgatta. Sokáig csak mellékszerepeket kapott. 1954-ben először játszott Anthony Quinn-nel az Attilában, ám továbbra sem vették észre különleges képességeit, nem kapott jó szerepeket. Visszatért hazájába, ahol görög filmeket forgatott. 1961-ben J. Lee Thompson felfigyelt a jellegzetes arcú, igazi görög vonásokkal megáldott Papasra, és így lett a már fent említett Navarone ágyúi című film egyik főszereplője. (A szintén markáns arcú Anthony Quinn még meg is borotválkozott a kedvéért.) Pár év múlva szintén együtt láthatjuk őket a Zorba, a görög című nagy sikerű filmben. Pályája ezek után töretlen. A magyar közönség a ’68-ban forgatott Odüsszeusz című tévésorozatban ismerte meg igazán, ahol Penelopét játszotta. (A sorozat olyan sikeres volt, hogy Hofi Géza külön emléket állított neki.) Egymás után jöttek a jobbnál jobb filmek: Z (1969, Yves Montand-nal), Anna ezer napja (1969, Richard Burtonnel), A trójai asszony (1971, Katharine Hepburnnel), Az üzenet (1976, Anthony Quinn-nel), Corelli kapitány mandolinja (2001, Nicholas Cage-dzsel, Penélope Cruzzal), összesen közel száz szerep. Katharine Hepburn egyszer azt mondta róla: A mozitörténelem egyik legnagyobb színésznője. Marlon Brandóval Olaszországban találkozott 1950-ben. Soha nem játszottak együtt, de szerette és becsülte a nemrég elhunyt színészt, ahogyan ezt Brando halála után elmondta.
A zenében jártasak még talán emlékeznek, hogy Irene Papas 1978-ban és ’80-ban Vangelisszel készített két zenei albumot Odes és Rapszódiák címmel, amelyek hagyományos görög népzenei és bizánci klasszikus művek feldolgozását tartalmazták. A világhírű billentyűssel azonban nem ez volt az első közös produkciója, hanem már az Aphrodite’s Child 666 című progresszív-pszichedelikus rocklemezén is énekelt egy szerzeményt (1972, Infinity).

Utolsó mozidarabját 2003-ban forgatta (Utazás Bombaybe), a nemzetközi filmes adatbázis nem tud újabb készülő művéről. 2004-ben az olimpia háziasszonya volt, és az esemény tiszteletére szerepet is vállalt, sőt, a kínai olimpiára is színházi monstre előadásokkal készül. Talán ez lehet az oka, hogy Irene Papasról mostanában nem sokat hallani. Igaz, soha nem volt botrányhős, pletykatéma, ahogyan szupersztár vagy Oscar-díjas sem. Európa asszonya (2002-ben nyerte el ezt a címet) szeptember 3-án ünnepelte 80. születésnapját. Isten éltesse sokáig!

  • Irene Papas
    **
    A sziget állítólag létezik Rodosz mellett, de az olasz Navarone (Navarra) helyett régóta görög elnevezéssel illetik, és nem sikerült azonosítanunk.
Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Mondja vagy olvassa?
Next Post: Dvořáktól Ravelig – A vízimanótól a Játékokig

Related Posts

  • Furtwängler esete Brahmsszal Archívum
  • Miért jó? – Fűzfa Balázs: Miért szép Archívum
  • Webern zenekari művei Archívum
  • Newbery Medal – Az ismeretlen Serédy Kató Archívum
  • Csontváry – a színek költője Archívum
  • Liszt és Dante Archívum

Comment (1) on “Irene Papas emlékére”

  1. Visszajelzés: Szeptember 14. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Rembrandt 400
  • Glenn Gould és Beethoven utolsó zongoraszonátái
  • Két messzi
  • Október 4.
  • Helga Weiss: Helga naplója

Legutóbbi hozzászólások

  1. James Herriot: Az állatorvos is ember szerzője Október 3. – papiruszportal.hu
  2. „A könyv a lelke az elmének” szerzője Október 2. – papiruszportal.hu
  3. Kékszakáll francia módra szerzője Október 1. – papiruszportal.hu
  4. A Mesemondó – Benedek Elek szerzője Szeptember 30. – papiruszportal.hu
  5. Nem csak habos torta: Hollywood hercege – Tony Curtis életrajza szerzője Szeptember 29. – papiruszportal.hu
  • Augusztus 27. Naptár
  • „Ennek az operának a főszereplője tényleg az opera” Archívum
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici) Archívum
  • Február 29. Naptár
  • Korona: Római történeti kézikönyv Archívum
  • Miért jó? – Fűzfa Balázs: Miért szép Archívum
  • Május 14. Naptár
  • Káin áldozata Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme