Mágiával az apokalipszis ellen

Az ezredik év pápája

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Mika Róbert

„Egyszerre fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hűségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol. Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején ékes korona. Neve fel van írva, de senki sem ismeri, csak ő maga. Vértől ázott ruha van rajta, s neve: Isten Igéje. Az égi seregek fehér lovon kísérik, tiszta fehér patyolatba öltözve. Szájából éles kard tör elő, hogy lesújtson a nemzetekre. Vasvesszővel kormányozza majd őket, és tapossa a mindenható Isten tüzes borának sajtóját. Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és Urak Ura.”
(Jelenések Könyve)

A Krisztus utáni első ezredforduló babonás félelemmel, kíváncsisággal töltötte el Európa lakosait. A háborúk, járványok, a társadalom nagy részének szegénysége mellett a Jelenések Könyve által többszörösen megjósolt világvége is terhelte a kor emberének gondolkodását. Különösen igaz ez az elemeire hulló Frank Birodalomra.

Ennek ellenére, vagy éppen emiatt is, e korban és helyen több kiváló, nagy tudású, művelt személyiség színesítette a pusztuló kulturális életet, próbálta megtörni az erkölcsi nyomort, átsegíteni a születő Európát ezeken a nehéz időkön. Múlt héten e jeles személyiségek közül a clunyi apátság híres vezetőjét, Szent Odilót mutattuk be a halottak napja és az Istenbéke ürügyén. Kortársa, Gerbert d’Aurillac jámborságban biztos hogy nem, de tudásban, műveltségben még őt is túlszárnyalta. Az „ezredik év pápája”, akit III. Ottó német császár II. Szilveszterként Krisztus földi helytartójává segített, és aki első királyunknak, Szent Istvánnak koronát küld, egészen érdekes és izgalmas életet élt korai haláláig.

Két kultúra határán

A kor, amibe Gerbert született, tele volt ellentmondásokkal. A szétesett Frank Birodalom, a Római Birodalom romjain torzsalkodó itáliai kiskirályok, a kelet felől fel-felbukkanó újabb és újabb honfoglalók között egyedül a Német Császárság mutat aránylag egységes képet. Mégsem innen, hanem Dél-Franciaországból indult hősünk karrierje, akár a reformer Odilóé is. A terület nem esik messze két kultúrkör találkozási pontjától, hiszen a Pireneusok vidéke ebben a korban nemcsak Hispániát választja el Európa többi részétől, hanem a tradicionális keresztény kultúrát az arab szellemi élettől is. Az ifjú szerzetes (17 éves) Vich püspöke és Barcelona grófjának támogatásával Katalóniába megy tanulmányozni az arab magas kultúrát. Ha jobban belegondolunk, nagyon tehetségesnek és bizalmat sugárzónak kellett lennie ennek a fiatalembernek, hogy megbízzanak benne és e két prominens személy bőséges támogatásával a keresztény Európa által tiltott területre tegye a lábát. Egy olyan helyre, ahol elevenen élnek a lovagi hagyományok, ahova átszűrődik az arab és bizánci kultúra fellegvárának, a córdobai kalifátusnak gyanús tudománya. Ahol az építészet is mozarab hatásokat mutat (pl. a ripolli kolostor apokaliptikus kapuja), és ahol a kolostorok sem tudták megvetni a lábukat hosszú időn át.

Gerbertizmus

Gerbert három évet töltött Katalóniában, s e pár év alatt egy teljesen új világot fedezett fel. Megismerkedett az arab számokkal. Bár nem jelenthetjük ki, hogy ő közvetítette a keresztény Európának ezeket a jeleket és a velük való számolás technikáját, de bizonyosan állíthatjuk, az antik matematika forrásait, Püthagorastól Eratoszthenészig újra felfedezte Európának. A felhalmozott tudást hősünk a Libellus de numerorum divisione és a Regulae de numerorum abaci rationibus című munkában osztja meg az utókorral.
De Gerbert nemcsak az egzakt tudományok titkait fürkészte, hanem a miszticizmus területére is bemerészkedett. Az asztronómia mellett az asztrológiával is foglalkozott. Ezen persze nincs mit csodálkozni, mert a jövőbe nézés, érdeklődése a csillagjóslás területén – a Biblia világvége jóslata miatt – szinte természetes. Kortársaiban ez később gyanakvást szült, de nem tudtak, nem mertek ellene tenni. Csillagászati tudományát kihasználva később III. Ottónak egy ún. astrolabiumot (horologium) készített Magdeburgban, amivel a Sarkcsillag magasságát lehet meghatározni. Neki tulajdonítják a Liber de astrolabio című értekezést, ami több középkori tudós alapműve lett.
Így Gerbert a számok és a csillagok mágusa, a középkori abacisták példaképévé vált. Több helyen az abacista szót gerbertistával helyettesítették.

A sátán szövetségese?

Húszévesen távozott a szaracénok közül hatalmas felhalmozott tudással. (Az abakuszt is ő „vitte magával”.) Bár ez a tudás veszélyesnek, sőt, tiltottnak számít, Gerbert már ilyen fiatalon is kezelni tudta az ebből eredő problémákat. Egyrészt még nem létezett az egyház hatalmát biztosító inkvizítori gépezet, másrészt az általa hozott friss természettudományos gondolkodásmódot jól ötvözte a nyugati világ keresztény Isten-kereső (és -félő), de alapjában nyugalomra intő szellemével. Vibráló személyiség, de cselekedeteit a kimért, előre megfontolt nyugodtság jellemezte. Felvette a kapcsolatot több nagyobb kolostorral, hogy könyveket kérjen kölcsön további kutatásaihoz, illetve felajánlott műveket a kölcsönzött könyvért cserébe.
Ravaszkodással sikerül elkerülnie az ellene felállított csapdákat. Rendkívül jó politikus és diplomata volt, pályáját egészen elképesztő magasságokig emelte. Csak halála után merték kimondani: szövetséget kötött az ördöggel. A mágust, Walter von der Vogelweide a XIII. században mint a Sátán szövetségesét énekelte meg.
De addig még sok minden történt hősünkkel…

Kora legjobb tanítómestere

E méltató megállapítást Georges Duby írta róla a Journal of Medieval Historyban.
…Gerbert visszatér Katalóniából. A húszéves fiatalember olyan hatalmas tudást szerzett, ami nem sokaknak adatott meg a korabeli keresztény Európában. Tanulni akarása azonban nem lohad, még többet akar megismerni a világból. De nem csak megismerni szeretné, hanem megosztani is a felhalmozott értékeket. Leveleket ír a kolostoroknak, könyveket kér és ígér. Repertoárjában megtaláljuk a filozófiát és a septem artes liberales quadriviumát, azaz az aritmetikát, asztronómiát, geometriát, muzsikát – s természetesen a teológiát, amelybe ezt a tudást becsomagolja, és érthetővé teszi a kor tudós vagy tudni vágyó emberének. Az európai tudás fellegvára jó ideig Reims lesz, ahol előbb mint skolasztikus, később Adalbero érsek kinevezésének köszönhetően a katedrálisiskola vezetője. Keze alatt a reimsi iskola európai hírűvé válik. Korrigálja Hrabanus Maurus mainzi érsek tételeit, és meggyőző diadalt arat Ravennában a magdeburgi iskola vezetője felett egy nyilvános teológiai vitában. És ekkor még csak 31 éves!
Tanítványai között az egyházfiakon kívül – például Richer von Reims vagy Fulbert de Chartes (vele már találkozhattak a Szent Odilóról szóló Istenbéke című cikkünkben) – királyi sarjakat is találunk, mint Jámbor Róbert francia király és III. Ottó német-római császár.

Politikai pofonok és sikerek

Gerbert már fiatalon, 972 körül belecsöppen a nagypolitikába. Ekkor esküszik Rómában II. Ottó (ekkor már Nagy Ottó mellett társuralkodó) és Theophanu bizánci hercegnő. A ceremónián magas rangú egyházi személyiségekkel is megismerkedik, beleértve XIII. János pápát is.
Kilenc év múlva, a ravennai disputában szerzett hírnevének köszönhetően elnyeri a bobbiói bencés kolostor apáti címét. Sokáig nem maradhat, mert az olasz szerzeteseknek nem tetszenek reformjai, az pedig végképp nem, hogy II. Ottó halála után egy francia irányítsa őket. III. Ottó ekkor még alig hároméves, és a császárságtól még 13 esztendő választja el. Természetesen a család „régi barátjaként” szívesen részt vállal neveltetésében, oktatásában.
Visszatérve Reimsbe, nemsokára (987) Adalbero érsekkel együtt segíti trónra Capet Hugót. Ekkor vállalja el a trónörökös Róbert nevelését is. Adalbero halála után (989) III. Ottó nem feledkezik meg tanítómesteréről, és kerülő utakon kijárja neki a reimsi érseki széket (991). Többen törvénytelennek tartják ezt az ajándékot, ezért Gerbert öt év múlva, kihasználva a helyzetet, III. Ottó császárrá koronázása ürügyén Rómába utazik. Itt olyan levelet ír a császárnak, aminek nem lehet ellenállni. III. Ottó személyes tanácsadója lesz, és közösen dolgozzák ki az új renovatio imperii Romanorum programot. A 18 éves császár, mint eddig mindig, most sem hálátlan, kinevezi Ravenna érsekévé. De ez már csak ugródeszka, a következő évben pápává választják (999). A pápa és a császár előtt immár nincs akadály, hogy mindkettő megtalálja a számítását. Tervbe veszik a német-római birodalom felépítését, az új államok integrálását a birodalomba (Magyarország, Lengyelország), a bizánci birodalom és a Szentföld visszahódítását. Vallási síkon pedig a clunyi reformok egész Európára való kiterjesztét. E csodás elképzelésnek azonban mindenre elszánt ellenségei is vannak.

Az apokalipszis lovasa

Gerbert felismeri, hogy III. Ottó nélkül nem tudja véghezvinni terveit, ezért minden alkalmat megragad, hogy a császár kegyét elnyerje. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy éreztesse függetlenségét a császárságtól. Már korábban is többször hangsúlyozza Arisztotelész és Nagy Sándor viszonyát, és amikor pápává választják, nem véletlenül veszi fel a hagyomány szerint Nagy Constantinust megkeresztelő Szent (I.) Szilveszter pápa nevét. A nagyon fiatal császárnak pedig szüksége van a különleges tudású és intelligenciájú Gerbertre. Sorsuk összefonódik, s e különös kapcsolattal köszönt Európára az apokalipszis éve.
II. Szilveszter tudással akar harcolni a világvége hangulat, az apokalipszis ellen (apokalüpto görög szó: [titkot] felfedni, kijelenteni) mint a gonosz lovasokkal szemben fellépő Szent Péter földi helytartója. Egy számunkra fontos esemény is ekkor zajlott Magyarországon, bár itt még számos ismeretlen részlet húzódhat meg a háttérben, a leendő I. Istvánnak a várható következmények miatt fontos lehetett a pápához, és nem a császárhoz fűzni a koronázást.

A koncentrált hatalomgyakorlás, a császár-pápa szimbiózis sokaknak nem tetszett, s 1001-ben lázadás tör ki Ottó ellen Rómában, II. Szilveszternek is menekülnie kell. A kor bevett divatja szerint – ha már fegyverrel nem sikerült – III. Ottót megmérgezik (1002). Kegyeltje, illetve nagy terveket szövögető egyházi vezető társa is hamarosan, 1003-ban követi, így a megkezdett reformok félbeszakadnak.
De a tudás magját már így is sikerült elhintenie Gerbertnek, ami elősegítette az egyház megújulását. Társai, tanítványai és barátai nem felejtették el a leckét. Hagyatékának őrzője, a clunyi apátság Szent Odiló vezetésével még sokáig fellegvára volt a kora középkor reformjainak.