Romberg (Rosenberg) Zsigmond
a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: Takács István (Színészkönyvtár)
Külföldön és főképp az Egyesült Államokban magyar–amerikai zeneszerzőnek titulálják Sigmund Romberget, azaz Romberg (Rosenberg) Zsigmondot. A magyar kultúra exkluzív nagyköveteként emlegetik, miközben itthon alig-alig tudnak róla, publikáció se nagyon jelenik meg a hazai sajtóban a világhírű zeneszerzőről. Az amerikai operett és musical egyik korai úttörőjének közel 2000 dalát, 78 musicaljét játszották és játsszák ma is.
Sokan mondják rá az Államokban, hogy ő az amerikai operett és musical atyja, de ez természetesen túlzás, és így ebben a formájában nem is igaz, viszont ennek a műfajnak egyik korai úttörője, népszerűsége, valamint munkássága révén kimagasló alakja, a zenés műfaj térhódításának és aranykorának egyik meghatározó komponistája a Broadway-n. Szerelmes melódiáival idővel meghódította szinte az egész világot. Közel 2000 dalát, 78 musicaljét játszották és játsszák ma is.
A húszas-harmincas években az egyik legnépszerűbb zeneszerző, és talán nem csak az Egyesült Államokban. Volt időszak, amikor a New York-i Broadway-n egyszerre hat darabját játszották telt házzal és óriási sikerrel. Élete során 78 musical, köztük jó néhány operett premierje fűződik nevéhez. Születtek sikeresek, gyengék, sokat játszott művek és gyors bukásra ítéltek egyaránt, ám a legnevezetesebb Romberg-szerzemények ma már az örökzöld dallamok körét gazdagítják kitörölhetetlenül.
Amerikában például a harmincas-negyvenes évek rádiózásában nem volt olyan hét, hogy valamelyik adón ne lehetett volna Romberg-szerzeményt hallani. Az egyik legnépszerűbb zeneszerzőnek tartották akkoriban. Kezdő, fiatal énekesek sora népszerűsítette dalait a színpadokon, revükben, rádióállomások mikrofonja előtt, hisz egy Romberg-szerzeményt elénekelni már fél sikernek számított. Talán nem véletlen, hogy a három nagy tenor CD-jéről sem maradhat ki Romberg-melódia. Sok darabját megfilmesítették. Zenéje kapcsán a legtöbbet játszott szerzők egyikeként emlegetik az új kontinensen, miközben idehaza alig-alig akad ismert, játszott dallama. A szerzeményeiből készült felvételek sora meghaladja a száz CD- és LP-megjelenést. Itthon a jelenlegi kínálatban egyelőre nem találtam ilyet. (Persze elképzelhető, hogy talán egy-egy szám felett mégis elsiklottam, jó lenne, ha lenne ilyen.) Ilyen filmcímek, mint az Orgonavirágzás, errefelé ismeretlenek, vagy akár az egyik leghíresebb zeneszámának a címe is, a Deep in the Heart of Texas. Világhírű művei: Maytime (1917), The Rose of Stamboul (1922), The student prince (1924) és The Desert Song (1926) szintén keveset mondanak az átlag magyar embernek.
Nagykanizsán született, majd édesapja áthelyeztetése okán Eszékre került, iskoláit is ott végezte. „Rommi”-t, már az iskolában, az eszéki énektanára kiemelt tehetségként kezelte, ám a család és főképp édesapja a biztos megélhetés végett kardoskodott a mérnöki pálya mellett. Egyetemre már Pécsre járt, s tanulmányainak befejezésére érkezett Bécsbe, ahol végzetére találkozott Lehár Ferenccel és Kálmán Imrével. Életre szóló barátságot kötöttek. A jó barátok egyike, Romberg Zsigmond egy nap ráébredt, hogy Strauss, Lehár, Kálmán árnyékában neki nem sok lehetősége marad az igényes és kényes ízlésű Bécsben zenéből megélni, és zsebében 300 dollárnyi koronával Trieszten át Amerikába vándorolt. Az álmok országa hamar kijózanította. Heti 7 dollárért dolgozott egy ceruzagyárban, majd bárzongorista lett a mérnök úr. Aztán New York egyik legjobb szállodájában a szalonzenekar karmestere. Egy véletlennek köszönhetően a nagy hírű Schubert testvérek zeneszerzőként alkalmazzák – persze tudjuk, véletlenek nincsenek. Általuk bekerült a Broadway neves színházaihoz, és rövidesen – a több mint 300 szerzeményével – az amerikai zenés-színházi világ egyik ígéretes tehetségeként emlegették. 1914-ben írta első Broadway-musicaljét, és egészen halála estéjéig megállás nélkül áradt a muzsika tollából, egyenesen a színházak és előadótermek nagyzenekari kottatartójára, hogy onnét egy svédcsavarral egyenesen a közönség szívébe hatoljon. Nem sokkal halála előtt a népszerű és Oscar-díjjal jutalmazott, Fred Quimby által készített Tom és Jarry rajzfilmjének kölcsönzi muzsikáját. Hallatlan ráérzéssel utolsó musicaljét elképesztő munkabírással, éjszakázásokkal árán is, de befejezte. Mintha megérezte volna az idő szabta korlátokat. Ahogy elkészült a fináléval, az elvégzett munka örömével lelkében, tollát letéve pihenni tért. Örökre. Ám muzsikája révén halhatatlan maradt, fizikai valóját háttérbe szorítva. Egykori koncertzenekara ma is élő, koncertező együttes, igaz, jócskán kicserélődtek a tagok már csak koruknál fogva is, de a Maxwell C. King vezetése alatt álló The New Sigmund Romberg Orchestra Amerika első számú könnyűzenei utazózenekara, és állandó repertoáron tartják Romberg szerzeményeit Richard Cormier karmester és művészeti igazgató irányításával. Karácsonyi koncertjeik igazi ünnepszámba menő zenei események volt az elmúlt esztendőkben is.
Több mint ötven éve elment közülünk, és talán ideje, hogy idehaza is megérkezzék egyszer, ha másképp nem, hát egykori zenekara vendégszereplésével.
