Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • „Még mindig abban a lendületben vagyok…” – interjú Sebő Ferenccel Archívum
  • Heti papiruszok (2302) Egyéb kategória
  • A sci-fi irodalom nagyszerű tanára Archívum
  • Posztmodern marhaság, vagy karikatúra? – Király Ferenc: A Csillagok hegyén Archívum
  • Pomádé mindent vitt Archívum
  • A Földközi-tenger – a nyugati civilizáció bölcsője Archívum
  • Az ősember zenéje Archívum
  • Képes világtörténet a Geographia Kiadótól Archívum

Bach-kantáták Vashegyi Györggyel

Posted on 2023.04.13.2023.04.12. By admin Nincs hozzászólás a(z) Bach-kantáták Vashegyi Györggyel bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2012]

Szerző: Lehotka Ildikó

Johann Sebastian Bach kantátáiból hallhatott négyet az érdeklődő közönség január 10-én a Művészetek Palotájában megtartott koncerten. Bach életművének tetemes részét képezik az egyházi vokális művek; az oratóriumok, passiók, a kantáták. A zeneszerző mindennapos feladatai közé tartozott a kantátaírás, azok betanítása, előadatása és minden munka, ami az egyszeri előadáshoz tartozott. A kantátákat a zeneszerzők éves ciklusokban írták, Bach öt ciklust írt, melyből három maradt fenn, egy ciklus 53 darabot tartalmazott.

Több egyházi mű mellett a kantáták újrafelfedezésre várnak, Bach rengeteg e műfajban írt darabjából ritkán hangzik el valamelyik, de egyáltalán, a barokk zene kissé háttérbe került. Leginkább a régi zene játszására szakosodott együttesek jóvoltából ismerkedhetünk meg a barokk és a korábbi korszakok művészetével, ezek a csoportok megkísérlik visszaadni a korszakban elfogadott hangzásvilágot, a lehetséges előadói gyakorlatot.
A koncerten elhangzott, Lipcsében írt négy kantáta a karácsonyi és újévi időszakból került ki, elsőként a 28-as jegyzékszámú Gottlob! Nun geht das Jahr zu Ende kezdetű szólalt meg az Orfeo Zenekar, a Purcell Kórus és négy énekes szólista előadásában. Ha a hallgató megszokta a barokkban elfogadott hangolást és a jóval kisebb, de bámulatosan szépen szóló hangzást – nem feltétlenül a Müpa nagyterme a legmegfelelőbb helyszín a barokk darabok előadására –, képes volt belehelyezkedni az adott mű hangulatába. Ez az első kantáta esetében csak az első kórustétel után következett be, a Purcell Kórus szépen szólt, a nagyobb hangerőt a későbbi darabokra hagyták. A basszusária Cser Krisztián előadásában megbízhatóan hangzott el, a kantáta legmívesebben előadott szakaszát a kontratenor-tenor duett jelentette, Megyesi Zoltán és Bárány Péter kettőse kiegyenlítetten hangzott, Megyesi teljes mértékben alkalmazkodott a kontratenor hang kevésbé erős megszólalásához, vigyázott a hangerővel, a continuo szólamokat játszók kellően megtámasztották az énekeseket.
A 40-es jegyzékszámú Jesu, nun sei gepreiset kantáta (és a következők) a barokk pompát, a (lehetőségekhez képest) nagy hangzást, fényességet is jelezte, a záró korálban is hallhattuk a trombitákat. Fantasztikusan szóltak a nyitó ütemek, mind a zenekar, mind a később csatlakozó énekkar hangzása lenyűgözte a hallgatókat. A mű kiemelkedő áriája a violoncello piccolo által kísért volt, a közönség meg is tapsolta az előadókat. Hihetetlenül szép ritornellt hallottunk, olyan tenorszólóval, mely gyengés, mégis szárnyaló volt.
A Gott, wie dein Name, so ist auch din Ruhm kezdetű kantáta is pompázatosan nyílt, a kórus és a trombitaszóló még a barokk zenét kevésbé kedvelőknek is valószínűleg emlékezetes marad, ahogy a két szólóhegedűvel fűszerezett könnyed tenorária. Míg a három addig elhangzott kantátában szoprán-, kontratenor-, tenor- és basszusszóló szerepelt, addig a hangversenyt záró Singet dem Herrn ein neues kantátában Bach nem írt elő szopránt. A koncert csúcspontja volt a kantáta, hihetetlen érzelmi töltettel, a zeneszerzői megoldásokat tekintve. Ha összehasonlítjuk az elsőként megszólalóval, egészen más zeneszerzői világ tárul fel, míg a Gottlob! Nun geht das Jahr zu Endében a takarékos, a szerényebb hangzást részesíti előnyben, az utolsónak elhangzott (két tételét Gyöngyösi Levente által rekonstruálva) darab jóval kitárulkozóbb. Itt éreztem leginkább a felszabadultságot, a közös zenélés örömét, ahogy létrehoztak valamit, ami bár tünékeny, mégis emlékezetes marad. A nyitó szakaszban már nem törekedtek az érzelmek visszafogására, tetszett a hevesség, szépnek találtam a kontratenor áriát, a tenor-basszus duett gyönyörűen, fenségesen szólt, a hegedűn felhangzó ritornell behízelgően ártatlan volt. Ragyogott a zene.
Az énekes szólisták közül Megyesi Zoltán tolmácsolása most is maradéktalanul kifejezte a mondanivalót, gyönyörűen, érzékenyen énekelt, érdemes figyelni a művészre. Bárány Péter hangja nem a nagy termekben érvényesül a legjobban, rá is az igényes, értő megformálás a jellemző. Cser Krisztián megbízhatóan énekelt, hangja egyre teltebb és karakteresebb. Szutrély Katalin szólóiban egyfolytában az esetlegességet éreztem, az elsőként szóló kantáta első áriájától kezdve. A harmadiknak elhangzott kantátában egy gyönyörű ária található, míg a hegedű a bensőséges érzelmeket tökéletesen érzékeltette, addig az énekesnő csak a hangok (nem mindig pontos) éneklésére szorítkozott.
Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus kiváló együttes, át tudják adni azt a pluszt, ami ezekben a művekben rejtezik. Vashegyi György régóta foglalkozik a barokk zenével, szívügyének tekinti, a műveket – legyen akár Mendelssohn, akár jóval korábbi szerző – úgy irányítja, hogy a hallgató találhasson benne újdonságot.

Művészetek Palotája, 2012. január 10.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Április 13.
Next Post: „Az utolsó század asszonyi tüneménye”

Related Posts

  • Karácsony – regölés Archívum
  • Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós Archívum
  • Kolosszus hadművelet Archívum
  • Jókai Mór (1825. február 18., Komárom – 1904. május 5., Budapest), a nagy mesemondó Archívum
  • A Bókember és a jógi Archívum
  • Sorstársaink − Szigethy Gábor reformkori breviáriuma Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici)
  • Június 2.
  • Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel

Legutóbbi hozzászólások

  1. „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” szerzője Május 28. – papiruszportal.hu
  2. Ez a vár nem az a vár? o) szerzője Heti papiruszok (2321) – papiruszportal.hu
  3. Ne ess pánikba! – Törülközőnap szerzője Május 25. – papiruszportal.hu
  4. Rammstein – Egy ember ég szerzője Rammstein – tűz alatt – papiruszportal.hu
  5. Richard Wagner – Bayreuth varázslója szerzője Május 22. – papiruszportal.hu
  • December 30. Naptár
  • Heti papiruszok (2306) Egyéb kategória
  • Verancsics Antal humanista történetíró Archívum
  • Lajtha László és a titkos szoba – Solymosi Tari Emőke: „…magam titkos szobája” Archívum
  • Mecseki orrfű: Orfűi medvehagyma kincseskönyv Archívum
  • Április 20. Naptár
  • Május 14. Naptár
  • Február 12. Naptár

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme