Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Beethoven D-dúrban Archívum
  • Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Archívum
  • A Skót Felföld a Tündérek Földje Archívum
  • Kiből lesz az olvasó? – Boszorkányos mesék, keserédes történetek Archívum
  • Álom nyomorgó kivitelben
    Steinbeck: Kedves csirkefogók
    Archívum
  • Dalok és románcok – orosz módra Archívum
  • „…nap, hold és csillag” – Ravel: Bolero, Bartók: A kékszakállú herceg vára Archívum
  • Mussorgsky: Pictures at an Exhibition Archívum

Állati elmék – Kányádi Sándor: Kecskemesék

Posted on 2023.05.10.2023.05.08. By admin Nincs hozzászólás a(z) Állati elmék – Kányádi Sándor: Kecskemesék bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: káposztaföldy

A Cartaphilus Kiadó a könyvhétre egy szeretnivaló kötetet jelentetett meg: a Kecskemesék egy, a mesékben elhanyagolt állatra irányítja a figyelmet. A kecskékhez való viszonyom ellentmondásos, a szerző és az illusztrátor viszont fenntartások nélkül a kedvenceim közé tartozik.

„Szóval kötelesség híján a kecskénk lassan elkanászosodott”

Nem csak az ökör következetes

Gyerekkorom meghatározó élményei közé tartozik, hogy számos állattal közeli barátságba vagy konfliktusba keveredtem. A kecskét gidaként az első, felnőve a második csoportba sorolnám. A születése után rögtön csetlő-botló, bukdácsoló, kis szakállkájával mekegető állatot nem lehet nem szeretni. Hamarosan azonban szenvedélyes és következetes ellenféllé cseperedik – aki nem ismer sem istent, sem embert, sem játék- és egyéb szabályokat. Tántoríthatatlanul követi nem túl éles eszét, és válogatás nélkül lerág mindent, ami lerágható.
Kiskoromban sokszor olvastam Bálint Ágnes könyvét: A szitakötők szigetén Reich Károly rajzaival a szerethető állatokhoz vitte közelebb a kecskét (Móra, 1969). Giduci a csengőjével és az állandó öklelhetnékjével belopta magát a gyerekszívekbe. És ugye, ott van még az a kacska is, aki mindig remekel.
Családunk első igazi otthona viszont „áldozatul esett” a kecskéknek. A kertvárosi övezetben mintegy 200 négyszögölön negyven kecskét tartó szomszéd igencsak megutáltatta velem ezt az állatfajt, pedig erről a kecskék alig tehettek. ők csupán következetesen átjöttek a kerítésen – átugrották vagy ledöntötték –, s mindent megettek, mint a jó indiánok. Végül bedobtuk a törülközőt, elköltöztünk.

Kecskét mesébe?

Ezek után kíváncsi voltam, milyen történeteket farag Kányádi Sándor erről a hátrányos helyzetű állatról. Verseit akkor szerettem meg igazán, amikor a nyolcvanas évek második felében Illyés Kinga előadásában lemezről hallottam. Nem sokkal később, egy író-olvasó találkozó után készséggel válaszolt a kérdéseinkre, akkor még egy fénymásolt iskolai újságot szerkesztettem. Közvetlensége, humanizmusa, derűs bölcsessége lefegyverző.
És az életszeretete is. Nagyon jól tudja, milyenek a kecskék, hiszen székely földművescsaládból származik. A könyvecske főszereplőjét sokszor eltángálják, hiszen fölborítja a tejescsuprot, lerágja a rügyeket, megdézsmálja a káposztaföldeket vagy csak föl akarja öklelni a szúnyogot. Közben folyamatosan mozog a rágó- és rúgóberendezése, amivel kihívja maga ellen – a menyecskét. És a macskát és a szöcskét és a fecskét. A kecske pedig majd minden történetben elkanászosodik.
Kányádi kedves meséit a szereplők nevében rejlő játékossággal is megfejeli. Ehhez nagyon ért, a leghétköznapibb momentumokat is olyan nyelvi leleménnyel képes továbbadni, hogy az ő előadásában talán még a politika hírei is fogyaszthatók lennének. És nem tud kibújni a bőréből: a kötet végére beillesztett két kecskeverset is. Szinte már megint megszerettem a kecskéket…

A kecskéknek is lehet csíkos zoknija

A könyvet Szegedi Katalin akril és kollázs technikával készült illusztrációi díszítik. A múlt héten nyílt kiállításán (Újlipótvárosi Klub Galéria) elmondta, hogy nagyon kedveli a kecskéket, öntörvényű, bolond állatnak tartja őket. Új oldaláról ismertem meg a grafikust: a korábbi könyveiben szinte csak királylányokat, régmúlt időkbeli történeteket rajzolt, azonban a Kányádi-meséknek nem tudott ellenállni. Végtelenül finom humorral oldotta meg a számára szerintem egyáltalán nem idegen feladatot. Aki látta már a kiállítást, tudja, hogy a madártolltól a csipkén keresztül a bútorszövetig mennyi mindent fölhasznál képeihez. Az épp megszületett kecskegidák a csipkés pólyában és a többi, humoros illusztráció szervesen (szarvosan) egészíti ki Kányádi nyelvi játékait.
A Cartaphilus Kiadó könyvében egy ritka-ritkán kedves állat és környezete bájos-humoros történeteit, életképeit olvashatjuk egy nagyszerű költő tollából, hasonlóan humoros-szellemes illusztrációk kerítésében. Úgy tűnik, idén több gyerekkönyv is bizonyítja: nincs szükség okvetlen lézerkardra egy-egy jó mese születéséhez. A Cartaphilusé is ezek közé tartozik, igazi szép csapatmunka.

Kányádi Sándor

1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye). A világháború alatt Székelyudvarhelyen jár református kollégiumba, majd a római katolikus főgimnáziumba, 1946-tól 1950-ig pedig fémipari középiskolába.
1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lap közölte első versét. 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerezte magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben adták ki első verseskötetét: Virágzik a cseresznyefa.
1960-tól 1990-ig a kolozsvári Napsugár gyermeklap szerkesztője volt.
1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kap útlevelet, ezért kilépett a Román Írószövetségből. Egy ideig álnéven írt: Kónya Gábor.

Díjak, elismerések (rostált)

1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
1986 – Déry Tibor-díj
1989 – az év könyve (Sörény és koponya) és az év hanglemeze díj (Vannak vidékek nagylemez)
1990 – a Castren Társaság díja (Helsinki)
1993 – Kossuth-díj
1994 – Herder-díj (Bécs)
1998 – Magyar Örökség-díj
2000 – a CET millenniumi díja
2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal

Kányádi Sándor: Kecskemesék
Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2005
Kötött, A/5, 48 oldal
Felelős kiadó Szász Zsolt
Illusztrálta Szegedi Katalin
A könyvet tervezte Oszoli Judit
Képfeldolgozás Koryürek Ágnes
Nyomta Pauker Nyomdaipari Kft.

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Sibelius, Rahmanyinov, Szkrjabin – Pletnyovval
Next Post: Május 11.

Related Posts

  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – A 11. Doktor Archívum
  • „Még mindig abban a lendületben vagyok…” – interjú Sebő Ferenccel Archívum
  • Kiszin és Szkrjabin Archívum
  • Karácsony a Warnertől Archívum
  • Világok találkozása: Savall, Figueras, Hesperion XXI Archívum
  • Boris Vian: Blues egy fekete macskáért Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici)
  • Június 2.
  • Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél
  • Magasiskola – Jean-Paul Fouchécourt Rameau haute-contre (férfialt)áriákat énekel

Legutóbbi hozzászólások

  1. „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” szerzője Május 28. – papiruszportal.hu
  2. Ez a vár nem az a vár? o) szerzője Heti papiruszok (2321) – papiruszportal.hu
  3. Ne ess pánikba! – Törülközőnap szerzője Május 25. – papiruszportal.hu
  4. Rammstein – Egy ember ég szerzője Rammstein – tűz alatt – papiruszportal.hu
  5. Richard Wagner – Bayreuth varázslója szerzője Május 22. – papiruszportal.hu
  • Március 21. Naptár
  • Múltkóstoló – Szigethy Gábor kötete Archívum
  • Az ördög és a részletek – Gounod: Faust Archívum
  • Dresch Mihály Quartet: Árgyélus – a Budapest Music Center korongja Archívum
  • Weiner Leó, a zeneszerző és hangszerelő Archívum
  • Heti papiruszok (2303) Egyéb kategória
  • Minden dolgok kezdete Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 2. rész Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme