Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Írók, reszkessetek! – Heller csapdahelyzetei Archívum
  • Pozsonyi papiruszok 12. Archívum
  • James Lord: Egy Giacometti portré Archívum
  • Az elfeledett Steffani-opera: Niobe regina di Tebe Archívum
  • Galambbegytől kadarkáig Archívum
  • Anno Archívum
  • Ciprus – ahol a kultúrák találkoznak Archívum
  • Nadia Birkenstock és Linnzi Zaorski új lemeze Archívum

Mai történetek Barbie-val, Gulliverrel, gyerekekkel

Posted on 2023.10.28.2023.10.26. By admin Nincs hozzászólás a(z) Mai történetek Barbie-val, Gulliverrel, gyerekekkel bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2015]

Szerző: Lehotka Ildikó

Vajda Gergely szerzői lemeze három kompozíciót tartalmaz, a Barbie Blue opera Bartók születésének 125. évfordulója évében készült, a Gulliver Fárémidóban felvétele 2009-es, míg a Beszélgetések gyerekekkel című, egy nemzetközi zeneszerzőverseny különdíjas darabja 2008-ban szólalt meg először. Mindhárom kompozíció nagyon izgalmas, más-más szempontból, mindhárom története(ke)t mesél el.

A Barbie Blue, opera egy felvonásban megjelölésű mű Bartók A kékszakállú herceg vára párdarabjaként született, a szerző elképzelése szerint a Bartók-mű előtt szólalna meg, azonos énekesekkel. Bár szerepelt már A kékszakállú herceg vára két előadással egy este, de a két szereplő szemszögéből megvilágítva. A cím Garaczi László ötlete, remek, a szöveg (Almási Tóth András munkája, Balázs Béla és Anatole France műveit, gondolatait használta fel) a női szereplőt helyezi előtérbe. A Kékszakállú herceggel ellentétben a nő irányítja a beszélgetést, ő az erkölcsi győztes. Vajda darabjában nem csak a lelki rezdülések dominálnak, hanem a testiség, a vágy is, ez Bartóknál – Balázs Bélánál rejtett, ha van.
Számos problémát tár a szöveget figyelmesen hallgató elé (és a kissé más szavakat, sorrendet követő, a kettősöket nem a hagyományos librettókban használt kapcsosan jelölt librettó) a Barbie Blue, az emberi kapcsolatok kiüresedését, a pénz mindenek felettiségét, mindezt mai nyelvezettel.
A darab „tragikomikus szatírjáték”, a hét ajtó a női lélek hét fejezete. A kiürült házasságot Barbie három Chippendale-fiú részvételével szeretné frissíteni, a férj, Bernard távolléte alatt, aki azonban hazaérkezik. A házastársak beszélgetése, veszekedése során feltárulnak a korábbi sérelmek, végül Barbie a férfi bőrébe bújik, az ő szemszögéből láttatja a helyzetet, szembesítve Bernardot eddigi viselkedésével.
A zenei megoldások a bartóki utat járják,hol kifejezett, hol csak villanásnyi utalásokat hallunk; az első szó oktávot használó hangjaitól kezdve. A hét jelenetből épülő, prológussal, epilógussal ellátott Barbie Blue központi részének a III. jelenetet érzem, Barbie itt tör ki először a (talán) magányból, az elhanyagoltságból, hiába van pénz, nívódíjas villa, nem pótolja a szeretetet; tipikus mai probléma, tipikus kiüresedés, aminek nem lehet jó vége. Az opera (szöveg és zene is) azonban nyitva hagyja a kérdést, sikerül-e a házaspárnak megoldania a problémát. Ebben a jelenetben a legerősebb a Bartók hangszerelésére való utalás, a hangulati megjelenítés. Vajda darabja azonban közel sem epigon, egy nagyon jól szerkesztett, hangszerelt, kompakt opera, mely képes közönséget vonzani, ha előadnák. A két énekes, Érsek Dóra és Rezsnyák Róbert érzékletes előadásán ez nem múlna. Érsek Dóra remek énekesnő, több szerepben láttam, mindig nagyon jó karaktereket hoz. Rezsnyák Róbert is érdekesen formálja meg Bernard szerepét, a figurát erőteljesebbre képzeltem. A Rádiózenekar a zeneszerző irányítása alatt nagyszerűen játszik, a mű megszólal, lélegzik.

Szintén irodalmi előzményen alapul a Gulliver Fárémidóban című darab, Karinthy Frigyes novellája alapján a szöveget Vajda Gergely és David Hill (a Kistehén Tánczenekar dalszövegeit is jegyzi) írta. Ahogy a Barbie Blue, a Gulliver is aktualizált darab, XXI. századi figura vált belőle. A zene végig hangfestő, remek hangszínekkel. Két fafúvós hangszer jelzi Gullivert, egy altfuvola és egy klarinét, az éneklő robotokat csőharangok, a narrátor helyenként énekel (Szervét Tibort halljuk). Meleg, hideg, steril hangszínek sorakoznak a darabban, helyenként mozaikszerűen egymás mellé, egymásra helyezett foszlányokkal. Az UMZE Kamarazenekar mint mindig, most is nagyszerű sok éve foglalkozik a kortárs zene átadásával, népszerűsítésével, Vajda Gergely vezénylésével, Szervét Tibor közreműködésével autentikus előadást kap az érdeklődő.

A Beszélgetések gyerekekkel című, öt hangszeresre, hét hangszerre írt darab csak a programjában közli a történeteket. Öt beszélgetést választott ki a szerző Ronald David Lang magyarul is megjelent, azonos című kötetéből, a zene a gyerekszáj sajátosságát mutatja be a zene segítségével. Izgalmas felfedezéseket tehet a hallgató, a veszekedéstől kezdve a barokkot sugalló zongoraszólamig, a hegedűhúrt éppen csak megpendítő zajig. Az altfuvola és basszusklarinét varázsos hangja talán a nyugalmat, a belső békét jelzi, a szaggatott motívumcsírák a gyerekek izgágaságát. A beszélgetések nincsenek különválasztva, a hangulati megjelenítések azonban segítik az eligazodást, bár érdemes lett volna trackekre szedni a művet.

BMC CD 202

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Október 28.
Next Post: Evelyn Waugh

Related Posts

  • Leteremtés Archívum
  • Elektra Archívum
  • Gölle – Fekete István Emlékmúzeum Archívum
  • Kiből lesz az olvasó? – Boszorkányos mesék, keserédes történetek Archívum
  • Operakönyv angol szemszögből Archívum
  • Bach-kantáták Vashegyi Györggyel Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Két mű, két világ
  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Heti papiruszok (2320) Egyéb kategória
  • Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány Archívum
  • December 12. Naptár
  • Jennifer Lee Carrell: A Shakespeare-titok Archívum
  • Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Archívum
  • Zavaros idők − Sinka István életútja Archívum
  • Albert Roussel: Padmâvatî Archívum
  • Álmok, mese Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme