Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Kis nép, kis lélek? – Húsvét-sziget I. (Rapanui) Archívum
  • Gigantikus méretű háromkerekű drótszamarak Archívum
  • Hattyúdalok – Mozart, Honegger Archívum
  • A Szent István-bazilika [és kupolája] Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – A táj mint poétikai szervezőerő Berzsenyi Dániel költészetében Archívum
  • Állatnevek enciklopédiája Archívum
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) Archívum
  • Olvas(s)atok − Galilei Németh László életében Archívum

„Üdvöz légy, Március! Köszöntlek!”

Posted on 2023.03.15.2023.03.13. By admin Nincs hozzászólás a(z) „Üdvöz légy, Március! Köszöntlek!” bejegyzéshez

Szerző: Mika Róbert

A 19. század közepén a forradalom vihara söpört át Európán. Az elavult politikai rendszerek már nem voltak képesek megfelelni a modern kor követelményeinek. Bár a forradalmakat, szabadságharcokat letörték, még a században több, ekkor hangoztatott követelés megvalósult, ami gyökeresen megváltoztatta az európai politikai berendezkedéseket.
A magyar szabadságharc kezdete március 15-éhez köthető. Birányi Ákos tollából idézve emlékezünk arra a bátor, fiatal nemzedékre, amely az első lépéseket megtette.

Birányi Ákos visszaemlékezése az 1848-as forradalomra

Forradalmi napjaink egyikén Vasvári Pál, a mozgalom egyik leglelkesb vezére, a fiatalság gyülhelyén (uriutczában, Fillinger kávéháza – most szabadság csarnoka) tömérdek sokaság előtt többiközt következőket beszéle el: mart. 15-kén reggel Jókai szobájában (mit egy ebédlő választ el Petőfi szállásától) nagybusan ültek s az európai mozgalmakról értekeztek Jókai, Petőfi, Vasvári s Bulyovszki Gyula […]. Pillanatra csend állott be. Petőfi magasztos költői eszmékbe merült, Bulyovszkit sötét gondolatok lepték el, Jókait a jövendő gondjai vették körül, Vasvári keblében remény éledezett. Rövid szünet mulva Jókai kérdé: hátha ágyuk durrogását halljuk, mit fogunk csinálni? – erre Vasvári, ki Petőfi tőrbotjával, mellynek tartalmáról azonban állitólag mitsem tudott, játszadozott, a tört hirtelen kirántva falnak hajitá s az Bécsnek irányába furódott a falba! Mindnyájan elbámulának, ugymond, e véletlen, mellyet szerencsejelnek tartván, elhatározták magokat a nehéz kezdetre. Petőfiné – a lelkes honleány, mint magasztos jelleméhez illett, már előbb buzditotta férjét, s ők utnak indultak a forradalom piaczára. […]
Már 8 órakor reggel nagyszámu csoportok olvasák több helyütt falakról az irott proclamatiót ezen czim alatt: mit kiván a magyar nemzet, s akképi sorozatban, mikint az az ellenzéki körben megállapittatott, ez levén irónnal a 12. pont elá jegyezve: a statusfoglyok szabadon bocsátása, melly kivánat, mint fentebb láttuk, csak az előbbi este tartott fiatalsági gyülésen hozatott először szóba; a képviselet és esküttszék itt két pontot képeze.
Felolvastatván Jókai Mór által a proclamatio, a jelenvolt közönség annak minden egyes pontját viharos tetszéssel fogadá.
Utána Petőfi lépett elő, s elragadó lelkesüléssel szavalá el nemzeti dalát. Az elhatározó pillanatot e szavak, e lelkesülés teremté elő. Minden kebel egyszerre tüzokádó-heggyé vált – a szolgaságérzet-nyomasztotta öntudat méltó kitörésének Aetnájává, s nem volt egyed, ki a vers utósorait minden szakaszban fenhangon után nem mondta volna, miből százak mennydörgő, lelkesült esküvése származott… (Birányi Ákos: Pesti forradalom. (Martius 15-19.) Hiteles adatok nyomán, Pest 1848*)

Birányi Ákos

„Mit kell minden embernek hinni, hogy boldoguljon?
(…) Hinni kell, hogy a köztársaság az emberi állapotok legtökéletesebbike.”
(Köztársasági Káté)

Selmecbányán született 1816-ban Schultz Auguszt néven. Szülei papnak szánták, de felszentelése előtt kilépett a rendből. Vidéken lett nevelő, ekkor ismerte meg a nép minden gondját-baját. E tapasztalatokkal a tarsolyában lett újságíró. Iskolázottsága, intelligenciája és kitűnő memóriája révén Kossuth Pesti Hírlapjánál segédszerkesztő. Ebben az időszakban a tudomány és a művészetek izgatják leginkább. 1844-ben átcsábítják a Hírnökbe, majd 1845 nyarától a Széchenyi alapította Jelenkor segédszerkesztője. A Jelenkor önálló mellékleteként megjelenő Társalkodóban és Frankenburg Adolf Életképek című lapjában jelennek meg cikkei Kőrösi Csoma Sándorról (Schöfft testvérek). Ezek a Kőrösi-hagyományok ápolását célzó anekdoták csírái a későbbi Csoma-kultusznak.
Bátyjával, Birányi Istvánnal (a forradalom után elmenekült, 1856-ban halt meg Rio de Janeiróban) közösen ifjúsági könyveket is írt (Világtörténeti elbeszélések [Pest, 1846]; A természetet magyarázó atya [Pest, 1846]; Nogel István utazása Keleten [Pest, 1847]).
1848-ban jelent meg a Társalkodóban a fent idézett krónikája (Pesti forradalom), amely a forradalom első napjairól, annak hevében íródott és látott napvilágot. Birányi Ákos a valóság és az esemény közeli tájékoztatás egyik elkötelezett híve volt. Részt vett a pesti Bizottmány ülésein és a forradalmi jegyzőkönyvekből „hiteles adatok nyomán” címlapon szereplő hivatalos közleményeket írt. A Köztársasági Káté (kérdésekre és feleletekre tagolódó előadásmód, műfaj) című munkáját május 25-én kezdte írni, de csak október 22-én fejezte be, ez idő tájt lett a Köztársasági Lapok szerkesztője. A szabadságharc alatt haditudósító is volt.
1852-ben a Budapesti Hírlap és a Napi Tudósító szerkesztője, 1854-től a katolikus egyház folyóiratának, a Religiónak a segédszerkesztője lett.
Fiatalon, 1855. június 10-én halt meg, mindössze 39 évesen.

* Reprint kiadásban megjelent 1998-ban, az Akadémiai Kiadó gondozásában

Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Március 15.
Next Post: Vissza a gyökerekhez – Szabadság, egyenlőség, testvériség

Related Posts

  • A ceglédiből szegedivé lett író: Tömörkény István Archívum
  • Móra Ferenc: Rab ember fiai Archívum
  • Régészet – Schliemann, a fanatikus médiasztár Archívum
  • A Kalevala napja Archívum
  • A Himalája magyar remetéje Archívum
  • Báró és lovag − Sir Andrew Lloyd Webber Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Beethoven D-dúrban
  • Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk
  • Március 26.
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában

Legutóbbi hozzászólások

  1. William Somerset Maugham (1874–1965) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  2. A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  3. Abe Kóbó (1924–1993) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  4. Valóság, só – Karthágó szerzője A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… – papiruszportal.hu
  5. „Isten és sátán közötti alku” szerzője Március 5. – papiruszportal.hu
  • A hangos halak jelleme – Durrell hangoskönyvön Archívum
  • Heti papiruszok (2305) Egyéb kategória
  • Régizenei pápák Magyarországon Archívum
  • Micimackó visszatér Archívum
  • A reneszánsz ember – Matthew Landrus: Leonardo da Vinci hagyatéka Archívum
  • Február 1. Naptár
  • Magyar nyelvű bibliográfia 1448-ból – A Jókai-kódex
    Zent sebekrewl ualo czuda
    Archívum
  • December 14. Naptár

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme