Névnapok: Jeromos, Becse, Felícia, Honóra, Honória, Honorina, Honóriusz, Hunor, Izméne, Jeronima, Laborc, Médea, Norina, Örs, Szofi, Szófia, Viktor, Zsófi, Zsófia
Megszületett Benedek Elek (1859–1929) újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet (Ezüst mesekönyv; Többsincs királyfi és más mesék; Vége jó, minden jó és más mesék). ––> A Mesemondó – Benedek Elek
Meghalt Sütő András (1927–2006) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte (Az élet és halál kapuiba, Hargitai vadászkalandok, Erdélyország mit vétettem?).
Megszületett Elie Wiesel (Eliezer Wiesel, 1928-2016) Nobel-békedíjas amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár, holokauszttúlélő.
57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a náci koncentrációs táborokban szerzett élményein alapul. A norvég Nobel-díj-bizottság az „emberiség hírvivőjének” nevezte, megjegyezve, hogy a „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének” feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája” mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság” erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében (Az éjszaka, Minden folyó a tengerbe siet, Bölcsek és történeteik).
Ezen a napon született:
Dzsalál ad-Dín Rúmí (1207-1273)
a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő. Gyakorta csak arab eredetű, „Mesterünk” jelentésű tiszteleti címén emlegetik. Leghíresebb műve a Masznaví-je Mánaví (Spirituális párversek), amely óriási hatással volt a szúfi misztikus gondolkodásra és irodalomra. Tökéletesen ismerte az iszlám jogot, az iszlám hagyományokat, a Korán-magyarázatot, a perzsa, indiai és arab irodalmat, de tanult görögül és tanulmányozta a görög filozófusokat is (Mesnevi; Mektubat; Mint a felhő, mint a szél).
Johann Georg Bach (1751-1797)
német orgonista, zeneszerző, Johann Ernst Bach fia. 1777-től udvari és városi orgonista az eisenachi Szt. György templomban. Zenét is szerzett, de művei nem maradtak fenn az utókor számára.
Szabolcska Mihály (1862–1930)
költő, akadémikus. A nép-nemzeti költészet kései képviselője, konzervatív, vidékies, lírikus. Versei tudatosan egyszerű, dallamos formában idillként eszményítik a falu csendes, igénytelen és – szerinte – ezért gondtalan világát. Tematikáját tudatosan szűkíti le a privát szféra érzelmes részére és a hétköznapok vidéki örömeire. Témájában alig tud túllépni privát szféráján. Verseit több nyelvre lefordították. Az első világháborút követően már nem volt aktív résztvevője az erdélyi irodalmi életnek (Hangulatok, Csendes dalok, Őseim nyomán).
Kelemen Lajos (1877-1963)
levéltáros, történész, akadémikus. Kutatási területe az Erdély középkori művelődés- és művészettörténete volt. Írásainak bibliográfiája több mint 400 címszót tesz ki. Ezek között számos a forrásközlés, a tanulmány, cikk, könyv, adatközlés. rengeteg adalékkal látta el Móricz Zsigmondot az Erdély-trilógia megírásához (A legrégibb erdélyi magyar hímes oszlopok, A házsongárdi temető, Születtem Marosvásárhelyt).
David Fjodorovics Ojsztrah (1908–1974)
a 20. század egyik legnagyobb ukrán hegedűművésze, karmester. Ujjainak hajlékonysága, kifinomult zenei hallása, hibátlan ritmusérzéke és zenei emlékezőtehetsége alapján jelentette ki Sztoljarszkij: „Született zenész!” 15 évesen a konzervatórium kiemelt osztályába került, ahol megtanult brácsázni is. Háború utáni első külföldi szereplése az 1946-os, első Prágai Tavaszi Fesztiválon volt. Ezután nem állíthatta meg semmi a világhírnévtől.
Jurij Petrovics Ljubimov (1917-2014)
orosz színész, rendező; a világhírű Taganka Színház alapító-igazgatója, egyetemi tanár. 1983-ban elhagyta Oroszországot. 1984-ben, miután a The Times brit napilapnak adott interjúban bírálta a szovjet kultúrpolitikát, állampolgárságától megfosztották, ezután izraeli állampolgárságot kapott és Jeruzsálemben élt. 1987-ben hazatért, 1989-ben visszakapta állampolgárságát, 1997-ben hazatelepült. 1999 óta magyar állampolgár is volt.
Kovács Gyula (1920-1985)
Jászai Mari-díjas bábszínész, rendező, bohóc, érdemes művész. 1953-ban az Állami Bábszínház tagja lett, ahol 1985-ben bekövetkezett haláláig szerepelt. Tanított az Állami Artistaképző Iskolában is.
Deborah Kerr (Deborah Jane Kerr-Trimmer, 1921-2007)
Oscar- és Golden Globe-díjas skót színésznő. Hatszor jelölték Oscar-díjra, 1994-ben Oscar-életműdíjat kapott „elegáns és szép színészi munkájáért” (Julius Caesar, Most és mindörökké, Casino Royale).
Truman Capote (Truman Streckfus Persons, 1924-1984)
amerikai író, amerikai író, forgatókönyvíró, legismertebb művei az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel. Műveiből több mint 20 film készült. 17 évesen otthagyta az iskolapadot, és a New Yorker magazin újságírója lett. 1943-tól rendszeresen jelentek meg írásai jelentős amerikai folyóiratokban. 1943-ban kezdte meg első regényét, a Nyári átkelés-t. A regényt sokáig elveszettnek hitték, ám 2004-ben előkerült az író hagyatékából. ––> Capote elbeszélései
Bajor Andor (1927–1991)
romániai magyar író, költő, humorista. Lírikusként indult, szatirikus és humoros versei Anavi Ádámmal és Bodor Pállal közös kötetben jelentek meg. Sajátos műfaját, a humoreszk eszközeivel megmódolt novellát fokozatosan alakította ki (Kerek perec, Részleges vízözön, Füstöl az acélkalapács).
Udo Jürgens (Udo Jürgen Bockelmann, 1934-2014)
osztrák énekes. 1961-ben megírta a Reach for the Stars című dalt, mely Shirley Bassey előadásában világsláger lett. Merci, Chérie című dalával megnyerte az 1966-os Eurovíziós Dalfesztivált. Pályafutása során több mint 100 millió lemezt adott el, és hazája egyik legnépszerűbb énekese volt.
Rolla János (Róla, 1944)
Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész, karmester. 1997–2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt. 1962–1968 között szerzett diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán hegedű szakon. Elsősorban kamaramuzsikusként vált híressé.
Gyürki István (1947)
színész. 1973-tól a Szegedi Nemzeti Színház, 1982-től egyik alapító tagként a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze volt. 1984-től a Népszínház, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 1992-től szabadfoglalkozású színművészként dolgozott. 2013-tól az Újszínházban játszik.
Batta András (1953)
Erkel Ferenc- és Széchenyi-díjas zenetörténész. 1972–1977 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán tanult. 1979-ben zenetudományi diplomát szerzett. Számos komolyzenei TV-műsor, újságcikkek, programfüzetek hangversenyekhez, lemezfelvételekhez, ismeretterjesztő előadások szerzője.1996 és 2002 között szerzőként és szerkesztőként a kölni székhelyű Könemann Kiadónak dolgozott, az általa alkotott, szerkesztett és részben megírt, csaknem ezer oldalas Operakalauz 15 nyelven jelent meg.
Monica Bellucci (Monica Anna Maria Bellucci, 1964)
olasz színésznő, modell. Modellként 1989-ben Párizsban és New Yorkban is híres lett. Színésznő szeretett volna lenni, ezért színiiskolába járt. 1990-ben a televízióban mutatkozott be. A nemzetközi áttörést a 2000-ben bemutatott Maléna hozta meg számára (Drakula, A Nap könnyei, A passió).
Nagyváradi Erzsébet (1971)
színésznő. 1994-ben végzett a Nemzeti Színház Színiakadémiáján. 1995-től a Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja volt. 2019-től a Spirit Színház társulatának tagja.
Marion Cotillard (1975)
francia színésznő. 2008-ban vált nemzetközi hírű filmcsillaggá, amikor a Piaf című film főszereplőjeként egymás után elnyerte a legjobb színésznőnek járó Golden Globe-díjat, BAFTA-díjat, César-díjat és Oscar-díjat (Taxi, Közellenségek, Szövetségesek).
Ezen a napon halt meg:
Szent Jeromos (Sophronius Eusebius Hieronymus, 340?-419?)
ókeresztény író, egyházatya, a korai keresztény egyház teológusa, Szent Ambrus, Hippói Szent Ágoston és I. Gergely pápa mellett Szent Jeromos a negyedik késő antik egyháztanító. 385-től kezdődően héber eredetiből fordította az Ószövetség egyes részeit. Fáradhatatlanul harcolt a téves, eretnek gondolatok ellen és megírta a Párbeszéd a luciferiánusok és az ortodoxok között, valamint a Helvidius ellen című vitairatait. Jeromos rendkívül sokat dolgozott. A fordításokon kívül jegyzeteket, kommentárokat készített bibliai írásokhoz. 117 levele beszámol a korabeli eseményekről és írókról.
Joseph François Michaud (1767-1839)
francia történetíró. 1791-ben ment Párizsba és a La Quotidienne című lapban olyan határozott állást foglalt a királyság mellett, hogy 1795-ben elfogták és halálra ítélték. Sikerült azonban Svájcba menekülnie, ahol gúnyverset írt a forradalom ellen. Miután visszatért Párizsba úgyszólván kizárólag történeti tanulmányainak élt. Ekkor jelentek meg egymás után kötetei.
Szabó Ervin (Schlesinger Sámuel Ármin, 1877–1918)
könyvtáros, társadalomtudós, könyvtárigazgató, jogász. Az első világháború éveiben súlyos betegsége ellenére az antimilitarista mozgalom szellemi vezérévé vált. Nagy történelmi művét Társadalmi és pártharcok a 48–49-es magyar forradalomban címmel már betegágyában fejezte be. 1972 és 1991 között a Szabó Ervin-emlékéremmel ismerték el a kiemelkedő tevékenységet végző könyvtárosok és levéltárosok munkáját. 2010 szeptemberében egy jobboldali történészekből álló egyesület felvetette a könyvtár átnevezésének kérdését, ami heves vitákat váltott ki (A magyar jakobinusok, Hol az igazság?, Szabó Ervin történeti írásai).
Michel Leiris (1901-1990)
francia író és etnológus. Legfontosabb munkái Észak-Etiópiában végzett néprajzi tanulmánya ismert, mint a vudu kultuszok kutatója is. Családja akarata a kémiai tanulmányokra sarkallta, ő ezzel szemben a művészet és az írás után vonzódott. 1918 után művészeti körökben vett részt, 1929-ig beleértve a szürrealistákat is. 1945 után ő volt az egyik alapítója a Les Temps Modernes című folyóiratnak.
Bán Frigyes (1902-1969)
háromszoros Kossuth-díjas filmrendező. Az 1920-as években a filmezés mellett döntött. A budapesti Filmgyárba került, ahol asszisztensként kezdett dolgozni. Az 1930-as években vágóként, forgatókönyvíróként dolgozott, de kisebb színészi szerepeket is játszott. Első önálló filmjét 1939-ben készítette el. Autóbalesetet szenvedett (Talpalatnyi föld, Szent Péter esernyője, Felmegyek a miniszterhez).
Hans Habe (Békessy, 1911-1977)
magyar születésű osztrák író, újságíró. 1920-ban került családjával Bécsbe. Érettségi után, 1931-től a Bécsi Egyetemen német-filológiát, majd Heidelbergben jogot tanult. Újságírói pályája 1929-ben kezdődött Bécsben. Bécsi tudósítója volt magyar lapoknak, gyakran járt Budapesten. 1940-1945 között az USA-ban élt. 1944-ben a Radio Luxemburg és a 12. Amerikai Hadsereg Hangja rádió igazgatója volt. Európába a háború befejezése után mint az amerikai hadsereg sajtótisztje tért vissza (Hárman a határon át, Küldetés, Apák vétke).
Patrick White (Victor Martindale, 1912–1990)
Nobel-díjas ausztrál regény- és drámaíró. Az első és máig egyetlen irodalmi Nobel-díjas ausztrál író. 1935-ben jelent meg első írása, egy verseskötete: A szántóvető és egyéb versek. Ezután főleg drámákat írt, de igazi sikerét első regényével aratta, a Boldog völgy 1939-ben Londonban jelent meg. Angliában és Amerikában már régóta elismert és olvasott író, amikor 1961-ben végre Ausztráliában is kiadták egyik regényét, Az égi szekér utasai címűt (Fülemülék holdfényben, Az élet fája, Óriás játékok).
Simone Signoret (1921-1985)
Oscar-díjas francia színésznő. A második világháború idején színészek egy csoportjával ismerkedett meg, és velük vált színésznővé. Az 1959-es cannes-i filmfesztiválon a legjobb női alakítás díját kapta, 1960-ban Oscar-díjjal is jutalmazták (Hely a tetőn, Bolondok hajója, Előttem az élet).
Szinte Gábor (1928-2012)
festőművész, díszletterevező, művészeti író. Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott. Az elbeszélő, figurális festészet kiváló képviselője. 1956-ban „önkényesen” Olaszországba távozott és két év múlva a firenzei Accademia delle Belle Arti-n kapott diplomát. Kompozíciói, képi világa, színei egyszerre hagyományosak és modernek, derűsek, megnyugtatók, ugyanakkor gondolkodásra késztetők (Séták Velence és Firenze titkai körül; Róma, Nápoly, Apulia titkai; Faintarziák).
James Dean (1931-1955)
amerikai színész. Hollywoodban szerepelt néhány filmkockán felejthető filmekben, de az 1955-ös év igazi áttörést hozott számára: megkapta Cal Trask szerepét az Édentől keletre című filmben, amelyet Elia Kazan rendezett. Habár mindössze három nagy mozifilmben szerepelt, melyek révén két Oscar-díj-jelölést kapott (azt is halála után), halálakor mégis legenda lett: a fiatalok problémáit azóta sem tudta senki úgy megformálni, mint ő a Haragban a világgal című filmben, a farmert és piros dzsekit viselő, szomorú tekintetű Jim Stark szerepében.
Horváth Eszter (1938-2019)
Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő (szoprán). 1960 és 1965 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat. 1965–től a Miskolci Nemzeti Színház szerződtette primadonnának, 1967–től már a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttesének tagja volt. 1970–től a Szegedi Nemzeti Színház társulatához tartozott. 1973-ban a budapesti Operaház szerződtette. Repertoárjához egyaránt hozzátartoztak az olasz és német lírai, valamint drámai szoprán szerepek.
Jessye Norman (Jessye Mae Norman 1945–2019)
ötszörös Grammy-díjas amerikai opera-énekesnő (szoprán). Pályafutása Európában indult, ahol 1968-ban megnyerte a müncheni ARD Nemzetközi Zenei Versenyt , aminek eredményeként szerződést kötött a Deutsche Oper Berlinnel. 1984-ben elnyerte a Grammy-díjat, amit még négyszer vehetett át. Énekelt Ronald Reagan második beiktatásán, illetve II. Erzsébet 60. születésnapi ünnepségén, 1986-ban.
Orth Mihály (1957-2022)
színész. A Színházművészeti Főiskolán szerezte diplomáját, majd 1981-ben a győri Kisfaludy Színházban játszott. Az 1987–88-as évadban szabadfoglalkozású művész volt, 1988-ban került a kecskeméti Katona József Színházhoz. 1992-től újra szabadfoglalkozású színművész. Gyakran formált meg fiatal hősöket.
Események:
1452 – Megjelenik az első nyomtatott könyv, Johannes Gutenberg Bibliája.
1791 – Mozart Varázsfuvola című operájának első bemutatója, a szövegkönyvíró Emanuel Schikaneder színházában Bécsben.
1863 – Georges Bizet Gyöngyhalászok című operájának bemutatója Párizsban.
1935 – George Gershwin „Porgy és Bess” című operájának első bemutatója Bostonban.
2005 – A népmese napja Magyarországon.
2016 – Két,100 millió dollár összértékű Van Gogh festmény (Tenger Scheveningennél, A gyülekezet elhagyja a nueneni református templomot) került elő, miután 2002-ben ellopták őket a Van Gogh Múzeumból.
