Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A tigris meg a szelíd őz Archívum
  • Hús-vér románc: „kinek a mandarin, kinek a kokain… Archívum
  • Pelléas és Mélisande Archívum
  • Csajkovszkij 5. szimfóniája és az Olasz capriccio Archívum
  • RPG és Larry Elmore – Új hősök kellettek Archívum
  • A Pósa-szobor és a Pósa-asztal Archívum
  • Shakespeare és a film II. rész Archívum
  • Roger király, szimfónia – Karol Szymanowski Archívum

Én kedves hattyúm

Posted on 2023.08.28.2023.08.26. By admin Nincs hozzászólás a(z) Én kedves hattyúm bejegyzéshez

Részletek Wagner Lohengrin című operájából

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Lehotka Ildikó

A Wagner-rajongók nem kis örömére megjelent a Deutsche Grammophon Eloquence sorozatában a zeneszerző talán legkedveltebb operájából, a Lohengrinből egy válogatás. Egy ilyen összeállításnál mindig bajban van az ember, ha ezt a részt tartalmazza, akkor a másikat miért nem? Különösen nehéz ez Wagnernál, aki a dallamait egymásból bontja ki, szinte nem lehet megszakítani a zenei folyamatot, az érzelmi hullámzást, fejlődést. A Lohengrinre a cselekményből adódó női kétkedés miatt ez még kifejezettebben érvényes.

Richard Wagner a Lohengrint 1846–48 között írta, a bemutató 1850. augusztus 28-án volt Weimarban, melyen Wagner barátja, későbbi sógora, Liszt Ferenc vezényelt. A Drezdai Opera nem fogadta el a művet, Weimarban is csak Liszt közbenjárására mutathatták be az éppen száműzetésben élő szerző operáját, a kritika sem fogadta túlzott lelkesedéssel.
A későbbi műveihez hasonlóan a Lohengrinben már az előjátékban felhangzik a vezérmotívum, zenei névjegy, de a grand opéra hatása is egyértelmű még. Ehhez a műhöz is készített Wagner előtanulmányt, mindig is fontosnak tartotta elképzelései maradéktalan megvalósítását, elég csak a bayreuthi színházára gondolni, melyre semmit nem sajnált pártfogója, a bomlott elméjű II. Lajos bajor király.
A cselekmény nemcsak a női kíváncsiságot ábrázolja, hanem a háttérben húzódó politikai történést is. Ne felejtsük el, hogy 1846-ban kezdte írni az operát Wagner. Kimondva-kimondatlanul a politikai cselszövésre kell gondoljunk, az ártatlanul megvádoltakra, arra, hogy kitartó aknamunkával mindent el lehet érni.
A tömör megfogalmazású opera cselekménye nem bonyolult, a középpontba a tiszta szerelem kerül, de ennek ára van: Lohengrin megmentette Elza életét, de a lány nem kérdezheti meg a nevét.
A darabot és a cédét nyitó előjáték szép vonóshangzásával, tiszta, nemes, egyszerű hangvételével, melyben az érzelmi hőfok még nincs az egekben, rögtön megfogja a hallgatót, Elza jelenésszerű lénye süt minden taktusból. A második track Elza álma, melyben egy hős – Lohengrin – jött felé, akire a sorsát (és igazát) bízta. A kettősség – a lány szelídsége és a férfiak durva határozottsága – a zenei megoldásokban végigkövethető. Az énekesek hangja nagyszerűen illik a szerephez: Az 1939-ben született lírai szoprán, Gundula Janowitz éteri hangja, Karl Ridderbusch és Thomas Stewart vocéja wagneri mértékkel mérve is elképesztő.
Kiemelkedő a Wer hier im Gotteskampf kezdetű részlet, mely a trombiták elsöprő fanfárjával indul. Mintha élő felvételt hallanánk, olyan meggyőző a mindent elárasztó hangzáskép, az indulatok hömpölygése. Ezt még az Elzát éneklő Janowitz intonációs bizonytalansága sem halványítja, a nem is olyan magas hangjai fénytelenek, erőltetettek. A férfikar és a vegyes kar fantasztikus, a zenekar egy emberként játszik.
A harmadik felvonás előjátékának ujjongása, életvidámsága, a vonósok staccatói a mélyrezesekkel harmóniában áll, szintén a lemez erőssége. Az ezt követő nászinduló mindenki számára ismert, azonban az nem, hogy míg a Mendelssohn-félét (a Szentivánéji álomból) egy kisebb felekezet esküvői szertartásán hallani, a Wagner-féle az 1930-as években a zeneszerzőt nemzeti hőssé tette.
Grál elbeszélését James King énekli, szép, egészséges hangon. Veretes, sötét színezetű hangja azonban nem párosul megfelelő kifejezési képességgel, még a legdrámaibb pillanatokban is alig. Lohengrin Búcsúja a befejező részlet. Míg a király szerepét éneklő Ridderbuschnak intonációs bizonytalansággal kellett megküzdeni, James King érzékenyen, gondosan megformálva száll galamb húzta csónakjába.
Az 1971-ben készült felvételen a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara játszik a nagyszerű Rafael Kubelik vezényletével. A vonósszólamok egységesen szólnak, jó karaktereket hallhatunk, a fúvósok lenyűgözőek. Kiváló a Bajor Rádió Kórusa (karigazgató: Heinz Mende), ami a vegyes karok kritikus pontja, a férfiszólamok telten szólnak a felhangzó részletekben.
Karl Ridderbusch elemi erejű hangja a Wagner-szerepekre predesztinált. James King mint Lohengrin hagyott bennem némi kétségeket. Dame Gwyneth Jones sajnos nem sokat énekel a lemezen, mindenesetre az intrikus szerepkörhöz igazított hangja meggyőző, Lohengrin búcsújában azonban elképzelhetjük, micsoda Brünnhildét énekelhetett.
A lemez a Wagner életművével ismerkedőknek különösen hasznos, akik szeretik a lemezen hallható énekeseket, azoknak kötelező. Nem tudom, hogy van-e teljes operafelvétel ezekkel az előadókkal, mindenesetre szívesen meghallgatnám az egészet!


Friedrich von Telramund azzal vádolja Brabanti Elzát, hogy megölte öccsét, így akarta a trónt elnyerni. A lány tagadja a vádat, Madarász Henrik király istenítéletet hirdet. Hattyú vonta csónakon egy ismeretlen lovag érkezik, hogy megvívjon Elza becsületéért Telramunddal. Csak egy kikötése van: Elzának nem szabad érdeklődnie neve és kiléte iránt, mert akkor örökre elveszíti. A lovag legyőzi Telramundot, de megkegyelmez életének. Elza és az ismeretlen lovag esküvőre készülnek. Közben Telramund felesége, Ortrud meggyőzi férjét, hogy ellenfele varázslat segítségével kerekedett fölé, sőt ennek a gyanúját Elza szívében is elhinti. Az esküvőt Ortrud is, Telramund is meg akarja akadályozni, de eredménytelenül. Ortrud aknamunkája végül mégis eléri célját: a nászszobában Elza megkérdi férje nevét, aki erre csak másnap ad választ, a brabanti nép előtt: Lohengrinnek hívják, és a Szent Grál őrzőjének, Parsifalnak a fia. Elza bizalmatlansága miatt végleg válniuk kell. Mielőtt azonban visszatérne hazájába, imájára a csónakját húzó hattyú – Ortrud varázslatának áldozata – visszaváltozik Gottfried herceggé, Elza öccsévé.


Richard Wagner – Richard Wagner: Lohengrin (Highlights)

Heinrich der Vogler: Karl Ridderbusch
Lohengrin: James King
Brabanti Elza:Gundula Janowitz
Friedrich v Telramund: Thomas Stewart
Ortrud: Dame Gwyneth Jones
Hírnök: Gerd Nienstedt
A Bajor Rádió Énekkara (karigazgató: Heinz Mende)
A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Rafael Kubelik

2000 Deutsche Grammophon | CD 469 682-2

Első felvonás

Előjáték

Einsam In Trüben Tagen (Elza álma)

Wer Hier Im Gotteskampf Zu Streiten Kam

Nun Sei Bedankt, Mein Lieber Schwan!

Mein Herr Und Gott, Nun Ruf’ Ich Dich
Második felvonás

Euch Lüften, Die Mein Klagen
Harmadik felvonás

Előjáték

Treulich Geführt Ziehet Dahin

Das Süße Lied Verhallt

In Fernem Land, Unnahbar Euren Schritten (Grál elbeszélés)

Mein Lieber Schwan! (Lohengrin búcsúja)

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Augusztus 28.
Next Post: Robert D. Hare: Kímélet nélkül

Related Posts

  • Bíborban, bársonyban Archívum
  • Fesztiválzenekar nagyban és kicsiben Archívum
  • Tiltott opera, de kötelező meghallgatni Archívum
  • Szerelem, halál, barbarizmus, korál Archívum
  • Lina és Liszt – Liszt Ferenc utolsó napjai Archívum
  • Karen Carroll: Talk To The Hand és Jimmy Dawkins Present: The Leric Story Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • A zene gyönyörűsége
  • Mentés másként
  • Szeptember 25.
  • Végh, Camerata Salzburg, Schubert
  • „Még eszem is van”

Legutóbbi hozzászólások

  1. Pygma-Lyon szerzője Szeptember 25. – papiruszportal.hu
  2. Tersánszky Józsi Jenő: Két zöld ász szerzője Szeptember 24. – papiruszportal.hu
  3. Pelléas és Mélisande szerzője A szavakon túl – papiruszportal.hu
  4. Benedek Marcell szerzője Szeptember 22. – papiruszportal.hu
  5. Szereti ön Széchenyit? szerzője Szeptember 21. – papiruszportal.hu
  • Mozart szabadkőműves-zenéje Archívum
  • Február 21. Naptár
  • Heti papiruszok (2320) Egyéb kategória
  • Karen Carroll: Talk To The Hand és Jimmy Dawkins Present: The Leric Story Archívum
  • Szuper! Archívum
  • Alexandra David-Neel – Jongden láma: Az öt bölcsesség lámája Archívum
  • Április 28. Naptár
  • Március 19. Naptár

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme