„Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesznek szerelmek, míg a föld forog. Az élet szép, de élni tudni kell, az élet egy harc és benne győzni kell!”
Anatole France (Jacques Anatole François Thibault, Párizs, 1844. április 16. – Saint-Cyr-sur-Loire, 1924. október 12.) Nobel-díjas francia író, költő, kritikus, akadémikus.
„Olyan csönd van így nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani.”
Váci Mihály (Nyíregyháza-Ókisteleki szőlő, 1924. december 25. – Hanoi, 1970. április 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
„Aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerített.”
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) író, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egy személyben. Sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának, akinek láthatólagos végtelen kíváncsisága csak a felfedezéseinek erejével volt egyenlő. Széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják, és egyes vélemények szerint ő lehetett minden idők legműveltebb embere. 1469-ben (mások szerint 1466-ban) Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio szobrász-ötvös-festő műhelyébe gyakornoknak, ami egyfajta „művésziskola” is volt. Itt sajátította el a vázlatkészítést, a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. Elbűvölő, társaságkedvelő, jóképű ember volt, így igen sok kapcsolatnak örvendhetett. Legjelentősebb műve a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, „Az utolsó vacsora”, amellyel 1498-ban készült el. E freskót azonnal a téma legtökéletesebb megjelenítéseként kezdték méltatni. Elkészülése óta a nyugati világ főműveként tekintették. Nem csupán a mesteri módon felépített jelenetek miatt, hanem azért is, mert a kompozíció, a színhasználat a megvilágítás, az egyes alakok tartása és mozdulata is a bibliai szavakra utal (Mona Lisa, Léda hattyúval, Sziklás Madonna).
„A könyvek voltak az én madaraim és madárfészkeim, háziállataim és istállóim és rétjeim; a könyvtár az egész világ tükörképe volt; s a tükörképben megvolt az eredeti minden mélysége, változatossága, váratlansága.”
Jean-Paul Sartre (Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista.
„Sajnos, Magyarország szellemileg is ott van, ahol földrajzilag, vagyis körülbelül Lemberg és Nis között. Ebből a helyzetből kell Nyugatra vinni az országot, ezt azonban csak úgy bírjuk megtenni, ha őszintén tudjuk, hogy valóban hol is vagyunk hát. Hogy egy ország mennyire van közel Nyugathoz vagy Kelethez, azt mindig a benne élő emberek szabják meg.”
Illyés Gyula (Illés, Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
„Lehet valakit zsenialitásra nevelni? Ostobaságra lehet.”
Robert Musil (Robert Edler von Musil, Klagenfurt, 1880. november 6. – Genf, 1942. április 15.) osztrák író, esszéíró, matematikus, filozófus és színikritikus, a XX. századi világirodalom egyik legjelentősebb prózaírója.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
(Maria de Montserrat Viviana Concepción Caballé i Folc, Barcelona, 1933. április 12. – Barcelona, 2018. október 6.)
katalán opera-énekesnő, világhírű szoprán. 1988-ban Freddie Mercuryval közösen operai hatású könnyűzenei albumot adtak ki Barcelona címen. A két ragyogó tehetségű énekes előadásában hallhatjuk a barcelonai olímpia (1992) hivatalos nyitódalát.
„Lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell kötni benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. És ha nem lehet méltósággal alkut kötni, akkor nem szabad alkut kötni.”
Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Ezt sírja: élni, élni még!
Mert élni, jaj, sohsem elég!
Az élet örök táruló:
Aki nem éli, áruló!
Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) költő, műfordító.
Könyvtárban lenni jó: néha úgy érzi magát ott az ember, mint valami pályaudvaron, s ha egzotikus tájakról olvas, mintha vonat röpítené távoli partok felé. /Umberto Eco/
„Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra! Bukj újra! Bukj jobban!”
Samuel Beckett (Dublin, 1906. április 13. – Párizs, 1989. december 22.) Nobel-díjas ír író, költő.
„Elválaszthatatlan társam az, amit mind közönségesen mélabúnak, orvosi szaknyelven pedig – ha kezelésre kerül a sor – depressziónak nevezünk. Gyakori jelenség ez nem csupán az emberek, hanem feltehetőleg egyéb állatfajok között is. A vele együtt járó búskomorság elfátyolozza ugyan a kedélyt, egyszersmind azonban belátóvá tesz, világosságot vetít egynémely szakadékba. Nem létezne nélküle művészet.”
Günter Grass (Danzig, 1927. október 16. – Lübeck, 2015. április 13.) Nobel-díjas német író, költő – a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb német nyelvű szerzője –, szobrász, festő és grafikus.
„Óvakodj tőle, bármeddig is élj, hogy embert külsejéről ítélj!”
Jean de La Fontaine (Château-Thierry, 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.) francia író, meseköltő.
Heti találós kérdésünk
Felsorolunk öt filmcímet és öt, a filmiparban híres, személyt:
| A dzsungel könyve Ben–Hur Elbűvölve Julius Caesar Négy toll | Charlton Heston Alfred Hitchcock Korda Sándor Korda Zoltán Rózsa Miklós |
„Akik tudják, mi a háború, könnyebben vetnek véget is neki.”
Tom Clancy (Baltimore, Maryland, 1947. április 12. – Baltimore, 2013. október 1.) amerikai író, akit leginkább a hidegháború alatti és utáni időszakban történő kémkedési és katonai regényeiről ismernek.
„Amíg az ember él, a saját erkölcsi normái szerint teszi, akármilyen is a helyzete; mindegy, hogy fiatal, utolsó éveit éli-e vagy beteg, vagy akár a siralomházban ül.”
Sarkadi Imre (Debrecen, 1921. augusztus 13. – Budapest, 1961. április 12.) Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, újságíró, dramaturg.
A Walt Disney Imagineering által tervezett és építtetett szórakoztató központ elrendezése hasonló a kaliforniai Disneyland és a floridai Walt Disney World Magic Kingdom Parkokhoz. A Shanghai Disneyland Park után ez a második legnagyobb Disney park.
„Egy ember életét elsősorban az határozza meg, milyen tisztességgel, emberséggel, szakmai eredményekkel csinálja végig.”
Görgey Gábor (Budapest, 1929. november 22. – Solymár, 2022. április 11.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg, rendező.
„Háborúra emlékezve, úgy volna tán helyes, ha levetnők ruhánkat, kékre mázolnánk magunkat, és egész nap négykézláb járnánk, és röfögnénk, akár a disznó. Ez bizony jobban illenék az alkalomhoz, mint a fennkölt szónoklatok, a zászlólengetés meg az olajozottan működő ágyúk.”
Kurt Vonnegut (Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11.) amerikai regényíró és esszéista.
„Ha élni akartok, tanuljatok meg úszni. A boldogság ott van valahol a túlsó parton, és azt senki nem hozza át a ti szép szemetekért.”
Lakatos Menyhért (Vésztő, 1926. április 11. – Budapest, 2007. augusztus 21.) cigány származású kétszeres József Attila-díjas író.
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése:
1. Az a költészet funkciója, hogy megtisztítsa a szavakat, és újra felragyogtassa őket a saját jelentésükben.
Tóth Krisztina
2. Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen.
Kosztolányi Dezső
3. Matematika nélkül ma már nincs filozófia; filozófia nélkül nincs költészet, irodalom.
Ottlik Géza
4. Mi az élet költészet nélkül, csontváz, melynek bíbor ajkai, igéző keble lerohadtak, melynek csontüregében a kajánság kígyója lappang.
Madách Imre
5. Minden ember életében gazdag költészet rejlik, mely megfogalmazásra lenne méltó.
Váci Mihály
6. Mindenkit érnek traumák a mindennapokban, amelyeket valahogy fel kell dolgoznia. A költészet pedig pont erre van kitalálva. Egy művészetektől eltiltott társadalomnál rosszabb nincsen.
Nyáry Krisztián
7. Tudomány és költészet. Egyik azzal foglalkozik, amit még nem ismer – a másik azzal, amit már ismer.
Karinthy Frigyes
„Minden államszeretet gyanús. Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon, és melled vered.”
Márai Sándor (Grosschmid Sándor Károly Henrik, Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) posztumusz Kossuth-díjas író, költő, újságíró.
„Megismerni és szeretni egy másik lényt: ebben áll minden bölcsesség veleje, gyökere és forrása.”
Evelyn Waugh (Arthur Evelyn St. John Waugh, London, 1903. október 28. – Taunton, 1966. április 10.) angol író.
„Csak a gyáva lelkűek nem képesek a sértést elviselni.”
Hugo Grotius (Huig de Groot, Delft, 1583. április 10. – Rostock, 1645. augusztus 28.) németalföldi költő, író, jogtudós.
„Az ember zokszó nélkül meghal a szabadságáért. De ha a gyerekei gyomrát az éhség kínozza, akkor odaadja a szabadságát is egy darab kenyérért, és azt mondja, hogy jó cserét csinált.”
Eric Knight (Menston, 1897. április 10. – Holland Guyana, 1943. január 15.) angol regényíró, novellista.
Comment on “Heti papiruszok (2315)”