Anna Maria Tussaud, született Grosholtz; Strasbourg, 1761. december 1. – 1850. április 16.
A svájci viaszszobrász, Marie Tussaud, élethű viaszszobrairól és az általa alapított Madame Tussaud panoptikumról ismert. Édesapját, a katona Joseph Grosholtzot, a hétéves háborúban még a születése előtt megölték. Édesanyja nevelte, majd Philippe Curtius orvoshoz költöztek, ahol házvezetőnőként helyezkedett el.
A kis „Marie” itt ismerkedett meg a viaszszobrászattal, mert Curtius jó érzékkel készített anatómiai demonstrációkat és portrékat ebből az anyagból (első kiállítása 1770-ben hatalmas sikert hozott). Curtius (akit Marie nagybátyjának tekintett) megtanította a művészetére és 1778-ban elkészült első figurájával, Jean-Jacques Rousseau viaszmásával (egyes források szerint 1777-ben Voltaire viaszfigurája volt az első). Később követték a doktort Franciaországba, ahol már komoly elismerést vívott ki magának, sőt, a királyi család tagjai is elégedettek voltak munkájával. Ez is hozzájárult, hogy a francia forradalom idején királyi szimpatizánsnak tekintették és már a fejét is leborotválták a kivégzéshez, de Jean-Marie Collot d’Herbois támogatásának köszönhetően szabadon engedték. Azután ő készítette a guillotine áldozatainak halotti maszkját (XVI. Lajos francia király, Marie Antoinette, Jean-Paul Marat, Maximilien Robespierre).
Amikor Curtius 1794-ben meghalt, gyűjteményét Marie-re hagyta. 1802-ben férjével Londonba költözött. Itt hozta létre segítséggel első állandó kiállítását a Baker Streeten, a „Baker Street Bazaar” felső emeletén. A napóleoni háborúk után nem tudott visszatérni Franciaországba, ezért gyűjteményével Nagy-Britanniában és Írországban utazgatott. 1835-ben a Baker Streeten megnyitotta első saját, állandó kiállítását. 1838-ban megírta emlékiratait. 1842-ben elkészítette saját arcmását, mely a múzeum bejáratánál ma is látható.
