Robin Cook az Alexandra Pódiumon
(a papiruszportal.hu archívumából [2008])
Szerző: leho
Egy tipikus amerikai történet/álom megvalósítója: szegény családból származó első generációs értelmiségi. Második könyvéből, a filmen is népszerű Kómából 11 millió példány fogyott. Ma, 2008-ban 28. könyvén dolgozik, ám halad a korral, története ott kezdődik majd, ahol az 50 részes, kétperces epizódokból álló, főként fiataloknak szánt, mobiltelefonon is nézhető filmsorozata befejeződik. Még most is inkább orvosnak tartja magát: „még mindig nem vagyok elég magabiztos író”. Szerénytelenség nélkül állítja, Kóma című munkájával reálisabb mederbe sorolta/sorozta az orvosi filmeket, szappanoperákat.
Magyarországi programjának szervezése úgy kezdődött (május 13-án 17 órakor közönségtalálkozó a Nyugati téri Alexandra Könyvesház Panoráma termében, a szerzővel Gyuris Norbert beszélget, 18 órától pedig dedikálás a könyvesház kávézójában), hogy felhívta telefonon a magyar kontaktszemélyt, és megkérdezte, milyen színű a kárpit az Alexandra Pódium fotelein. „Narancssárga? Nos, legyen! Akkor narancssárga nyakkendőt is viszek magammal!” Lehet, hogy ez csak véletlen egyezés, de történhetett volna így is.
A harmadszor nálunk járó író örömmel vette, mekkora az érdeklődés, megjegyezte, hogy bár Amerikában is ennyien megjelennének egy sajtótájékoztatón. Gyuris Norbert bemelegítő kérdése első regényére vonatkozott. A gyötrelem évét 1972-ben, tenger alatt járva, egy orosz illetőségű tengeralattjáró üldözése közepette írta, „kergetőztek”, mint mondta. Ebből a regényéből nem lett bestseller, s ez nagyon lesújtotta. Maga, de már nem a tenger alatt volt, amikor meg szerette volna tudni ennek a kudarcnak az okát. Még egyszer elolvasta a művét. Úgy vélte, egy „apró” hibát követett el írás közben: unalmas a könyv!
Módszert váltott, elmondása szerint vett 200 bestsellert, amilyenekre korábban soha nem költött volna és amilyeneket korábban soha nem olvasott volna el – és tetszettek neki bizonyos részek. Ezeket az elemeket, csavarokat, technikákat egy füzetbe kiírta, s vissza is köszönnek az öt évvel később megjelent Kómában, melyből már, láss csudát, 11 millió példány fogyott. Ironikusan megjegyzi, hogy a ma bestsellerszerzőnek készülőknek már nem kell 200 menő regényt elolvasniuk, elég a Kómát átbogarászniuk, minden benne van. A Kómának, úgy véli, nagy szerepe van abban, hogy a korábbi, az orvostársadalomról idilli vonásokat festő filmeknek vége szakadt, s egy reálisabb kép született, amit a mai orvosi szappanoperákban tapasztalhatunk. Szerinte csak az olvasóközönség lepődött meg azon, hogy a „gonosz” e könyvében orvos volt; az orvostársadalom egyáltalán nem. (Jól emlékezhet az örökifjú magyar közönség is a filmre [1978], amely kis spéttel ugyan, de Magyarországon is természetesen az első ilyen jellegű darab volt, s műfajában hasonlóan újdonságnak számított, mint később a Nyolcadik utas. Genevieve Bujold és Michael Douglas hullák közti fogócskázása különösen szokatlannak tűnt a vasfüggönyön innen.) És a Kóma az ő életét is alaposan megváltoztatta, hatalmas adósságai voltak, míg a könyvet írta, s egyszeriben tehetős és kedvelt lett.
A ma is inkább magát orvosnak tartó író „széles körű, általános orvosi képzésben vett részt” (törvényszéki-orvosi műveihez kapcsolódóan továbbképezte magát, sőt boncolt is, hogy elmélyítse ebbéli tudását), jelenleg is hetente olvassa az orvosi szakirodalmat stb. „Műhelytitokként” elárulta, hogy azért írt sci-fit is (Invázió, Szöktetés), hogy egyrészt kipróbálja magát, tud-e más műfajban is népszerű könyvet írni, illetve gyermeke születésekor nem volt ideje hasonlóan alaposan felkészülni következő kötetére (Szöktetés), mint azt akkurátusan meg szokta tenni orvosi témájú könyvei előtt, amikor is aprólékos kutatást végez. De nem is fogadták olyan jól őket az olvasók, mint orvosi krimijeit.
Mai mindennapjairól elmondta, hogy többet dolgozik, mint gondolnák róla. Október óta, amióta új filmsorozatát és az azt követő könyvet írja, alig bújt ki otthonról, alig láthatták a múlt hétig. Szeretné, ha a fiatalok többet olvasnának, azért is készíti 50×2 perces filmsorozatát, mely egy kémthriller lesz indiai főszereplővel, mai indiai kulturális problémák felvetésével. S amivel e mobiltelefonon is nézhető sorozat véget ér, azzal kezdődik majd a könyve (Foreign Body), ami már hagyományos orvosi krimi lesz. Nem tart attól, hogy az új média felfalja a könyveket, ám az íróknak pergősebb, szórakoztatóbba műveket kell letenniük az asztalra, hogy a multimédiával versenyezhessenek. Legutolsó, 2007-es kötete (Critical) magyarul júniusban jelenik meg. Szimpatikus és a saját írói értékeivel (valószínűleg korlátjaival is), szerepével tisztában lévő szerzőt ismerhettünk meg. Ma este pedig valószínűleg nagy olvasói rohamot kell kiállnia, kiülnie.
Életrajz
Dr. Robin Cook 1940. május 4-én New Yorkban, Queensben született. Orvosnak tanult, diplomáját a Robin CookColumbia Egyetem, illetve a Wesleyan Egyetem orvostudományi karán szerezte, posztgraduális tanulmányait a Harvardon fejezte be. Családi háttere és gyermekkora tipikus amerikai történet: egyszerű családból származik (a család egyik ágáról ő az első, aki egyetemen tanult tovább), az iskolában sokat sportolt (amerikaifutballozott, focizott, kosárlabdázott és baseballozott), egyetemi tanulmányai alatt dolgozott, hogy ki tudja fizetni a tandíjat (például mosogatott, pincérkedett), később csaknem teljes idős állást vállalt egy orvosi laboratóriumban (itt többféle feladatot is végzett, a legkevésbé azt szerette, hogy a kísérleti állatok ketreceit kellett takarítania).
Néhány éve még praktizált egy oktatókórházban, s saját bevallása szerint csak a szabad idejében írt. Az írást ma is kihívásnak tartja, minden alkalommal, amikor egy új mű írásába fog, bizonytalan önmagában, hogy vajon újra meg tudja-e csinálni.
1972-ben jelent meg első könyve A gyötrelem éve címmel. A főszereplő az író saját maga, aki a saját bőrén tapasztalt dolgok alapján mutatja be hitelesen a medikusnövendékek első, gyakornoki évét. Saját bevallása szerint azért kezdett el írni, hogy általános orvosi ismereteket közöljön, tapasztalatokat adjon át olvasóinak, ezzel is mintegy tanítva őket az orvosi világ érdekességeire.
Ez a könyv jelentősen meghatározta további írói pályafutását, illetve kialakította történeteinek jellegzetes borzongató, orvosi hátterét. Cook regényeiben a krimi műfajt vegyíti az orvostudománnyal. Történeteinek legfőbb jellegzetessége, hogy az adott mű főhősének hosszas nyomozása után derül fény összeesküvés-elméletekre, melyek orvosokhoz vagy kórház közeli emberekhez kötődnek. Regényeiben igyekszik aktuális problémákkal foglalkozni, legyen az orvostudomány vagy mondjuk a bioterrorizmus. Az elsők között – ha nem először – írt regényeiben olyan, a maguk idejében újdonságnak számító, pikáns témákról, mint a szervadományozás és -transzplantáció, a géntechnológia, a sterilizáció, a véren keresztül történő fertőzés stb.
Cooknak három visszatérő karaktere van, de a különböző könyvek fő története nem összefüggő. Dr. Laurie Montgomery igazságügyi orvos szakértő, Lou Soldano rendőr hadnagy és dr. Jack Stapleton igazságügyi orvos szakértő eddig több könyvben szerepeltek már együtt.
Könyvei a filmrendezők figyelmét is felkeltették, és az 1977-ben megjelent Kóma című kötetéből már 1978-ban elkészítették az első adaptációt. Ezt követték a Szfinx, a Műhiba, a Halálfélelem, a Járvány, a Haláltusa, az Invázió és a Halálos félelem televíziós és moziváltozatai.
Az amerikai moziiparral szemben szkeptikus – saját bevallása szerint leginkább az zavarja, hogy a tévéfilmeknek közel sincs akkora politikai hatása a kultúránkra, mint a mozidaraboknak. Sosem tudta elképzelni, hogy a filmes karrier miatt végleg Hollywoodba költözzön.
Népszerűségének okát abban látja, hogy néha mindannyian betegek vagyunk. Ha az írók félelmetes fehér cápákról vagy kísértetházakról írnak, az emberek azt mondhatják, oké, nem fürdöm az óceánban, és elkerülöm a kísérteties helyeket, de a kórházakat nem lehet egyszerűen elkerülni.
Könyvei:
A gyötrelem éve (1972)
Kóma (1977)
Szfinx (1979)
Agy (1981)
Láz (1982)
Akár az Isten (1983)
Agymosás (1985)
Járvány (1987)
Halálfélelem (1988)
Mutáció (1989)
Műhiba (1990)
Életjel (1991)
Vakság (1992)
Haláltusa (1993)
Végzetes megoldás (1993)
Ragály (1995)
Halálos kockázat (1996)
Kromoszóma (1997)
Invázió (1997)
Méreg (1998)
Vektor (1999)
Szöktetés (2000)
Sokk (2001)
Szélütés (2003)
Fertőzés (2005)
Válság (2006)
Critical (2007, USA) (megjelenés 2008 júniusában)
