Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Írók, reszkessetek! – Heller csapdahelyzetei Archívum
  • Bujkáló napok Archívum
  • Joe Blessett és Alexis Parsons Archívum
  • Már megint malacunk van Archívum
  • A krimi gyöngyszemei Archívum
  • A sci-fi irodalom nagyszerű tanára Archívum
  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici) Archívum
  • Bari Károly Archívum

Titusz kegyelme – korabeli hangszereken

Posted on 2023.03.29.2024.09.07. By admin 1 hozzászólás a(z) Titusz kegyelme – korabeli hangszereken bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2014]

Szerző: Lehotka Ildikó

Egyre inkább gyakorlattá válik, hogy operákat koncertszerűen adnak elő; ez izgalmas lehet, mert a jó zene nem feltétlenül kíván szcenírozást, viszont a zenei teljesítményt kritikusabban figyeli a hallgató. Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus is vállalja az ilyenfajta megmérettetést, február 5-én Mozart La clemenza di Tito (Titusz kegyelme, KV. 621) című operáját tűzték műsorra. Vashegyi és együttesei másodszor játszanak Mozart-operát, korábban a Figaro házasságát hallhattuk szintén a Művészetek Palotájában.

Mozart 1791 júliusában kapta a megtisztelő felkérést az operaírásra, és ha hihetünk az életrajzíróknak, a mű kevesebb mint két hét alatt készült el. A recitativókat Süssmayr készítette (bevett szokás volt mással íratni a cselekmény bemutatását, előregördítését jelző, zenei anyagát tekintve nem túl nehéz recitativókat, még Rossini is ezt a gyakorlatot folytatta), így is csak a bemutató előtti napra készült el a partitúra. A Metastasio nyomán Mazzolà által készített szövegkönyv (Lax Éva fordításában olvashattuk a kivetítőn) nem a librettók csúcsa, és nem ezt az operát tartják Mozart legjobbikának. Mindenesetre a zene szép, a szerző csodás áriákat írt, és itt is képes feszültségteremtésre (Sextus első és Titusz koloratúrás áriája a legjobb helyen szerepel). Mozart félbehagyta A varázsfuvolát a jól jövedelmező felkérés miatt (II. Lipót koronázási ünnepségére készült a Titusz kegyelme), és egy név nélküli megrendelő gyászmisét is kért. A szerepek jól fölépítettek, nem egyszerűek (és talán nem is túl ismertek egy-egy gyakrabban hallhatót kivéve).
A koncertszerű előadás Anniusa Heiter Melinda volt, az énekesnő érzékenyen, nagyon szép részletekkel gazdagította előadását, a II. felvonásbeli áriája igazán kidolgozottan szólalt meg. Hasonlóan tolmácsolta Baráth Emőke Servilia szólamát; mindkét énekesnő nagyszerű volt, első felvonásbeli duettjük az egymásra figyelést is mutatta.
Cser Krisztián Publius szerepét énekelte, most is érezhető volt egyfajta bizonytalanság éneklésében, a kezdőhangokat nehezen fogta meg, zenei megoldásai, dinamikai árnyalása most is hagyott kivetnivalót maga után. Egyetlen helyen hallhattunk igazán szép pianót, többnyire a(z erőltetett) forte tartományban énekelt.
Kálmán László énekelte a címszerepet, kellemesen, megbízhatóan (a koloratúrákból semmit sem hallottunk), Titusz karakterének megformálása nem egyszerű: az opera elején egy habozó, dönteni alig tudó férfit ismerünk meg, a végén egy nemes lelkű, megbocsátásra képes figurát, ez tükröződik a zenében is. Kálmán talán első főszerepét énekelte, szép hangon, igényesen, de még nem fölényesen, a zenei karakterek határozottabb megjelenítése egyelőre még várat magára.
Szutrély Katalin Vitelliaként való szerepeltetése most is tévedés. A karmester négy nappal később ismét Mozart-operát vezényelt, a Szöktetést, és egy szoprán szerep formálása (hangi, zenei tekintetben) kellő összehasonlítást tett lehetővé számára.
Schöck Atala Sextusa feledhetetlen, világklasszis formálást hallottunk, csodálatos hanggal, jellemábrázolással, rezdülésekkel, kifinomult dinamikával, tökéletes koloratúrákkal. Sextus szerepe – hasonlóan Tituszéhoz és Vitelliához – nagyon összetett, az énekesnő minden pillanatot kihasznált a jellemzéshez, a koncert alfája és ómegája Schöck Atala volt.
Az Orfeo Zenekar hangzása mindig míves, az induló különösen tetszett, kicsit azonban visszafogottnak éreztem játékukat, valószínűleg kisebb teremben egészen másképp érzékelhette volna a hallgató az együttes hangzását. A Purcell Kórus csodálatos, óriási hangzást képes produkálni, de pianókat is, sosem hallottam őket pontatlannak, nem tökéletesen intonálónak. Mindkét együttes a magyar zenei élet kiemelkedő képviselője.
Vashegyi György irányította az előadást, mely kettősségeket hagyott a hallgatóban. Várjuk a következő Mozart-operát!

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Mecseki orrfű: Orfűi medvehagyma kincseskönyv
Next Post: A nyelv problematikája Kosztolányi Dezső Esti Kornéljában

Related Posts

  • Lemezek a tengerentúlról: Catie Curtis és Diane White Archívum
  • Jégkék Archívum
  • Hadd mondjam el… Archívum
  • Nabucco Archívum
  • Az elfeledett Steffani-opera: Niobe regina di Tebe Archívum
  • Irene Papas emlékére Archívum

Comment (1) on “Titusz kegyelme – korabeli hangszereken”

  1. Visszajelzés: Szeptember 6. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Az 1848–49-es szabadságharc vértanúi – Az ötödik Archívum
  • November 4. Naptár
  • November 7. Naptár
  • Május 30. Naptár
  • Az ókor zenéje Archívum
  • Ősbemutató a 6-os stúdióban Archívum
  • Fent és lent Archívum
  • December 8. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme