Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Bari Károly Archívum
  • Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) Archívum
  • Megvalósult álom Archívum
  • Elszelelős Archívum
  • Harry Potter Magyarországon Archívum
  • Posztmodern marhaság, vagy karikatúra? – Király Ferenc: A Csillagok hegyén Archívum
  • Erdő, rózsa, erőszak a General Press világsikereiben Archívum
  • Furtwängler esete Brahmsszal Archívum

Babamesék a tihanyi Babamúzeumból

Posted on 2023.04.10.2023.04.08. By admin Nincs hozzászólás a(z) Babamesék a tihanyi Babamúzeumból bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2005]

Szerző: Papiruszportál

Exkluzív kiadványt jelentetett meg a tihanyi Babamúzeum. A tízéves fennállást megünneplendő az alapítók 2003-ban meseíró pályázatot hirdettek, melyre négyszáznál több munka érkezett. A díszes, igényes kiállítású album már megjelenésével is azt sugallja, hogy különleges könyvet tart kezében az olvasó. A bélyegalbumokhoz hasonló, zsinórral is összefűzött szolid, nem hivalkodó nagyon gazdag belsőt rejt.

A babák és a művészetek

A játék, a babázás szinte egyidős az emberrel. őskori leletek között is találhatók gyermekjátékok, játék babák, bábuk, ami azt bizonyítja, hogy különleges szerepük lehetett akár a rideg mindennapi élet közepette is. A babák természetesen nemcsak a játék, a szórakozás eszközei voltak, velük készült föl a gyermek leendő szülői feladataira is. Mint nagyon fontos közösségi-játék tárgyat a divathullámok azóta is időről időre felkapják, elég, ha a Barbie-őrületre vagy a moncsicsire gondolunk.
A játék babákat, figurákat a művészetek is szívesen használják, szövik bele történeteikbe. Ki ne emlékezne például Móricz egy korai novellájára, amelyben a kofa egy bécsi nímettől vásárolt valódi bútor helyett bababútort; az ólomkatona az egyik leghíresebb karácsonyi zenés darab hőse; s kedves jelenet volt a Nagy generáció című filmben, amikor a hazatérő disszidens beküldi lányukat az anyjához a bababoltba Szentendrén. És a példákat még hosszan sorolhatnánk.

A tihanyi Babamúzeum

A Münchenben élő Filotás Tivadar és felesége, Sibylle Filotás 1994-ban alapította a tihanyi Babamúzeumot (kezdeményezésük nem egyedüli, a győri Zichy-palota is rendez 1996-tól babakiállítást, -konferenciát és -börzét). Több mint negyvenévnyi vásári bolhapiaci stb. gyűjtőmunka eredménye látható a kiállításon. Az alapítók szinte valamennyi jelentősebb német babakészítő műhelyből megszereztek egy-két darabot, a babák 1840 és 1920 között készültek. Filotás Tivadar a Babamesék előszavában megemlíti, hogy helyet keresve a gyűjteménynek felmerült Szentendre és a budai Vár is lehetséges helyszínként, mégis kedvelt nyaralóhelyüket, Tihanyt választották. (Egy évtized alatt félmillió látogatója volt a babamúzeumnak, így nem szorul állami támogatásra.) A tízéves jubileum alkalmából a múzeum vezetői meseíró pályázatot írtak ki gyerekek számára, hogy egy olyan kiadvánnyal ünnepeljék meg e neves évfordulót, mely gyerekek tollából gyerekeknek szól.

Babamesék

„Nemrég történt meg velem
Ez a sajnálatos eset:
a babám nyelve megeredt,
hallgathattam eleget.”
(Tornóczky Márton: Egy rongybaba panasza, részlet)

A kiírásra több mint négyszáz pályamű érkezett, s közéleti szereplők, művészek mellett gyerekek is helyet kaptak a zsűriben, melynek feladata volt a mesékből, versekből kiválogatni a jubileumi albumba kerülő történeteket. Az ország szinte minden szegletéből érkeztek pályázatok – Ostfyasszonyfától Csurgóig, Mucsonytól Kerekegyházáig –, a mesét küldő és könyvbe kerülők életkora 7–8 (Várai Lúcia, Solymos Nikolett) és 17 év (Féder Lea, Gayer Veronika) között szóródott. Meglepetésemre több fiú történetét is beválogatták, ezzel is bizonyítva, hogy a babázás mindkét nem számára kedvelt tevékenység, csak a fiúkat idővel leneveljük róla.
Kinyitva az albumot egy tipográfiailag tökéletes képeskönyv tárul a szemünk elé. A jó minőségű papír, a gyönyörű képek és rajzok (a Babamúzeum gyűjteményéből választották a történetekhez az illusztrációkat), a betűtípus, az iniciálék, a levegős szerkesztés, minden igényességet sugall. Számos páros oldalon alig van szöveg, csak a mese címe és az illusztrációhoz fűzött forrás olvasható, kedvünkre gyönyörködhetünk a képekben. Porcelánfejű babák, kirakós kockák, Teddy mackók, karakterbabák, bababútorok, játék hangszerek, babakocsik, vonatok, keljfeljancsik képe; kedves és ismeretterjesztő korabeli rajzok – az egyiken egy fiú éppen egy baba frizuráját igazítja ollóval, egy másikon babakészítők – reprezentálják önkéntelenül is a sokszínű tihanyi kiállítást.
A szemet gyönyörködtető képek után jöjjenek a történetek! Nagyon változatos a téma, a cselekmény, a hősök: a csatától a balatoni nyaralásig sokféle a helyszín (többnyire valamilyen tihanyi babamúzeumi szál is beleszövődik), s az éj leple alatt feléledő, jótevő babáktól a hús-vér szereplőkig (testvérek, család) nagyon sok mesehősről olvashatunk, a vidám történetektől a háborút és a szegénységet bemutató, torokszorító epizódokig napjaink mindennapi hangulatai köszönnek vissza a babamesékben. Tanulságos könyv abból a szempontból is, hogy a gyerekek milyen témát járnak körül, mi foglalkoztatja őket, milyen gondolatokat, álmokat, családi hátteret írtak bele a mesékbe, némelyik egészen lebilincselő olvasmány.
Bár nem olcsó kiadványról van szó, a kiállítás és a tartalom összhangja a könyvespolcok egyik kedvelt, sokszor nézegetett, becses darabjává teheti a Babameséket, és kitűnő ajándék lehet karácsonyra, ünnepnapra is.

Babamesék a tihanyi Babamúzeumból
Tihanyi Babamúzeum, München–Budapest, 2004

Kötött, 184 oldal
Felelős kiadó Filotás Tivadar
Fotó Kása Béla, Klebercz Gábor
Grafikai tervezés és nyomdai előkészítés Klebercz Gábor – KG Grafikai Stúdió
OpenArt Nyomda

Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: A szulák, a szúnyogok, a nyuszi, és komoly dolgok
Next Post: Prégardien, az Evangélista

Related Posts

  • „…nap, hold és csillag” – Ravel: Bolero, Bartók: A kékszakállú herceg vára Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek Archívum
  • Toscanini és a sebesség Archívum
  • Sztravinszkij és a fekete zongora Archívum
  • Az 1848–49-es szabadságharc vértanúi – Az ötödik Archívum
  • A két Otello Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Csínom: Lenka ikerkönyve
  • Mozart és Say
  • December 1.
  • Bereczki Bálint: A mese
  • Komédia, filmopera

Legutóbbi hozzászólások

  1. Olvas(s)atok, néz(z)etek -Vörösmarty Mihály és Orbán Ottó szerzője December 1. – papiruszportal.hu
  2. Irodalmi Nobel-díjasok – Theodor Mommsen szerzője November 30. – papiruszportal.hu
  3. Monteverdi, az újító – Madrigals Book 6 szerzője November 29. – papiruszportal.hu
  4. Somlyó György (1920–2006) halálára szerzője November 28. – papiruszportal.hu
  5. Egy élet az operaszínpadon – Portré Melis Györgyről szerzője November 27. – papiruszportal.hu
  • Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban Archívum
  • „Egy magyar parasztfiú meghódítja Rómát” Archívum
  • A puszta vándorainak képes krónikája – Országjelkép lehetne Archívum
  • Július 7. Naptár
  • Az elfeledett Steffani-opera: Niobe regina di Tebe Archívum
  • Február 20. Naptár
  • Június 17. Naptár
  • Nyelvelek és bogarászok – Mikor ami, mikor amely? Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme