Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Mahler és Schönberg Archívum
  • Gerald Benedict: Maja próféciák a 2012-es évre Archívum
  • Egy távoli világ: A szultánok magánélete Archívum
  • Dzsessz és klasszikus, klasszikus és dzsessz Archívum
  • A legnagyobb komédiás – Richard Pryor Archívum
  • Nyúllábútól Oroszlánszívűig Archívum
  • Bartók hat vonósnégyese Archívum
  • Mendelssohn, Harnoncourt Archívum

A deviáns óriás

Posted on 2023.07.27.2023.07.26. By admin Nincs hozzászólás a(z) A deviáns óriás bejegyzéshez

Janet Foxley: Fikarc és az óriások

a papiruszportal.hu archívumából [2012]

Szerző: legéndi

Az Animus Kiadó a múlt év végén egy brit első díjas gyerek-ifjúsági könyvet adott ki magyarul. A The Times gyermekregényversenyén Janet Foxley ezzel az óriástörténettel nyert. Mindig érdekes, hogy az Egyesült Államokban, Angliában vagy a világ más táján milyen műveket ítélnek a legjobbnak, milyen témát, cselekményszövést stb. értékelnek. Ha a bírálás szempontjait nem is, azt megtudtuk, óriás regény-e a Fikarc.

Fejlődőképes vagyok. Legutóbb az Egy ropi naplója kapcsán állapítottam meg csak úgy magamnak, hogy ezt a könyvet 10-15 éve biztosan nem adtam volna a gyerekeim kezébe, manapság pedig egészen jól elszórakoztam rajta – annak ellenére, hogy sem a történet, sem a grafika, sem a nyelvezet, sem a főszereplő nem túl eredeti/különleges, sőt. Mindez egyben azonban nagyon ki van találva és sikerre ítélve. Szerzőjének nem kell frakkot venni a Nobel-díj átvételéhez, de nem is ez a cél egy gyerekkönyvnél, azt pedig mindenképp eléri, hogy egy átlagos, olvasni még csak nem is igen szerető kölyök végigrágja.
A Fikarc egy „más” óriásról szól. A másság gyerekirodalmi köntösbe öltöztetése nem új már nálunk sem, ez az óriásköntös azonban nem szokványos. A Szorula család legidősebb, tízéves gyermekéről van szó, aki Kórász öccsével és Böhöm Böbe baba húgával ellentétben nem a megfelelő percentilisek szerint növekedik. Öccse jojózik vele, így kezdődik és végződik regény, addig azonban sok tűz elhagyja Lángos sárkány torkát.
Az alaphelyzet is kicsit más: az óriásnép az évszázados szupremácia után beszorula a rengetegbe, egy tűzhányó kráterébe az emberek (pöttömök) elől, mivel azok varázsbotjukkal és gépeikkel legyőzhetetlen ellenségekké válnak. Az óriások így többnyire napfény nélkül tengetik életüket, nem merészkednek a falakon túl, a felnőttek dolgoznak, a gyerekek iskolába járnak. Nehéz az óriások élete. Fikarc lógós, hiszen mindenki – még a tanárok is – vele, az aprólékkal kekeckedik. Iskola helyett is inkább titkos kunyhójában tartózkodik. Nem egy Alain Delon, de a többi óriás sem (és szerencsére a könyv nem is szagos). Kilátástalan jövőképe azonban egyszerre földerül, amikor a pályaválasztás és az azt megelőző Óriási Vizsga előtt a múzeumban épp ráillik a pöttömök féltve őrzött ruhája. Ráadásul még egy titkos- (=ember-) írással teli könyvecske is lapul a nadrágzsebben, ami beindítja Fikarc fantáziáját.
Szó szót, akció akciót követ. Fikarc a pöttömhacukában bemerészkedik az emberek közé, ahol megismerkedik Emmával, egy vele egykorú pöttömmel, végül szerencsésen megússza a kalandot. Öccse nagy bajba keveredik, elszökik a házi sárkánya, amiért kidobják az iskolából, ezt úgy próbálja jóvá tenni, hogy eloroz egy embergyereket (nem mondom meg, kit). A királyi születésnapi partin Fikarc hiába lopja ki Emmát az óriáskirálylánytól és vissza a városba, az emberek közben nagy erőkkel keresik az eltűnt kislányt, veszélyben az óriások…
A szokatlan helyzetekben bővelkedő, helyenként sziporkázó humorú történetben a mozgalmas cselekmény lendíti át a kevésbé ötletdús és eredeti részeken a regényt. Sok művet fel lehetne sorolni, amelyekből merít a szerző, de ma már természetesen nem lehet csak eredeti ötletekből építkező mesét sem írni. Nekem leginkább egyes Harry Potter-motívumok tűntek erőteljesnek.
Egyedivé a környezet és a történet tálalása teszi a regényt. Ronda, nem világos óriásvilág, a gilisztaürüléktől a gusztustalan galócaételekig sok minden visszataszító, a szereplők nagy része még csak nem is rokonszenves (például Szorula apa sem az angolkisembereknél tanult: „Ne károgj, asszony!”). Fikarcon kívül az anyja, Emma és Pergamen lovag őbölcsessége tartozik a feltétlen „jók” közé. A didaktikai cél könnyen megfejthető, de nem szájba rágós, mint a gyíknyalóka. Ahogy az iskola szerepének hangsúlyozása, a könyv mint egyik kulcsmeseelem szerepeltetése is helyénvaló.
Leginkább a nyelvezettel lehet majd baja a veretes meséken nevelkedett szülőknek, ugyanis a szöveg kissé polgárpukkasztó. Jó a fordítás, a szöveggondozás, szellemesek az elnevezések (Gigantika, Mák Virág királykisasszony, Wéer Ivó tanár úr, Ómeláksága XIII. Félkegyelmes király stb.), de lássuk be, az óriások nem virágként élnek (a legnagyobb felhajtás náluk a Böfögés és Pukizás Verseny); és nem virágnyelven beszélnek, itt még Bumfordi tanárnőnek a száját is olyan kifejezések hagyják el, mint „olajra lép”, „szánalmas csökött kis lények”. Mindamellett épp ez teheti népszerűvé inkább a kiskamaszok számára a regényt.
A rajzok stílusosak, hol képregény-, hol graffiti-, hol unalmas iskolai órákat idéző tankönyvszéljegyzet-szerűek, az ezen a vizuális kultúrán nevelkedett ifjaknak vélhetően telitalálat lesz.
A Fikarc egy szórakoztató kis óriás.

Óriásfülszöveg
Az óriások a Morajló-hegy gyomrában rejtőzködnek a völgyben lakó emberek szeme elől. De nem mindig volt ez így: régen bizony embereket raboltak, vagy éppenséggel felfalták őket. Csakhogy ezek a pici lények mostanra már varázslatos fegyverekkel védik meg magukat.
Ráadásul nem minden óriás hatalmas! Fikarc például alig nagyobb egy embernél. Emiatt sűrűn válik gonosz tréfák céltáblájává. Egyszer aztán betelik nála a pohár, és felkerekedik, hogy szerencsét próbáljon a pöttömök világában, akikhez oly nagyon hasonlít.
De felfedez valami igencsak meglepőt…

Foxley, Janet: Fikarc és az óriások
Animus Kiadó, 2011
Kartonált, 208 oldal
Rajzok: Steve Wells
Fordította: Dobosi Beáta
Szerkesztette: Moldova Júlia
ISBN: 9789633240489

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Aspektusok
Next Post: Július 28.

Related Posts

  • Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) Archívum
  • Úri muri Archívum
  • A Tárgyaktól az Emberig Archívum
  • A „legnagyobb” angol író: Aldous Huxley Archívum
  • Az Űrszekerek megálmodója – Gene Roddenberry Archívum
  • Plinius – Pompeji, az eltemetett emlékezet Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • Le Concert des Nations Archívum
  • Metalheart Archívum
  • Augusztus 3. Naptár
  • Kivert kutyák Archívum
  • „Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.” Archívum
  • Klasszikus nagyvárosi olvasóregény Archívum
  • Augusztus 5. Naptár
  • Augusztus 17. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme