Névnapok: Csongor, Áhim, Bánk, Bános, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Bernadett, Bernadetta, Bernarda, Bernardina, Cecil, Cecilián, Detti, Joachim, Joáhim, Joakim, József, Lambert, Lamberta, Tercia, Zonga, Zongor
Meghalt Francisco de Goya (Francisco José de Goya y Lucientes, 1746-1828) spanyol festőművész, grafikus.
Sokáig nem ismerték hazáján kívül, pedig egyike a legsokoldalúbb és legegyénibb művészeknek. A 18. század fordulóján a barokk és a rokokó művészet folytatója, majd a romantika jegyei is mutatkoznak nála. Teljes művészetének számos darabja oly annyira kifejező és előre mutató, hogy ő lesz a modern festészet egyik atyja, ihletet merítenek belőle a francia impresszionisták. 1763-ban és 1766-ban felvételért folyamodott a Spanyol Királyi Akadémiához, de mindkétszer elutasították. 1771-ben Rómába utazott, ahol a Parma városa által rendezett festészeti versenyen második díjat nyert. Még ugyanebben az évben visszatért Zaragozába és freskókat készített. Bejáratos lett a királyi udvarba is, oltárképet festett a Szent Ferenc templom részére, a San Fernandó-i Akadémia tagjává választotta. 1792-ben rejtélyes betegség támadta meg, amelynek következtében elvesztette hallását. Ekkortól kezdett művészi világa elkomorodni. 1799-ben kinevezték királyi festőnek (Vízhordó leány, Saturnus felfalja gyermekét, A meztelen maja).
Meghalt Katona József (1791–1830) író, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. Az egykorúak állítása szerint jó színészi tehetséggel bírt és szerepeiben meglehetős sikert aratott. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra. 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt, a pályázat eredményhirdetésekor művét meg sem említették. Felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi vizsgát, megpályázta és elnyerte a kecskeméti uradalmi és városi tiszti alügyészi állást. 1826-ban Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. Halála után „legelső nemzeti drámává” magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (A farsangi utazás; Jeruzsálem pusztulása; A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között).
Megszületett Anatole France (Jacques Anatole François Thibault, 1844–1924) Nobel-díjas francia író, költő, kritikus, akadémikus.
Franciaországban úgy tekintenek rá, mint a „harmadik köztársaság” egyik nagy irodalmi kritikusára, kora élő lelkiismeretére, aki a 20. század elején mélyen elkötelezte magát szociális és politikai ügyek mellett. Az egyetemen a romantikával szembeforduló, és a klasszicizmushoz visszatérő költők vezéralakja, első jelentős irodalmi sikerét csak 1881-ben, 37 éves korában érte el. 1919-ben szembe helyezkedett a versailles-i békeszerződéssel, a l’Humanité 1919. július 22-i számában tiltakozott az I. világháborút lezáró „igazságtalan béke ellen” (Angyalok lázadása, Gondolatok, A vörös liliom).
Megszületett Charlie Chaplin (Sir Charles Spencer Chaplin, 1889–1977) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer.
Filmjeiben nem csak főszereplő volt, sokszor ő írta, rendezte filmjeit, zenét szerzett, vagy producerkedett. Valószínűleg Chaplin volt a legkreatívabb, legnagyobb hatású személyiség a némafilm világában. Munkássága 65 évet hidalt át, a viktoriánus korabeli Anglia mulatóinak színpadától kezdve szinte haláláig folyamatosan dolgozott. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hallban lépett fel, 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 12 és fél éves korában felkereste a Blackmore színházi ügynökséget, ahol 14 évesnek adta ki magát, és hamarosan szerepet kínáltak neki. Első filmje, a Making a living után Charlie belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben. A toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, amikor Chaplin belépett a Keystone stúdió ruhatárába, és az ismert felszerelésben jött ki onnan. Neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. Az 1940-es A diktátorral népszerűségének elvesztését kockáztatta. Ismét állást foglalt Adolf Hitlerrel és a nemzetiszocializmussal szemben. Utolsó filmjében, az 1967-es Hongkongi grófnőben már csak egy cameo-jelenetben tűnt fel, a film főszerepeit Sophia Loren és Marlon Brando játszotta (A kölyök, Aranyláz, Modern idők).
Meghalt Váci Mihály (1924–1970) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
A Kádár-rendszer időszakában, a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig, Magyarország ünnepelt és legtöbbet szavalt kortárs költője. 1970-es halála után vita indult megítéléséről, kultusza a rendszerváltozásra fokozatosan eltűnt. Az 1956-os forradalom alatt írt 16 oldalnyi naplója szerint a költő lelkesedett a forradalomért. Már az 1956-os forradalmat megelőzően figyelemmel kísérte az Írószövetségben zajló folyamatokat, ott volt a Rajk-temetésen. Október 23-án feleségével együtt részt vett a tüntetéseken a tömeggel skandálta „Vesszen Gerő!” „Mondjon le a kormány!” „Egyetemi pontokat!” „Ruszkik haza!” jelszavakat. Beválasztották a Tankönyvkiadó forradalmi tanácsába, 25-én a Parlamenthez a vérfürdő után érkezett. A forradalom leverése után, miközben zajlott az 56-os forradalom megtorlása és a kádári-hatalom megszilárdítása, 1958-ban hat versét beválogatták a Tűz-tánc című antológiába, amelynek kiadásával a kultúrpolitika a „fiatal és elkötelezett szocialista költőgenerációt” kívánta felmutatni. Ezek közt Kelet felől című versében kétkedés nélkül, lelkesen élteti a Keletről jött vörös forradalmat. A hatvanas évek első negyedétől a Váci-versek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, végül az iskolai és ünnepi rendezvényeknek szinte nélkülözhetetlen részeivé váltak (Mindenütt otthon, Százhuszat verő szív, Lobogó jegenyék).
Meghalt Törőcsik Mari (1935-2021) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész.
A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A magyar kulturális élet legtöbbet díjazott művésze. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. 1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte. 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. 1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. 1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. 1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított (Körhinta, Eszter hagyatéka, Szamárköhögés).
Ezen a napon született:
Wagner Sándor (1838-1919)
festőművész. Korai művei a romantikus történeti festészet szellemében fogantak, az önfeláldozás és a bujdosás drámai erejű megjelenítésével. 1866-ban a müncheni akadémia tanára lett, s bár ezután is szívesen nyúlt hazai, főleg a népéletből vett témákhoz, művészete egyre inkább külsődlegessé vált, megfelelt a bajor akadémia szellemének. Nagy visszhangja volt a Münchenben festett óriási panorámafestményének, amely Nagy Konstantin császár bevonulását jelenítette meg (Dugovics Titusz, Huszárbravúr, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné).
Zala György (Mayer, 1858-1937)
szobrászművész, kora művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, az MTA tagja. Állami ösztöndíjasként Bécsbe utazhatott a művészeti akadémiára. 1880-ban Münchenbe utazott Knabel tanítványa lett, 1884-ben tért haza. Itthon egyre népszerűbb lett és számos megrendelésre készült művet készített (Az aradi Szabadság szobor, A Millenniumi emlékmű központi alakjai, Deák Ferenc szobra Szegeden).
Weiner Leó (1885–1960)
Kossuth-díjas zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője, zenetanár, kiváló művész. Munkásságának ez a legjelentősebb része, muzsikusok százait indította el biztos alappal a pályán (Csongor és Tünde, Változatok egy magyar népdal felet, Magyar népi muzsika a zongorázó ifjúság számára).
Anatolij Pavlovics Rjabov (1894-1938)
erza nyelvész, pedagógus, az erza nyelv első professzora. A Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság területén, a mai mordvinföldi Icsalki járásban született Lobaszki (erzául: Lambaszke) faluban, erza nemzetiségű parasztcsaládban. Szerette volna elérni, hogy a helyi iskolákban erza és moksa nyelven is legyen oktatás. Nagy hévvel vetette bele magát anyanyelve, az erza nyelv, valamint a moksa nyelv tanulmányozásába. Számtalan tankönyvet és jó néhány szótárt készített mordvin iskolák számára.
Makláry Zoltán (1896-1978)
Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész. Gimnáziumi évei után iratkozott be Rákosi Szidi Színitanodájába, 1914-ben. Hajlékonyságát látva Szidi néni táncoskomikus szerepekre szánta. 1915 tavaszán azonban besorozták és az olasz frontra vitték, ahol hadifogságba esett. A fogolytáborban tábori színházat alapított, 1919-ben került csak haza. Amint felépült, visszament az iskolába, és befejezte tanulmányait. 1925–26-ban a Belvárosi színházban, 1926 és 1935 között a Vígszínházban játszott, majd és 1969-ig a Nemzeti Színház tagja volt (A kölcsönkért kastély, Rákóczi hadnagya, Egy magyar nábob).
Tristan Tzara (Sami Rosenstock, 1896–1963)
zsidó származású román művész, költő és esszéista. Élete nagy részét Franciaországban töltötte. A dadaizmus alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre. Élete meghatározó mozzanata volt, hogy 1919-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott az André Breton, Philippe Soupault és Louis Aragon alkotta csoporthoz. Sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult. 1929 végén beleunva a nihilizmusba és a destrukcionizmusba, csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz. 1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen (Gáz-szív, AA úr az antifilozófus, Föld a földön).
Löffler Béla (1906–1990)
szobrász, a szlovákiai magyarság egyik legjelentősebb képzőművésze. 1932–33-ban Budapesten szobrászatot kezdett tanulni. Tanulmányúton járt 1936–38-ban Párizsban, Londonban és Olaszországban, 1938-tól pedig kisebb megszakításokkal Kassán élt. Tagja volt a Kazinczy Társaságnak. Az 1960-as években restaurálással is foglalkozott.
Déri Mária (1913-?)
színésznő. 1936-ban kezdte pályáját. Hámori Aladár társulatával járta az országot a Kaposvár, Sopron, Székesfehérvár és a Cegléd, Szentes, Mohács színikerületben. 1948-tól Horváth Gyula vándortársulatához szerződött. Főleg operettek főszerepeit énekelte, de prózai színészként is sikeres volt.
Fráter Gedeon (1919-1998)
karmester. Még tanulmányai idején, az 1938–39-es évadban szerződtette korrepetitornak az Operaház. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere lett. Kenessey 1965-ös visszavonulása után a táncelőadások első számú dirigense lett.
Sir Peter Ustinov (1921-2004)
kétszeres Oscar-díjas, világszerte elismert angol színész, producer, rendező, regényíró és színpadi szerző. Több könyvet, színdarabot, forgatókönyvet írt, rendezett filmeket, színdarabokat és operákat. Több díjat nyert, köztük két Oscart és Emmy-díjat. Szívesen látott vendég volt számos műsorban és kedvelt volt műsorvezetőként is. Karakterszerepeivel vált híressé. 1960-ban a Stanley Kubrick rendezte Spartacus című filmben alakított szerepéért, majd 1964-ben a Topkapi filmvígjátékban nyújtott teljesítményéért Oscar-díjat kapott. Jelentősek voltak emberbaráti cselekedetei a UNICEF jószolgálati nagyköveteként (Feketeszakáll szelleme, Halál a Níluson, Randevú a halállal).
Henry Mancini (1924–1994)
Oscar-díjas amerikai zeneszerző. Nagyjából 500 film és tévésorozat zenéjét szerezte, 90 lemeze jelent meg. Los Angelesben végezte zenei tanulmányait. 1945-től a Glenn Miller & Tex Beneke együttes zongoristája és hangszerelője volt. 1951-től a Universal International filmstúdiók számára dolgozott (Verseny a javából, Álom luxuskivitelben, Rózsaszín Párduc).
Hunyadkürti György (1951)
Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja. Pályafutását a békéscsabai Minerva Színpadon kezdte. 1972-1975 között az Állami Déryné Színházban játszott, majd 1975 óta a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. Koltai Róbert több filmjében is szerepelt (Sose halunk meg!, Szamba, Megy a gőzös).
Ellen Barkin (Ellen Rona Barkin, 1954)
amerikai színésznő. A Hunter College-ba járt történelem és a dráma szakra. Egy ideig ókori történelmet akart tanítani, de végül a New York-i Actor’s Studióban kezdte meg színészi tanulmányait. Első jelentősebb szerepét a Barry Levinson rendezte Az étkezde című filmben kapta, ez az alakítása kedvező kritikát kapott. Később több sikeres filmben, főként thrillerekben tűnt fel (Farkangyal, A rajongó, Félelem és reszketés Las Vegasban).
Gesztesi Károly (1963-2020)
színművész, szinkronszínész.
Gyerekkorában zongorázni, később zeneszerzőnek tanult. Második nekifutásra került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Annak elvégzése után 1988-tól 1990-ig a Thália Színház társaságának tagja volt. 1994–1998 között a Vígszínház társulatának volt a tagja. 1998 után szabadfoglalkozású lett, a Talent Stúdió tanáraként szinkronizálást tanított. A színészzenekar tagja volt (Valami Amerika, Magyar vándor, Kútfejek).
Martin Lawrence (Martin Fitzgerald Lawrence, 1965)
amerikai színész, humorista, műsorvezető, producer és forgatókönyvíró. A Columbia Pictures Television figyelt fel rá, első filmbéli szereplése a Szemet szemért című vígjáték-drámában volt. A nagy áttörést a Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk? (1995) hozta meg neki, melyben főszerepet kapott Will Smith-szel együtt (Gagyi mami, Nemzetbiztonság Bt., Faterok motoron).
Schell Judit (1973)
Jászai Mari-díjas színésznő érdemes művész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1995-ben végezte el. A főiskola után a Radnóti Miklós Színház művészeként kezdte a pályát, ahol 8 évet töltött el. 2003-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 2012 óta a Thália Színház tagja, 2018-tól a színház művészeti vezetője.
Ezen a napon halt meg:
Georges-Louis Leclerc de Buffon (1707-1788)
francia természettudós, író, matematikus, biológus, részt vett egy 44 kötetes, összefoglaló természetrajz összeállításában. Úgy vélte, hogy a stílus a személyiség közvetlen megnyilvánulása: nem díszítő kellék, hanem a gondolat tükre. Híres mondása: A stílus maga az ember akadémiai székfoglalójában hangzott el. A francia forradalom alatt lefejezték.
Marie Tussaud (Marie Grosholtz, 1761-1850)
elzászi származású svájci viaszöntőnő, aki viaszszobrairól és az általa alapított Madame Tussaud panoptikumról ismert. A francia forradalom idején letartóztatták, már fejét is leborotválták a kivégzéshez, de szabadon engedték. A napóleoni háborúk után nem tudott visszatérni Franciaországba, ezért gyűjteményével Nagy-Britanniában és Írországban utazgatott.
Alexis de Tocqueville (1805-1859)
francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója. Tanulmányozta a kormányzat működését, a hatalom, a társadalom és az egyén viszonyát. Fő művét amerikai utazásai hatására írta (A demokrácia Amerikában), és a mai napig alapmű a 19. századi amerikai történelem és társadalom tanulmányozásában – napjainkban is.
Boemm Ritta (1868–1948)
festőművész. Drezdában és Párizsban végzett tanulmányai után 1898-ban telepedett le Budapesten. Drezdában a zeneakadémián is tanult. A Nemzeti Szalonban szinte minden évben 1940-ig több képe volt látható. Jellemzően felbontott színfoltokkal festett főleg enteriőröket, többnyire akvarelleket. Kedvelt témája volt a babák színes ruhákban és a csendéletek. Oltárképeket is festett.
Panait Istrati (Gherasim, 1884–1935)
román és francia nyelven alkotó román író. Első irodalmi próbálkozásai 1907-ből származnak, főleg publicisztikai jellegű írásai jelentek meg a munkássajtóban. Regényei és prózai művei a kisemberek életét írják le (Kyra Kyralina, Más fény felé, Pusztai bogáncsok).
Zsindelyné Tüdős Klára (1895-1980)
ruha- és jelmeztervező, néprajzkutató, emlékiratíró. Külföldön, svájci magánintézetben tanult, 1915-től Budapesten az Iparművészeti Iskolában folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokban. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. A második világháború idején a svéd misszióval együtt számos üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, közel száz zsidót mentettek meg (Ünneplő, Isten markában, Csizma az asztalon).
Veres Péter (1897-1970)
író, politikus. A szegényparasztság érdekeiért fellépő népi íróként és politikusként 1945–1949 között a Nemzeti Parasztpárt elnöke, 1947–1948 között – kommunista nyomásra – földművelési helyett honvédelmi miniszter, a koalíciós idők (1945–1948) politikai életének egyik legnépszerűbb közéleti személyisége. 1956. október 23-án a Bem-szobornál zajlott százezres tüntetésen ő olvasta fel a Írószövetség határozatát. Olvasónaplója, naplójegyzetei, közírásgyűjteménye tanúsítják, hogy élete végéig sokat olvasó, állandóan művelődő ember volt. Sokoldalú munkásságát mindvégig a „népben, nemzetben gondolkodni” eszme jegyében fejtette ki (Az Alföld parasztsága, Bölcs és balgatag őseink, Magyar megmaradás).
Kavabata Jaszunari (1899-1972)
irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett japán író, a huszadik századi japán irodalom kiemelkedő egyénisége. A neopercepcionisták, az újfajta érzékenységű írók egyik vezéralakja, az 1968. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje, az első japán irodalmi Nobel-díjas alkotó. 1948-ban jelent meg életművének talán legfontosabb darabja, az 1937-ben kiadott Hóország című regényének javított kiadása. A regény széles körű nemzetközi ismertséget hozott az író számára (A tó, Leheletnyi történetek, A csipkerózsikaház).
Barabás Sári (Burger, 1914–2012)
színésznő, énekesnő (szoprán). Balerinának készült, 1921-ben debütált először színpadon mint balettnövendék. Csodagyereknek tartották, szép karrier előtt állt. Egy baleset miatt nem lehetett balett-táncos. Énekelni kezdett; 1930-ban már a Zeneakadémia ének szakos növendéke volt. 1939-ben a Royal Színházban játszott, majd a Városi Színházban és a Magyar Állami Operaházban is fellépett. 1947-ben lovaskocsin menekült el Magyarországról. Münchenben telepedett le. 1950-ben turnézott az USA-ban. Nagy nemzetközi karriert ért el: 40 operaszerepet énekelt el három nyelven: olaszul, németül és franciául.
Bajka Pál (1920-2010)
színész. 1941-ben végzett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában. Kőszegi Géza kispesti társulatánál kezdte pályáját. 1942–1944 között, valamint 1948–1950 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1958–1964 között szabadfoglalkozású színművészként dolgozott. 1964–1979 között a Győri Nemzeti Színház tagja volt. 1979-ben nyugdíjba vonult, de később is foglalkoztatták (A harangok Rómába mentek, Kísértet Lublón, Ideiglenes paradicsom).
Vásárhelyi László (1925-2002)
táncművész, koreográfus. 1965-ben elvégezte a felsőfokú néptáncoktatói tanfolyamot. 1949–1951 között a Honvéd Művészegyüttes tagja volt. 1951–1955 között a SZOT Művészegyüttes szólótáncosa illetve asszisztense volt. 1956-ban a Budapest Táncegyüttes egyik megalapítója, 1956–1960 között szólistája volt. Sármellék, Nagyecsed, Jászárokszállás népi együtteseinek ballada-feldolgozásaiban vett részt.
Kertész István (1929-1973)
zenekari és operakarmester. 1947 őszén, felvették a Zeneakadémiára, ahol hegedűt, zongorát és zeneszerzést tanult. Az 1956-os forradalom leverése utáni zavaros helyzetben, családjával együtt elhagyta Magyarországot. Számos neves zenekarnak volt vezető vagy vendégkarmestere.
Palásthy György (1931-2012)
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. 16 éves korában megnyert egy irodalmi pályázatot, 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1954-ben végzett filmrendezői szakon. Ezután a Mafilm munkatársa lett. Az 1959-ben alakult Balázs Béla Stúdió egyik első vezetője lett. 1960–tól a Magyar Televíziónak is dolgozott (Meztelen diplomata, Égigérő fű, Szeleburdi vakáció).
Polónyi Gyöngyi (1942-2012)
színésznő. A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1964-ben végzett osztályába járt (Béres Ilona, Halász Judit és Tordai Teri), amelyben a színésznőjelöltek rögtön sztárok lettek. Negyedikes gimnazistaként filmfőszerepet kapott, pályája elején sokat foglalkoztatta a film és a televízió. A Fűre lépni szabad és az Esős vasárnap mellett szerepelt A kőszívű ember fiai valamint a Napló szerelmeimnek című filmben is. Utoljára a Thália Színházban játszott, amelynek csaknem három évtizedig a tagja volt.
Bács Ferenc (1936-2019)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas erdélyi származású magyar színész, érdemes és kiváló művész. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet végezte el, majd 1960-ban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1977-ben családostól áttelepült Magyarországra. 1979-től a Vígszínház, 1987-től a József Attila Színház tagja volt. Majd egy év kihagyás után 1991-ben ismét a József Attila Színház tagja. 1992–98 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1998 szeptemberében szabadfoglalkozású lett, majd Sopronba szerződött 2000–2003 között. 2003-tól ismét szabadúszóként dolgozott. Beszédművészetet tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kellemes orgánumú, markáns egyéniség, szerepeit méltósággal, visszafogottan formálta meg. Keresett szinkronszínész volt (Az erőd, Dögkeselyű, A három testőr Afrikában).
Pamela Gidley (1965-2018)
amerikai modell, színésznő. Modellként kezdett dolgozni. a New York-i színművészeti akadémián színjátszás tanult, végül Los Angelesbe költözött, és színésznőként kereste kenyerét. 1986-ban vállalta első filmszerepét, azóta számos TV és mozifilmben szerepelt 2006-ig amikor is visszavonult a filmezéstől (Út a pokolba, Maffia!, Mint a szélvész).
Események:
2001 – A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
