Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 1. rész Archívum
  • Médée, avagy Christie Archívum
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) Archívum
  • Tini krimik Archívum
  • Ne ess pánikba! – Törülközőnap Archívum
  • Májusi Manon Lescaut Archívum
  • Szaftos történetek (Kiből lesz az olvasó?) Archívum
  • „A bölcsesség szavai” Archívum

Marcel Prawy: Johann Strauss

Posted on 2023.06.03.2023.06.01. By admin Nincs hozzászólás a(z) Marcel Prawy: Johann Strauss bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Szabó Ildikó

A keringőkirály népszerűsége a mai napig töretlen, műveiből mindenki tud idézni. Sok magyar témájú darabja is van (Éljen a magyar, A cigánybáró), felmenői Magyarországon éltek. Életéről több film készült, újévkor mindenki élvezheti a vérpezsdítő (ha nem ittunk elég pezsgőt) bécsi Strauss-koncertet a világ legjobb karmestereinek vezénylésével.

A Rózsavölgyi (Athenaeum 2000) által kiadott könyv Strauss születésének 175. évfordulójára jelent meg. Straussról mint a könnyűzene apostoláról és megteremtőjéről beszélhetünk, az ő nevét említjük, ha a komoly- és a könnyűzene szétválasztása kerül szóba.
A Strauss család igazi zenésznemzedékeket nevelt ki a 19. és a 20. század elején. Az ő idejükben érte el csúcspontját az operett és a tánczene. Legismertebb, legtermékenyebb közülük ifjabb Johann Strauss (1825. X. 25., Bécs – 1899. VI. 3., Bécs).
A könyv gyönyörű kiállítású, jó minőségű papírra nyomták, sok színes képet tartalmaz (ez a pazar megjelenés az árban is tükröződik). Ritka az ilyen kötet manapság, az igényesség szép példája.

De nem csupán a könyv maga szép, a belső tartalom is kiváló. Marcel Prawy gondosan átválogatott, bőséges adatokat közöl monográfiájában a Strauss családról. A bevezető rész az íróról és az ő családjáról is – számomra zavarba ejtően, amerikai mintára – egészen részletes adatokat hoz tudtunkra. Ha ezen a részen átrágtuk magunkat, jöhet az életrajz.

A mű nagy erénye a zeneszerző bemutatása mellett az akkori Bécs korrajza, képekkel, koncertplakátokkal illusztrálva. A magyar kiadásban a szerző és Magyarország viszonyáról kapunk adalékokat a Strauss-szakértő Szokolyi Lászlónak köszönhetően.
A monográfiát nem csak a zenészeknek, zeneértőknek ajánlhatjuk, hanem az életrajzi regények kedvelőinek is. Strauss nem igazán a mintapolgár megtestesítője, erről sok korabeli (rendőri) jelentés tanúskodik, például petárdagyújtogatásról, a Marseillaise előadásáról stb. Különc természete a környezetében élőket és munkatársait is sokszor zavarba hozta. Vezénylését is sokan és sokszor kritizálják (korabeli sajtódokumentumokat idéz a szerző), azt sugallva, hogy a közönségnek mutatja be akrobatikus testmozdulatait.

Strauss viszonya a nőkhöz különleges volt. A mester elkövette azt a hibát, hogy sokkal fiatalabb nőt is elvett feleségül, ahogy azt a művészek megteszik, a házasság természetesen nem volt boldog, bár Strausst mint charmeurt szokták ábrázolni.
Akár kalandregénynek is beillene a könyv Strauss utazásai és az előbb említett tulajdonságai miatt: a zeneszerző a végletek embere volt.

Marcel Prawy: Johann Strauss
Athenaeum 2000, [Budapest], é. n.
Fordította: Reviczky Katalin
Szerkesztette és az eredeti szöveggel összevetette: Reviczky Béla
Az Ifj. Johann Strauss és Magyarország fejezetet írta, az Ifj. Johann Strauss műveinek jegyzékét fordította és a könyvet lektorálta: Szokolyi László
Kötött, 222×260 mm, 224 oldal
Műszaki szerkesztő: Lengyel János
Tördelés: Alinea Kft.
Készült: Gyomai Kner Nyomda Rt.
ISBN: 963926105X

Archívum Tags:Fülvájó, Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Nyár eleji Carmen
Next Post: Június 4.

Related Posts

  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – A gyönyör deszexualizálása Archívum
  • Gyöngyösi Levente szerzői lemeze a Hungarotontól Archívum
  • Oratóriumritkaság
    César Franck: A nyolc boldogság
    Archívum
  • Iskola a végeken – Podolin Archívum
  • „Az énekest az ég madarainak kellene etetni” – Cseh Tamás Archívum
  • Schumann zongoraversenye és Mendelssohn Lobgesangja Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Rembrandt 400
  • Glenn Gould és Beethoven utolsó zongoraszonátái
  • Két messzi
  • Október 4.
  • Helga Weiss: Helga naplója

Legutóbbi hozzászólások

  1. A Goldberg-variációk és Glenn Gould szerzője Október 4. – papiruszportal.hu
  2. James Herriot: Az állatorvos is ember szerzője Október 3. – papiruszportal.hu
  3. „A könyv a lelke az elmének” szerzője Október 2. – papiruszportal.hu
  4. Kékszakáll francia módra szerzője Október 1. – papiruszportal.hu
  5. A Mesemondó – Benedek Elek szerzője Szeptember 30. – papiruszportal.hu
  • Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa Archívum
  • Június 8. Naptár
  • Kortárs művek fuvolára Archívum
  • Scott Sherwood & Bob Rodriguez: Ripples Archívum
  • Barenboim és az egyházi művek Archívum
  • Gene Wilder Archívum
  • Karácsony − a csángó magyaroknál és a nagyvilágban Archívum
  • Pannon Filharmonikusok – Pécs Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme