Névnapok: Ella, Linda, Benignusz, Elli, Füzike, Gergely, Gergő, Gerő, Jordán, Jordána, Jótám, Katalin, Katarina, Katerina, Katica, Katinka, Kitti, Katrina, Leila, Lejla, Léla, Levente, Maura, Relinda
Események:
1886 – Johann Strauss Kék Duna keringőjének első bemutatója Bécsben. ––> Marcel Prawy: Johann Strauss
1948 – a magyar kormányzat megalapítja a Kossuth-díjat, a kiemelkedő kulturális és művészi teljesítmények elismerésére. A díjat első alkalommal 1948. március 15-én adták át.
1962 – első alkalommal adják át a szép magyar beszéd jutalmazására Péchy Blanka által alapított Kazinczy-díjat.
1972
– bemutatják a Pomádé (Grease) című musicalt a New York-i Broadway-n.
– a Kabaré (Cabaret) filmadaptációjának bemutatkozása, Bob Fosse rendezésében, Liza Minnelli , Michael York és Joel Gray főszereplésével.
1974 – Alekszandr Szolzsenyicin orosz írót és történészt a Szovjetunióból a nyugat-németországi Frankfurtba deportálják és megfosztják szovjet állampolgárságától.
2000 – Robert Wilson és Lou Reed POEtry című avantgárd operájának ősbemutató a hamburgi Thalia Színházban, Németországban (Edgar Allan Poe életén és munkásságán alapul).
Meghalt Richard Wagner (1813-1883) német zeneszerző, karmester, esztéta.
Bár korán kapcsolatba került a színházi világgal, kezdetben az irodalom jobban érdekelte, mint a zene. Beethoven IX. szimfóniájának megismerése volt az a meghatározó zenei élmény, amelynek hatására a muzsikus pálya mellett döntött. Wagner zenéjének egyik alapvető jellemzője a vezérmotívum-technika. Témáit és motívumait folytonosan variálta, felbontotta, egybeolvasztotta vagy egymással azonosította, a módosításokkal egymástól fokozatosan eltávolította vagy egymáshoz közelítette. Nevéhez kapcsolódik a végtelen dallam terminusának megalkotása is. A zenetörténelemben Wagnert úgy tartják számon, mint aki harmóniailag új korszakot nyitott. A művésziesség ugyanolyan integritását tűzte ki célul és valósította meg a zenedrámában, mint amit Beethoven a szimfóniában és a vonósnégyesben elért Egyes történetírók a Trisztán és Izoldában látják a zenei modernizmus kezdetét. Wagner életművének elismerése 1900 körül érte el nyilvános hatásának csúcspontját (Lohengrin, A nürnbergi mesterdalnokok, A walkür). ––> Richard Wagner – Bayreuth varázslója
Megszületett Csók István (1865-1961) Kossuth-díjas festőművész, kiváló művész.
Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. A francia főváros tárháza volt a 19. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak. Korai képe, az Úrvacsora, Párizsban aranyérmet, Bécsben állami nagy aranyérmet nyert, 1894-ben. Nagybányára ment, de a táj nem kötötte le. 1903-tól Párizsban hét eredményes esztendőt töltött el. 1914-ben nagy sikerű kiállítása volt a Műcsarnokban. Közismertek Züzü lányáról és a Balatonról festett képei. Az 1910-es évek végén ismerkedett meg a magyar tengerrel, Ebből megtermékenyítő szerelem lett, amelyből évtizedekig ihletet merített. Főiskolai tanárként a nagybányai művésztelep festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be (Szénagyűjtők, Báthory Erzsébet, Borospince).
Megszületett Csáth Géza (Brenner József, 1887–1919) író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző.
Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A Budapesti Orvosi Egyetemen tanult. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt és ebben az évben jelent meg első novelláskötete. 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az írásra is. Morfinista volt, szenvedélyét csak rövid ideig sikerült kordában tartania. Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt (A varázsló kertje, A Janika, Muzsikusok).
Megszületett Rajz János (Reisz János Arnold, 1907–1981) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész.
Főiskolai végzettség nélkül, 1924-ben, 17 évesen Debrecenben lépett fel először. 1945-ig játszott még Szegeden, Pozsonyban, Kassán, Miskolcon, Pécsett, Szabadkán. 1945–1951 között a Szegedi Nemzeti Színházban, 1951–52-ben a Magyar Néphadsereg Színházában (fővárosi Vígszínház) játszott. 1952-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahonnan 1976-ban ment nyugdíjba. Pályáját táncos-komédiásként kezdte, főleg operettekben szerepelt, de néhány évig artistaként is fellépett. A Nemzeti Színházban kiváló karakterformáló képességét értékelték legnagyobbra. Alacsony termetű, jellegzetes, rekedtes orgánumú színész volt, egyszerű megoldásai, emlékezetes jellemábrázolásai, száraz humora tette felejthetetlenné. Sok filmben és tv-játékban szerepelt, szinkronizált és a rádió is foglalkoztatta. A Szabó család Szabó bácsiját 15 évig, azaz haláláig, mintegy 750 folytatásban játszotta. Szállóigévé vált egyik leghíresebb mondata: „Az a szép ződ gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni. Az. A gyep.” (Két félidő a pokolban, Felmegyek a miniszterhez, Égigérő fű).
Meghalt Tandori Dezső (1938-2019) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Fiatalon bekerült gimnáziumi tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek írói-baráti körébe. Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával, Mándy Ivánnal és másokkal volt szoros kapcsolatban. Rövid ideig nevelőtanárként dolgozott, 1971-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként működött. Az irodalompolitikától tudatosan távol tartotta magát, „remeteélete” a hetvenes-nyolcvanas években legendássá vált. 1994-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (A megnyerhető veszteség, Medvék és más verebek, Új nagy gombfocikönyv). ––> Nem az évszak a lényeg
Ezen a napon született:
Brassai Sámuel (1800-1897)
nyelvész, filozófus, természettudós, az MTA tagja, az „utolsó erdélyi polihisztor”. Úgy ismert mint aki tíz nyelvet ismert, tíz tudományágat művelt és 10×10, vagyis száz évig élt. Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, esztétikával, valamint műkritikával is. Az oktatásügyben számos reform elindítója és előmozdítója volt; hozzájárult a korabeli tudományos eredmények népszerűsítéséhez (Bévezetés a világ, föld és státusok esmeretére; Nem csak az anyag halhatatlan; Mondattani tanulmányok).
Kardos János (1801-1873)
magyarországi szlovén költő, író, műfordító. A magyarországi szlovén (vend) nyelv kiváló ismerőjeként fordította a Bibliát, valamint Vörösmarty, Arany és Petőfi műveket, énekeskönyveket, ajánlva mindezeket híveinek. (A keresztyénség rövid tana, Kis bibliai történet, Új halotti imák).
Jakab Elek (1820-1897)
történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, az MTA tagja. Életművét levéltári kutatásai alapján végzett, Erdély újkori történetére és művelődéstörténetére vonatkozó munkái teszik mindmáig jelentőssé. Kolozsvári diákévei alatt verseket írt, de csakhamar felhagyott a költészettel. Írásaiban természetjogi érvekkel állt ki a feudális előjogok ellen, és az amerikai alkotmány példájára hivatkozott (A királyföldi viszonyok ismertetése, Szabadságharczunk történetéhez, Székely telepek Magyarországon).
Leopold Godowsky (1870-1938)
lengyel-amerikai zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus. lengyel–amerikai zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus volt. Korának egyik legelismertebb előadóművészeként elsősorban a zongorajáték általa kidolgozott új elméletével és technikájával vált híressé. Zeneszerzőként leginkább más szerzők műveinek átiratairól híres. E téren a legismertebb kompozíciói Chopin etűdjeinek átdolgozásai.
Fjodor Ivanovics Saljapin (1873-1938)
orosz operaénekes, basszista, a zenetörténet óriási kisugárzású, meghatározó alakja, az első világsztárok egyike. Gorkij szerint Saljapin az orosz művészetben olyan meghatározó súlyú alkotó volt, mint Puskin. Kivételes hangi adottságai mellett erőteljes előadóképesség jellemezte, és még a megjelenésével (két méter magas volt) is uralta a színpadot. A klasszikus orosz operahősök (Igor herceg, Borisz Godunov, Rettegett Iván, Ivan Szuszanyin) megformálását őrizte meg leginkább az emlékezet és a hangfelvételek, bár elénekelte az operairodalom szinte valamennyi híres basszus-szerepét.
Georges Simenon (Georges Joseph Christian Simenon, 1903–1989)
francia nyelvű belga író. A XX. század egyik legtermékenyebb írója volt, naponta akár 60-80 oldalt is írt. Leginkább amiatt a 75 regény és 28 novella miatt ismerik, amelyekben Maigret nyomoz. A Maigret regényeket minden nagyobb nyelvre lefordítottak, néhányat megfilmesítettek. Irodalomjegyzéke majd 200 regényt, több mint 150 novellát, néhány önéletrajzi művet, számos cikket és rengeteg ponyvaregényt tartalmaz, amiket több mint két tucat név alatt írt. Összesen körülbelül 1,4 milliárd példányt nyomtattak műveiből (Maigret történetek, Ködös kikötő, Az evertoni órásmester).
Szilassy László (Szabó, 1908–1972)
színész, filmsztár. Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején Jávor Pál és Páger Antal mellett a magyar filmipar egyik legfoglalkoztatottabb és legnépszerűbb filmszínésze volt. A kor szépségideáljának tökéletesen megfelelő, jó kiállású, vonzó férfi előnyös külsejének köszönhetően számos dráma és operett, illetve szalonvígjáték szerelmes szerepeit játszotta. 1944 őszén sikerült elérnie élete nagy álmát: szerződtették a Nemzeti Színházhoz – ám mivel tartalékos hadnagyként katonai szolgálatra hívták be, majd szovjet fogságba esett, a nemzet első színházában végül nem volt lehetősége színpadra lépni. Miután a szovjet fogságból meg sikerült szöknie, 1945-ben emigrált Brazíliába, majd Argentínába (A kegyelmes úr rokona, Régi nyár, Isten rabjai).
Kormos Lajos (1910-1972)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, színházigazgató. Az érettségije előtt Radó Béla társulatában szerepelt. Színészként Rózsahegyi Kálmán Színészképző Iskolájában végzett. Pályája Budapesten a Magyar Színházban indult, majd vidéki társulatokban szerepelt. Rövid ideig Pécsen és Győrben színigazgatóként is tevékenykedett. 1955-től a Szegedi Nemzeti Színház társulatának volt a színésze.
Novák József (1910-1986)
tanár, régész, múzeumigazgató. A debreceni tudományegyetem Orvostudományi karán három és fél évet tanult, majd átiratkozott a Bölcsészeti Karra ahol régész, majd latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Kolozsvárott és Tolna megye területén több ásatást vezetett. Kolozsvári éveiben Erdély történetével, Szekszárdon és Dombóváron a megye, illetve Szekszárd múltjával, valamint a Tanácsköztársaság művelődéspolitikájával foglalkozott.
Szőllősi Endre (1911–1967)
szobrászművész. 1920 körül a Pedagógiai Szeminárium gyermekművész-kiállításán szerepelt először műveivel. 1932-től a Szocialista Képzőművészeti Csoport tagja volt; a csoport minden kiállításán szerepelt. 1947-től volt kiállító művész. Kisplasztikákat, portrékat, plaketteket, rajzokat készített. Köztéren tíz szobra szerepel.
Fáy László (1919-1998)
színész, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja. Színi tanulmányait Bognár Elek színiiskolájában végezte, 1942-ben kapott színészi oklevelet. Pályáját vidéki színházaknál Ungváron és Munkácson kezdte. 1948-tól a Pódium Kabaré, az Állami Bányász Színház, a Madách Színház és a Fővárosi Víg Színház foglalkoztatta. 1955-től a kecskeméti Katona József Színházban szerepelt, majd 1959-től egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál töltött. 1960-tól nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig Győrben játszott, a Kisfaludy Színház művésze volt. (Pista tekintetes úr, Ideiglenes paradicsom, A vörös grófnő).
Luzsicza Lajos (1920-2005)
festőművész, grafikus, művészeti író, emlékiratíró. 1940-1947 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1947-1950 között Tatabányán volt rajztanár, és megalakította a Tatabányai Képzőművészeti Szabadiskolát. Az 1950-es években a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályán dolgozott, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán tanított. Több éven át a Műcsarnok vezetője volt (Nógrádi temető, Dunakanyar, Falu szélén).
Almássy Gizi (1928)
színésznő. Rózsahegyi Kálmán Színészképző Iskolájában végzett 1946-ban. Pályáját a kecskeméti Katona József Színházban kezdte. 1962-től 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig a győri Kisfaludy Színház társulatának volt tagja.
Szalay Ferenc (1931–2013)
festőművész, grafikus, tanár, érdemes művész. 1951–1956 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. A Vásárhelyi Iskola kiemelkedő képviselője, a realista festészet egyik meghatározó alakja (kerámia fal – Hódmezővásárhely, freskók – Szeged, Hódtói csata – Hódmezővásárhely).
Grétsy László (1932–2024)
nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán 1954-ben szerzett diplomát. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit. Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt (A szóhasadás, Anyanyelvi őrjárat, Anyanyelvi séták).
Kim Novak (Marilyn Pauline Novak, 1933)
Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő. Szülei cseh származású tanárok voltak. Tanárai szerint elég nehezen kezelhető lány volt, viszont tehetsége, rajzkészsége hamar megmutatkozott. Ösztöndíjjal a chicagói művészeti iskolában volt középiskolás. Húszévesen Los Angelesben beállt statisztálni, itt felfedezte egy filmes ügynökség. Platinaszőkére festették, a Columbia Pictures első számú erotikus sugárzású figuráját csinálták belőle (Fickós Joey, Szédülés, Örök szolgaság).
Oliver Reed (1938-1999)
angol színész. A filmvilág egyik fenegyerekének számított: éveken át a botrányaitól volt hangos a bulvársajtó. Mindenfajta előképzettség és színészi gyakorlat nélkül kezdte a művészi pályát. Eleinte csak statisztaszerepeket játszott. Színészi eszköztára folyamatosan gazdagodott, többnyire negatív, ellenszenves karakterek megformálását bízták rá. Később kiderült, hogy nem csupán fizikai adottságaival képes hatni a vásznon, hanem van érzéke a mélyebb jellemábrázoláshoz is. Richard Lester fedezte fel, hogy kosztümös filmek ideális hőse is lehet (Az ördögök; A négy testőr, avagy a Milady bosszúja; Koldus és királyfi).
Stockard Channing (1944)
amerikai filmszínésznő. kétszeres Emmy-díjas és Tony-díjas amerikai színésznő. Leghíresebb szerepe Betty Rizzo volt a Grease című romantikus filmmusicalben John Travoltával és Olivia Newton-Johnnal. Többször jelölték Primetime Emmy-díjra Az elnök emberei című televíziós sorozatban nyújtott alakításáért, amiben a first ladyt játszotta (Keserű méz, Elvált nők klubja, Válás francia módra).
Földes László (Hobo, 1945)
Kossuth-díjas bluesénekes, dalszerző, előadóművész, a Hobo Blues Band alapítója és énekese. Felsőfokú tanulmányait 1965-ben kezdte meg az ELTE Bölcsészkarán, magyar-történelem szakon, majd újabb diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat 1974-től alkalmazta, mint a komolyzenei klubok szervezőjét és instruktorát. 1978 áprilisában egy Lajos utcai kocsmában alakult meg a Hobo Blues Band. 1991-ben „Légy ostoba” címmel a budapesti Katona József Színházban színre került Hobo első József Attila estje, Mártha István zenéjével, Jordán Tamás rendezésében. 2011-ben hatvanhatodik születésnapja előtt dupla búcsúkoncertet adott a Hobo Blues Banddel (Hobo Sapiens, Csavargók tízparancsolata, Hobo ludens).
Soledad Silveyra (1952)
argentin színésznő. Rengeteg filmben szerepelt. 2005-ben megkapta Paz Achaval Urien szerepét A szerelem rabjai című sorozatban (A kabóca lángokban áll, Az áldozat utolsó napja, A prérifarkasok éjszakája).
Piotr Machalica (1955-2020)
lengyel színész (Ölj meg, zsaru!; Tízparancsolat; A sámán ereje).
Nádházy Péter (1959)
színész, rendező. A Magyar Rádió Gyermekkórusának volt tagja. 1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után egy évadra a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1982 és 1988 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban játszott. 1988 és 1994 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. Ezután 12 évig a Győri Nemzeti Színház művésze. 2002-től a Fogi Színházban 2018-tól a szarvasi Cervinus Teátrumban is szerepel. A prózai szerepei mellett zenés produkciók bonvivánjaként és táncos komikusaként is színpadra lépett, sőt operaénekesként is láthatták a színházkedvelők. Rendezéssel is foglalkozik.
Kelly Hu (1968)
amerikai színésznő, sorozatszínész, szinkronszínész, modell. Több filmsorozatban tűnt fel mint szereplő, illetve mint szinkronszínész: Nash Bridges – Trükkös hekus, A harc törvénye, CSI: New York-i helyszínelők, Las Vegas, Katonafeleségek, NCIS: Los Angeles, A zöld íjász. Néhány filmben, mint mellékszereplő bukkant fel (The Doors, A Skorpiókirály, Titkok könyvtára – A Szent Lándzsa küldetés).
Robbie Williams (1974)
angol énekes, dalszerző és producer. Karrierje a Take That együttessel kezdődött 1990-ben. 1995-ben otthagyta a Take That-et és szólókarrierbe kezdett. Több albumot adott el az Egyesült Királyságban, mint bármelyik másik brit szólóénekes a történelem során. 70 millió lemezt (55 millió albumot és több mint 17 millió kislemezt) adott el eddig összesen az egész világon. 2004-ben bekerült a UK Music Hall of Fame-be, miután megszavazták a ’90-es évek legnagyobb művészének
Gigor Attila (Galambos, 1978)
filmrendező, forgatókönyvíró, színész (Citromfej, A nyomozó, Kút).
Nick Noa (1983)
magyar származású fényképész, író. Ózdon született, ahol 14 éves korában ismerkedett meg a fényképészettel, egy Zenit géppel készítette első képeit. Férjével és gyermekeivel 2015-ben az Amerikai Egyesült Államokba költöztek, ahol megnyitotta a saját műtermét. Bekerült a „20 Leginspirálóbb és Legkreatívabb Fotósa” 2023-as listájára.
Ezen a napon született és halt meg:
Csűry Bálint (1886-1941)
nyelvész, nyelvjáráskutató, az MTA tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért. 1938 után a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója volt. Tudományos munkássága homlokterében a magyar nyelvjárások kutatása állt. Szamosháti gyűjtése és az eredményeként létrejött Szamosháti szótár a magyar tájszótárak legjobbjai közé tartozik.
Ezen a napon halt meg:
Benvenuto Cellini (1500–1571)
itáliai ötvös, szobrászművész, író. A késő reneszánsz jelentős mestere volt. Óriási hírnevéről saját maga gondoskodott egy könyvvel, amelyet később Goethe tett át német nyelvre. Kalandos, szenvedélyes életét erős öntetszelgő túlzásokkal ábrázoló önéletrajza a kor érdekes emberi dokumentuma. Hányatott élete során többször került börtönbe, ítélték halálra (nem ok nélkül), de mindig volt egy befolyásos jóakarója, aki kimentette a bajból. Önéletírását 1558–1566 között írta, közben értekezéseket írt az ötvösségről és a szobrászatról. Fő műveinek az I. Ferencnek készített sótartót és a firenzei Perszeusz bronzszobrot tartják. Arany és ezüstműves munkái mellett Cellini szobrokat is készített. Legkiválóbb szobra a bronz Perszeusz és Medusa, ami a Loggia dei Lanzi-ban található Firenzében.(Benvenuto Cellini mester élete, Márványfeszület, Merkúr).
Johann Kaspar Kerll (1627-1693)
német barokk zeneszerző, orgonista. fiatalon megmutatta kiemelkedő zenei képességeit. Alkotásai között szerepel vokális zene, számos opera, komponált számos hangszeres zenét, különösen jelentősek billentyűs hangszerekre készült művei. Virtuóz orgona és csembaló zenéjét erősen befolyásolta az olasz zene.
Finály Henrik (1825-1898)
nyelvész, klasszika-filológus tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. Ő írta a métert ismertető első magyar nyelvű könyvet. A világosi fegyverletétel után Soborsinnál főhadnagyi rangban esett fogságba. Aradra vitték, besorozták és Olaszországba küldték. 1850-ben leszerelték. 1858-ban Ballagi Mór után ő volt a második zsidó származású, aki bekerült a magyar akadémikusok közé (Latin-magyar iskolai szótár, Az ókori súlyokról és mértékekről, Hogy is mondják ezt magyarul?).
Nagy István (1873-1937)
festőművész, a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője. A budapesti Mintarajziskolában kezdett. Ezután Münchenben és Párizsban tanult, majd nyolc hónapig tanulmányúton járt Itáliában. Tanulóévei során mindvégig a csíki magánjavak ösztöndíját élvezte. Első kiállítása 150 munkájából állt. Hihetetlenül gyorsan dolgozott. Témái: az erdélyi havasok komor világa, az alföldi faluk széle, tanyák, legelésző állatok és élet barázdálta arcú parasztok. Témái miatt az alföldi iskola festőihez szokták sorolni, azonban képeinek egyre hangsúlyosabbá váló geometrikus meghatározottsága miatt a modern festészet konstruáló ágához is tartozik (Egymás mellett, Erdélyi tájkép, Alkony).
Bassa Iván (1875-1931)
magyarországi szlovén író, politikai vezető. Miután a történelmi Vendvidéket (ma nagyrészt a Muravidék) a trianoni békeszerződés után elszakította és Jugoszláviához csatolta, ezt követően kemény harcot folytatott a katolikus magyar és más iskolák fennmaradásáért. Hívei rajongásig szerették. Aktív kapcsolatban állt Szakovics Józseffel, aki szintén vend nyelven írt könyveket.
Jászi Oszkár (Jakubovits, 1875–1957)
társadalomtudós, szerkesztő, politikus, majd emigráns politikus, egyetemi tanár. A liberalizmus elvein és társadalmi, politikai és nemzetiségpolitikai reformelképzeléseken alapuló radikális rendszerkritikával bírálta a korabeli Magyarország viszonyait. A konföderáció eszméjére alapuló nemzetiségi politikája és demokratikus eszmerendszere minden autokratikus huszadik századi magyar rezsim ellenségévé tette (Magyar kálvária, magyar föltámadás; A Monarchia jövője; Művészet és erkölcs).
Pusztai József (Pozderecz, 1894-1934)
magyarországi szlovén tanító, kántor, író, költő, újságíró, magyarosító. Munkái nagy része vendül íródott, részben pedig magyarul. Első műve egy vend énekeskönyv volt, amelyben a magyar fordítás is olvasható volt. Ez már nyilvánvalóan magyarosítási szándékkal született. Cikkeket publikált két nyelven a Muraszombat és Vidéke című lapba, majd a szombathelyi székhelyű Értesítő-be, amely a vasi tanárok egyletének lapja volt.
Martin Balsam (1919-1996)
Oscar- és Tony-díjas amerikai színész. Szakmai debütálása 1941 augusztusában vette kezdetét Locust Valleyben, a Játék a kastélyban című színdarabban. Legismertebb filmes szerepei: Milton Arbogast az Alfred Hitchcock rendezésével készült Psychoban, Arnold Burns az Ezer bohócban (legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díj) és a Tizenkét dühös ember 1. esküdtje.
Erdélyi Zsuzsanna (1921-2015)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas néprajztudós, folklorista. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja. Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot a nagyberényi Babos Jánosné Ruzics Rozáliától, azóta ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. ––> Lajtha Lászlóról – kétszer
Heckenast Gusztáv (1922-1999)
Kossuth-díjas pedagógus, történész, zeneszerző, technikatörténész. Kutatásai a magyarországi feudalizmus korának társadalom-, gazdaság- és politikatörténetére egyaránt kiterjedtek. 1959-ben a történettudomány kandidátusa, 1987-ben pedig doktora lett. Tagja volt az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának.
Péri József (1933–2003)
Munkácsy Mihály-díjas ötvösművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Felsőfokú tanulmányokat folytatott a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1954 óta kiállító művész. Ékszerművességgel foglalkozott, régi, elfelejtett technikák inspirálták, mint a viaszöntés, a niello és különféle zománctechnikák. 1989-ben a Koronabizottság felkérésére Papp Lászlóval együtt a Szent Koronát tanulmányozta, ő volt a Szent Korona Bizottság ötvös szakértője.
Frank Braña (1934-2012)
asztúriai származású spanyol színész. Népszerűsége elsősorban spagettiwesterneknek, illetve számos akciótöltetű filmeknek köszönhető. Közel 200 filmben dolgozott színészként, vagy segédrendőzéként, esetleg tanácsadóként. Korának egyik ismert akcióhőse volt erős, lehengerlő megjelenésével és határozott tekintetével. A spagettiwesternek hanyatlását követően Braña nem maradt munka nélkül, mert ezúttal akciófilmekben, horrorfilmekben, krimikben és más egyéb filmekben folytathatta pályáját (Egy maréknyi dollárért; A Jó, a Rossz és a Csúf; Felszarvazták őfelségét).
