a papiruszportal.hu archívumából [2007]
Szerző: Balázs Miklós
Távolról sem állítható, hogy a keleti irodalom legnemesebb darabjai – talán az Ezeregyéjszaka meséi kivételével – megkapták volna a nekik kijáró, méltó figyelmet Magyarországon. Elég csak arra utalni, hogy jelen kötet, a General Press Kiadó gondozásában megjelent Rózsáskert voltaképpen egy sok évtizedes adósságot törleszt, amennyiben ismét az olvasók elé tárja a perzsa irodalom (Firdauszí és Háfiz mellett) világszerte legismertebb klasszikus alkotójának, Szádinak főművét. Nehéz elhinni, de így van: a hatvanas évek elején jelent meg utoljára ez a könyv. Azóta néma csend a jeles szúfi költő körül.
Külön öröm, hogy a kiadó döntésében Erődi Béla 1889-es fordításához tért vissza, s annak szövegén csak nyelvhelyességi okokból változtatott. Noha lehetnek, sőt bizonnyal vannak is olyanok, akik üstöllést újrafordítást követelnének a Rózsáskertből, elavultnak bélyegezvén a régit, magam mégis úgy hiszem, az eredeti közreadás szövegezésével nem csupán a keleti irodalom egyik legszebben csillogó gyöngyszemét van módunkban tanulmányozni, de egy kicsit a tizenkilencedik századi magyar orientológia fontos állomását is a kezünkbe kaphatjuk. Hogy Erődi Béla milyen kiváló ismerője volt a közel-keleti költészetnek és általában az arab/perzsa kultúrának, arról a közreadó terjedelmes és avatott előszava biztosít bennünket. A fordítónak hovatovább nemcsak kommentárjából és magyarázataiból, de a magyarítás magas minőségéből is sugárzik a téma, a közel-keleti költészet és bölcselet iránti tisztelet és odaadás.
Seikh Muszliheddin Szádi Sirázban, „a rózsák pompás birodalmában” született a tizenkettedik század végén vagy a tizenharmadik század elején, s itt is halt meg; beszámolók szerint szokatlanul magas kort, több mint száz életévet maga mögött tudva. A perzsa irodalom máig legismertebb alakja ő, a moralista keleti filozófia megbecsült tudósa. 1256–57-ben a szelgurida Abú Bakr ibn Sza’d emírnek ajánlva írta a Búsztán (Gyümölcsöskert) című didaktikus költeményét, majd évekkel később legfontosabb művét (Golesztán vagy Gulisztan = Rózsáskert), melyet hazájában, sőt, az egész arab világban sok helyütt a legbecsesebb írásművek között tisztelnek. Nem csupán kötelező olvasmány ez számos helyen, de egyesek nemritkán a Korán utáni legfontosabb könyvként tartják számon.
A kötet népszerűsége és olvasottsága (beleértve az európai sikereket) cseppet sem meglepő, hiszen Szádi az irodalmi műveltség több szintjén is kiemelkedő minőséget produkál. Egyrészt a Rózsáskert, mint költői teljesítmény, elsőrangú: stílusa szabatos és célratörő, modora lefegyverző, beszédmódja kiérlelt és pontos, szókészlete következetes, logikája világos és könnyen érthető. Azaz nyelvezetében és szövegiségében kiváló munkával van dolgunk – még ha a közel százhúsz éves fordítás helyenként nehézkes, kevésbé gördülékeny sorai nehezítik is az olvasást olykor. Másrészt pedig irigylésre méltóan jó elbeszélő Szádi, formakultúrája mesteri ízléssel képes vegyíteni a prózai és a versbe szedett mondanivalót. Bár tudvalevően és érezhetően didaktikus, ritkán fut zavaróan tautologikus frázisokba, s tárgyválasztása, a fejezetek felosztásának tematikája (a Gulisztan egy bevezető részből és nyolc könyvből áll) is rendre indokolt, jól követhető.
Egy rendkívül sokat utazó, tapasztalt, bölcs, világlátott férfiú sorai nyílnak meg a Rózsáskert oldalain, aki tudásával és eszességével kíván hasznára lenni hazájának, népének, s nem utolsósorban aktuális gazdájának. Következtetései, a tanulságok, bölcsességek és szentenciák ha a ma embere számára néha szájbarágósnak tűnnek is, mindig képesek elgondolkodtatni az olvasót, hiszen témáiban, anekdotáiban – igen gyakran allegorikus állatmesékben – emberi viszonyokat és örök igazságokat boncoló erkölcsi válaszutak, súlyos dilemmák példaszerű felvázolásában izgalmas és gyönyörködtető olvasnivalót hordoznak.
Szádi: Rózsáskert
General Press Kiadó, Budapest, 2006
A keleti irodalom gyöngyszemei sorozat
Fordította: dr. Erődi Béla (1889)
Szómagyarázatok: Juhász Ágnes
Kötött, 296 oldal
ISBN: 9639598615
