Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Az egyházi zene a kezdetektől a reformációig Archívum
  • Zavaros idők − Sinka István életútja Archívum
  • Öt Bach Archívum
  • Fischer és Brahms Archívum
  • Fejtő Ferenc: A magyar tragédia – könyvbemutató a Pallas Páholyban Archívum
  • Lemezek a tengerentúlról: Catie Curtis és Diane White Archívum
  • Egy elfeledett opera Archívum
  • Versenyművek, karakterdarabok, Glazunov tollából Archívum

Antonín Dvořák és Aram Hacsaturján évfordulójára

Posted on 2023.05.01.2023.04.29. By admin 1 hozzászólás a(z) Antonín Dvořák és Aram Hacsaturján évfordulójára bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Lehotka Ildikó

Mindkét zeneszerző egy-egy kis nép képviselője a zenei életben. Hangzásvilágukkal egy addig ismeretlen színt hoztak az európai zenébe, mely eladdig csak az olasz, német és csekély francia dallamvilágból táplálkozott (bár törökös hangzás Beethovennél, magyaros pedig Haydnnál, Beethovennél, Schubertnál és Brahmsnál stb. is előfordul). Ahogy a háromfajta zenei világot a sok zenét hallgató ember meg tudja különböztetni, ugyanígy képes a szláv és örmény jellegzetességeket is felismerni.

Antonin Dvorák

A cseh zene egyik legismertebb képviselője 1841. szeptember 8-án született Nelahozevesben.
Dvořák a szimfonikus zenei műfajokban alkotta kimagasló szépségű műveit. Smetana útját járva komponált, de míg Smetana művészete hazája határain csak mostanság jutott túl, addig Dvořák zenéjét világszerte ismerik. Mindkét zeneszerző a cseh nemzeti zene kimagasló alakja, akik az európai zene rangjára emelték műveiket.
Dvořák műveinek témaválasztása jól tükrözi a nemzeti zenei és tartalmi elemeket, a műcímek is erről tanúskodnak: Szláv táncok, Ruszalka, Husziták stb. A cseh népzenét átemeli műzenei közegbe, népi táncokat idéz fel, mint a polka, fuirant és a dumka (az egyik zongoratriója a Dumka-trió címet viseli).
nem rúgta fel a klasszikus zene formai szabályait, ezt jól tükrözi művei felépítése. Kilenc szimfóniát, öt versenyművet, kamaradarabokat, Stabat Matert és Requiemet komponált. Versenyművei közül a h-moll csellóverseny a csellisták repertoár- és sikerdarabja, a legismertebb a szenvedélyes első, a nagyon dallamos második és a kissé hosszú, nehézkes lezárású, de játékos harmadik tétellel.
Kamarazenei alkotásai közül az F-dúr, Néger vonósnégyes (melyet a külföldi cédéken „American Quartet”-ként találhatunk meg) meghallgatását javaslom.
Vitathatatlan azonban a 9., e-moll (Újvilág) szimfónia elsőbbsége, különösen a negyedik tétel fanfárszerű főtémája.
A művet hároméves amerikai tartózkodása alatt írta. New Yorkban nemcsak a National Conservatory igazgatói posztját töltötte be, műveket komponált, de még az indiánok életét, zenéjét is tanulmányozta. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Dvorák párhuzamot vont a két elnyomott, szenvedő kis nép élete között.
Ebben a szimfóniában mind a cseh, mind az amerikai (dzsessz) népzenei elemek megtalálhatók. Az első tétel főtémaritmusai, szinkópái mindkét népzenében szerepelnek.
A második, lassú tétel egy Longfellow által írt indián regény erdei jelenete, a harmadik, scherzo tétel pedig egy indián ünnep (cseh hangzással). Az utolsó tétel melléktémája cseh népi dallam, zárótémája polka ritmusú.
A műben tehát Dvořák mind a cseh, mind az amerikai néger, mind az indián népzene elemeit felhasználja a hagyományos európai hangzásvilág keretein belül.

1904. május 1-jén halt meg Prágában.

Hacsaturján

Míg Dvořák a cseh nemzeti zene megteremtésén dolgozott, Aram Hacsaturjánnak csak az elődei által jól kitaposott ösvényen kellett haladnia.
Aram Iljics Hacsaturján 1903. május 24-én (június 6.) született Tbilisziben (Tiflisz).
Zenéje az orosz hagyományon alapul, azonban műveit keleties, örmény kolorit jellemzi. Ritmikája egyedi, ezt a legismertebb, Kardtánc című részlet – mely a Gajane balett része – bizonyítja. Kromatikus dallamvezetés, elementáris, szinte barbár ritmika, sok ütő és fúvós hangszer szerepeltetése jellemzi a rövid tételt. Számos műve közül kiemelkedő gordonkaversenye, valamint a Spartacus (Szpartak) balett. Nem egészen fiatal olvasóink kedd esténként hallhatták a tévében a szép emlékű Onedin család főcímzenéjeként a mű egy részletét.
Első sikerét I. szimfóniájával aratta, melyet az Örmény Szovjet Köztársaság tizedik évfordulójára komponált. Kétszer kapott Lenin- és kétszer Sztálin-díjat. Művei között számos élteti Lenint, Sztálint és a szocializmust (Poema o Sztalinye, Traurnaja oda pamjatyi V. I. Lenyina, Privetsztvennija uvertyura – az SZKP 21. kongresszusára).

1978. május 2-án halt meg Moszkvában.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Május 1.
Next Post: Írók, reszkessetek! – Heller csapdahelyzetei

Related Posts

  • Bartók, férfikarok, népzene – lemezen Archívum
  • A Főnix és Magyarország Archívum
  • Csajkovszkij kétszer a Nemzeti Filharmonikusokkal Archívum
  • Az 1848–49-es szabadságharc vértanúi – A tizenegyedik Archívum
  • Újra Csajkovszkij Archívum
  • A gótikus Gormenghast atmoszférája, rítusai és mániái Archívum

Comment (1) on “Antonín Dvořák és Aram Hacsaturján évfordulójára”

  1. Visszajelzés: Június 6. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Bereczki Bálint: A mese
  • Komédia, filmopera
  • November 30.
  • Opera, moziban
  • Egy kaptafára

Legutóbbi hozzászólások

  1. Irodalmi Nobel-díjasok – Theodor Mommsen szerzője November 30. – papiruszportal.hu
  2. Monteverdi, az újító – Madrigals Book 6 szerzője November 29. – papiruszportal.hu
  3. Somlyó György (1920–2006) halálára szerzője November 28. – papiruszportal.hu
  4. Egy élet az operaszínpadon – Portré Melis Györgyről szerzője November 27. – papiruszportal.hu
  5. „Galambok hangatlan csókja” szerzője November 26. – papiruszportal.hu
  • December 9. Naptár
  • Kabarétörténet szubjektív objektívon keresztül Archívum
  • Noé mondta, mi isszuk: bornépek dalai Archívum
  • Április 16. Naptár
  • Comrie–Matthews–Polinsky: A nyelvek világatlasza Archívum
  • November 6. Naptár
  • Május 14. Naptár
  • Újraolvasva – Szabó Magda: Abigél Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme