a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: Lehotka Ildikó
Mindkét zeneszerző egy-egy kis nép képviselője a zenei életben. Hangzásvilágukkal egy addig ismeretlen színt hoztak az európai zenébe, mely eladdig csak az olasz, német és csekély francia dallamvilágból táplálkozott (bár törökös hangzás Beethovennél, magyaros pedig Haydnnál, Beethovennél, Schubertnál és Brahmsnál stb. is előfordul). Ahogy a háromfajta zenei világot a sok zenét hallgató ember meg tudja különböztetni, ugyanígy képes a szláv és örmény jellegzetességeket is felismerni.
Antonin Dvorák
A cseh zene egyik legismertebb képviselője 1841. szeptember 8-án született Nelahozevesben.
Dvořák a szimfonikus zenei műfajokban alkotta kimagasló szépségű műveit. Smetana útját járva komponált, de míg Smetana művészete hazája határain csak mostanság jutott túl, addig Dvořák zenéjét világszerte ismerik. Mindkét zeneszerző a cseh nemzeti zene kimagasló alakja, akik az európai zene rangjára emelték műveiket.
Dvořák műveinek témaválasztása jól tükrözi a nemzeti zenei és tartalmi elemeket, a műcímek is erről tanúskodnak: Szláv táncok, Ruszalka, Husziták stb. A cseh népzenét átemeli műzenei közegbe, népi táncokat idéz fel, mint a polka, fuirant és a dumka (az egyik zongoratriója a Dumka-trió címet viseli).
nem rúgta fel a klasszikus zene formai szabályait, ezt jól tükrözi művei felépítése. Kilenc szimfóniát, öt versenyművet, kamaradarabokat, Stabat Matert és Requiemet komponált. Versenyművei közül a h-moll csellóverseny a csellisták repertoár- és sikerdarabja, a legismertebb a szenvedélyes első, a nagyon dallamos második és a kissé hosszú, nehézkes lezárású, de játékos harmadik tétellel.
Kamarazenei alkotásai közül az F-dúr, Néger vonósnégyes (melyet a külföldi cédéken „American Quartet”-ként találhatunk meg) meghallgatását javaslom.
Vitathatatlan azonban a 9., e-moll (Újvilág) szimfónia elsőbbsége, különösen a negyedik tétel fanfárszerű főtémája.
A művet hároméves amerikai tartózkodása alatt írta. New Yorkban nemcsak a National Conservatory igazgatói posztját töltötte be, műveket komponált, de még az indiánok életét, zenéjét is tanulmányozta. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Dvorák párhuzamot vont a két elnyomott, szenvedő kis nép élete között.
Ebben a szimfóniában mind a cseh, mind az amerikai (dzsessz) népzenei elemek megtalálhatók. Az első tétel főtémaritmusai, szinkópái mindkét népzenében szerepelnek.
A második, lassú tétel egy Longfellow által írt indián regény erdei jelenete, a harmadik, scherzo tétel pedig egy indián ünnep (cseh hangzással). Az utolsó tétel melléktémája cseh népi dallam, zárótémája polka ritmusú.
A műben tehát Dvořák mind a cseh, mind az amerikai néger, mind az indián népzene elemeit felhasználja a hagyományos európai hangzásvilág keretein belül.
1904. május 1-jén halt meg Prágában.
Hacsaturján
Míg Dvořák a cseh nemzeti zene megteremtésén dolgozott, Aram Hacsaturjánnak csak az elődei által jól kitaposott ösvényen kellett haladnia.
Aram Iljics Hacsaturján 1903. május 24-én (június 6.) született Tbilisziben (Tiflisz).
Zenéje az orosz hagyományon alapul, azonban műveit keleties, örmény kolorit jellemzi. Ritmikája egyedi, ezt a legismertebb, Kardtánc című részlet – mely a Gajane balett része – bizonyítja. Kromatikus dallamvezetés, elementáris, szinte barbár ritmika, sok ütő és fúvós hangszer szerepeltetése jellemzi a rövid tételt. Számos műve közül kiemelkedő gordonkaversenye, valamint a Spartacus (Szpartak) balett. Nem egészen fiatal olvasóink kedd esténként hallhatták a tévében a szép emlékű Onedin család főcímzenéjeként a mű egy részletét.
Első sikerét I. szimfóniájával aratta, melyet az Örmény Szovjet Köztársaság tizedik évfordulójára komponált. Kétszer kapott Lenin- és kétszer Sztálin-díjat. Művei között számos élteti Lenint, Sztálint és a szocializmust (Poema o Sztalinye, Traurnaja oda pamjatyi V. I. Lenyina, Privetsztvennija uvertyura – az SZKP 21. kongresszusára).
1978. május 2-án halt meg Moszkvában.
