Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Otthon a Kárpát-medencében Archívum
  • Galambbegytől kadarkáig Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 1. rész Archívum
  • Mussorgsky: Pictures at an Exhibition Archívum
  • Micimackó visszatér Archívum
  • Kolosszus hadművelet Archívum
  • Szimfonikus felfedezések Archívum
  • Olvas(s)atok – Vladimír Páral I. Archívum

Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós

Posted on 2023.03.12.2025.04.19. By admin 4 hozzászólás Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Lehotka Ildikó

Nevét elsősorban filmzeneírói munkássága miatt ismerjük, nem ő az egyetlen, akinek a karrierje ezzel forrt össze, holott művei nagyobb figyelmet érdemelnének. Talán Korngold a másik jó példa erre a kettősségre, ő is megmaradt a filmzeneírók skatulyájában. Rózsa 1907-ben született, a lipcsei tanulóévek után Párizsban, majd Londonban élt. 1940-től Hollywoodba költözött, a filmzeneírást a harmincas évek elején kezdte. Három Oscar-díjat nyert, de nem filmzenei munkássága is jelentős, írt szimfóniákat, vonósnégyest, versenyműveket, kamarazenei darabokat. Életem történeteiből címmel jelent meg önéletrajzi könyve 1974-ben Londonban, magyarul 1980-ban.

Rózsa Miklós kétségtelenül jó szerző, zenéje több forrásból táplálkozik: a Naxos lemezén szereplő összes műben erőteljesen domborodik a magyaros jelleg, talán azok, akikhez eljut a lemez, a művek alapján képesek lesznek azonosítani a magyaros zenei jelleget más darabokban is. Másik jellegzetessége az ábrázolókészség, mely tökéletesen kifejezi egy-egy érzés zenével való megjelenítését, s a meglepően újszerű hangszerelés.

Az 1957-ben, Düsseldorfban bemutatott, Zádor Jenőnek (ő hangszerelte a megadott vázlatokból Rózsa MGM-nek írt filmzenéit) dedikált Overture nincs programmal ellátva, bár a szerző olyan karaktereket szándékozott írni, melyek az 1956-os forradalom drámai és tragikus fordulatait jelzi. A nyitó, kvartokat lépő, kánonszerű trombitafanfár később a mélyrezeseken is szól, a magyar motívumok a fuvolán, piccolón jelennek meg, a magyar népi hangszert, a furulyát, tilinkót idézve.

Az op. 3-as Rapszódia gordonkára Rózsa első kiadott műve volt, érdekes módon először jelenik meg lemezen. A szerző még akkor írta, mikor Lipcsében tanult, saját szavaival „hat téma, mely keresi a stílusát”. A darab főtémája a szólócsellón bomlik ki. Jellemző a dús hangszerelés, és már ebben a korai művében is észrevehető, hogy mennyire plasztikus, filmzeneszerű egyes helyeken. Érdekes ez a stílus, gyakran mintha ötvenes évekbeli magyar filmet néznénk a kor elismertnek számító zeneszerzői aláfestő muzsikájával (különösen a tájleíró, széles, magyaros motívumokkal, ritmikával), máskor pedig már előremutat a hollywoodi score-okig. A csellórapszódia óhatatlanul kötődik a német képzéshez (vegyészmérnöki tanulmányokat is folytatott a zeneiek mellett), Reger hatása érezhető a darabon a széles tablókkal, a hangszerelési sajátosságokkal.

A csellószólót Mark Kosower játssza, gyönyörű tónusú hangon, nagyon érzékenyen. A magyaros jelleg nincs túlerőltetve, talán nem is kell annyira hangsúlyozni ebben a darabban.
A Notturno ungherese (op. 28.) invenciózus, mind a hangszerelését, mind a stiláris megoldásokat tekintve. Érdemes a belső szólamokra figyelni, valamint a fokozásokra, melyet Rózsa mesterien fejleszt. Különösen tetszenek az álló belső szólamok, melyek hihetetlen támaszt adnak úgy, hogy a hallgató nem feltétlenül érzi, mitől, hogyan érkezik el egy-egy hangsúlyos pontra. Nem árul zsákbamacskát, a darab már a címében hordozza a magyaros utalásokat. Nagyon költői a noktürn záró része, a hangszerelés finom, lágy, a tartott akkordok alatti dallam tökéletesen érzékelteti az éjjel nyugalmát, csendességét, végtelenségét.

A Három magyar vázlat 1938-ban készült, Capriccio, Pastorale e Danza (op. 14.) címmel mutatták be, majd az átdolgozás után kapta az új feliratot is. A kritikusok Rózsát „kétségtelenül zenei tehetség”-nek tartották. A Capriccio két témát és azok variációit öleli fel, a két téma egymást egészíti ki, a hegedűszóló rávezet a következő tételre. A Pastorale népies hangja figyelemreméltó, ismét előbukkannak a filmzenei hatások is, a tételben szintén két meghatározó témát fedezhetünk fel. A zárótétel a(z érzésem szerint) legjobb kompozíció, hangszerelése is merész, a zene szinte végig felhívó jellegű. A ritmika feszes, amit támogat a sok ütőhangszer, valóban egy szemünk előtt pörgő, dobbantós, ünnepi csizmás táncot hallunk, a pillanatonként változó dinamika is a forgatagot, hullámzást ábrázolja.

A MÁV Zenekar igen jól adja vissza a darabok karakterét, hangulatát, a gyakran finom, jellegzetes hangszerelést, a megdöbbentően nyílt, nagyszabású érzésekkel egyetemben. Mariusz Smolij keze alatt jó lemez született, jó érzés tudni, hogy az Amerikába települt Rózsa Miklós művei magyar zenekartól, Amerikában született csellistától, a lengyel eredetű karmestertől ilyen előadásban létrejöhettek. A lemez talán segít a magyar zenét népszerűsíteni, de érdemes nekünk is hallgatni, hiszen kordokumentumnak is nagyszerű, a többi magyar szerző mellett Rózsa is előszeretettel használta a népies intonációt.

Naxos, 2010

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: 1000 kastély, vár és palota
Next Post: Heti papiruszok (2310)

Related Posts

  • A végletek könyve: A nagy fáraók Archívum
  • Brendel és a titok Archívum
  • Átképzett társítások Archívum
  • Debrecenbe kéne menni… (nem csak pulykakakasért!) Archívum
  • Olvas(s)atok – Závada Pál: Jadviga párnája Archívum
  • „Mi az, hogy autista?” Archívum

Comments (4) on “Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós”

  1. Visszajelzés: Április 18. – papiruszportal.hu
  2. Visszajelzés: Heti papiruszok (2316) – papiruszportal.hu
  3. Visszajelzés: Július 27. – papiruszportal.hu
  4. Visszajelzés: Április 4. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  2. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  4. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  • Február 18. Naptár
  • John Lukacs: Hitler és Sztálin – 1941. június Archívum
  • Téli utazás Schuberttel, Schreierrel és Schiff-fel Archívum
  • Olvas(s)atok − Vladimír Páral II. Archívum
  • A deviáns óriás Archívum
  • Ősbemutató a 6-os stúdióban Archívum
  • Heti papiruszok (2317) Egyéb kategória
  • Metropolis, hiányérzettel Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme