Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Mandulás őzfilé Szent Hubertusz kedve szerint – Ételneveink II. Archívum
  • Sorstársaink − Szigethy Gábor reformkori breviáriuma Archívum
  • Hattyúdalok – Mozart, Honegger Archívum
  • Tosca, szerelem Archívum
  • Wilbur Smith és Taita történetei Archívum
  • Olvas(s)atok – Álomművek, avagy a Tóték változatai és Örkény Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei Archívum
  • Boris Vian: Blues egy fekete macskáért Archívum

Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós

Posted on 2023.03.12.2023.03.10. By admin Nincs hozzászólás a(z) Magyaros Hollywood – Rózsa Miklós bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Lehotka Ildikó

Nevét elsősorban filmzeneírói munkássága miatt ismerjük, nem ő az egyetlen, akinek a karrierje ezzel forrt össze, holott művei nagyobb figyelmet érdemelnének. Talán Korngold a másik jó példa erre a kettősségre, ő is megmaradt a filmzeneírók skatulyájában. Rózsa 1907-ben született, a lipcsei tanulóévek után Párizsban, majd Londonban élt. 1940-től Hollywoodba költözött, a filmzeneírást a harmincas évek elején kezdte. Három Oscar-díjat nyert, de nem filmzenei munkássága is jelentős, írt szimfóniákat, vonósnégyest, versenyműveket, kamarazenei darabokat. Életem történeteiből címmel jelent meg önéletrajzi könyve 1974-ben Londonban, magyarul 1980-ban.

Rózsa Miklós kétségtelenül jó szerző, zenéje több forrásból táplálkozik: a Naxos lemezén szereplő összes műben erőteljesen domborodik a magyaros jelleg, talán azok, akikhez eljut a lemez, a művek alapján képesek lesznek azonosítani a magyaros zenei jelleget más darabokban is. Másik jellegzetessége az ábrázolókészség, mely tökéletesen kifejezi egy-egy érzés zenével való megjelenítését, s a meglepően újszerű hangszerelés.

Az 1957-ben, Düsseldorfban bemutatott, Zádor Jenőnek (ő hangszerelte a megadott vázlatokból Rózsa MGM-nek írt filmzenéit) dedikált Overture nincs programmal ellátva, bár a szerző olyan karaktereket szándékozott írni, melyek az 1956-os forradalom drámai és tragikus fordulatait jelzi. A nyitó, kvartokat lépő, kánonszerű trombitafanfár később a mélyrezeseken is szól, a magyar motívumok a fuvolán, piccolón jelennek meg, a magyar népi hangszert, a furulyát, tilinkót idézve.

Az op. 3-as Rapszódia gordonkára Rózsa első kiadott műve volt, érdekes módon először jelenik meg lemezen. A szerző még akkor írta, mikor Lipcsében tanult, saját szavaival „hat téma, mely keresi a stílusát”. A darab főtémája a szólócsellón bomlik ki. Jellemző a dús hangszerelés, és már ebben a korai művében is észrevehető, hogy mennyire plasztikus, filmzeneszerű egyes helyeken. Érdekes ez a stílus, gyakran mintha ötvenes évekbeli magyar filmet néznénk a kor elismertnek számító zeneszerzői aláfestő muzsikájával (különösen a tájleíró, széles, magyaros motívumokkal, ritmikával), máskor pedig már előremutat a hollywoodi score-okig. A csellórapszódia óhatatlanul kötődik a német képzéshez (vegyészmérnöki tanulmányokat is folytatott a zeneiek mellett), Reger hatása érezhető a darabon a széles tablókkal, a hangszerelési sajátosságokkal.

A csellószólót Mark Kosower játssza, gyönyörű tónusú hangon, nagyon érzékenyen. A magyaros jelleg nincs túlerőltetve, talán nem is kell annyira hangsúlyozni ebben a darabban.
A Notturno ungherese (op. 28.) invenciózus, mind a hangszerelését, mind a stiláris megoldásokat tekintve. Érdemes a belső szólamokra figyelni, valamint a fokozásokra, melyet Rózsa mesterien fejleszt. Különösen tetszenek az álló belső szólamok, melyek hihetetlen támaszt adnak úgy, hogy a hallgató nem feltétlenül érzi, mitől, hogyan érkezik el egy-egy hangsúlyos pontra. Nem árul zsákbamacskát, a darab már a címében hordozza a magyaros utalásokat. Nagyon költői a noktürn záró része, a hangszerelés finom, lágy, a tartott akkordok alatti dallam tökéletesen érzékelteti az éjjel nyugalmát, csendességét, végtelenségét.

A Három magyar vázlat 1938-ban készült, Capriccio, Pastorale e Danza (op. 14.) címmel mutatták be, majd az átdolgozás után kapta az új feliratot is. A kritikusok Rózsát „kétségtelenül zenei tehetség”-nek tartották. A Capriccio két témát és azok variációit öleli fel, a két téma egymást egészíti ki, a hegedűszóló rávezet a következő tételre. A Pastorale népies hangja figyelemreméltó, ismét előbukkannak a filmzenei hatások is, a tételben szintén két meghatározó témát fedezhetünk fel. A zárótétel a(z érzésem szerint) legjobb kompozíció, hangszerelése is merész, a zene szinte végig felhívó jellegű. A ritmika feszes, amit támogat a sok ütőhangszer, valóban egy szemünk előtt pörgő, dobbantós, ünnepi csizmás táncot hallunk, a pillanatonként változó dinamika is a forgatagot, hullámzást ábrázolja.

A MÁV Zenekar igen jól adja vissza a darabok karakterét, hangulatát, a gyakran finom, jellegzetes hangszerelést, a megdöbbentően nyílt, nagyszabású érzésekkel egyetemben. Mariusz Smolij keze alatt jó lemez született, jó érzés tudni, hogy az Amerikába települt Rózsa Miklós művei magyar zenekartól, Amerikában született csellistától, a lengyel eredetű karmestertől ilyen előadásban létrejöhettek. A lemez talán segít a magyar zenét népszerűsíteni, de érdemes nekünk is hallgatni, hiszen kordokumentumnak is nagyszerű, a többi magyar szerző mellett Rózsa is előszeretettel használta a népies intonációt.

Naxos, 2010

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: 1000 kastély, vár és palota
Next Post: Heti papiruszok (2310)

Related Posts

  • Az ősember zenéje Archívum
  • Első szimfóniák lemezen – Prokofjev, Haydn, Bizet első szimfóniája Archívum
  • Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” Archívum
  • Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa Archívum
  • A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék Archívum
  • Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Lully és a szerelem, operában elmesélve: Armida
  • Báró és lovag − Sir Andrew Lloyd Webber
  • Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében
  • Március 22.
  • Heti papiruszok (2312)

Legutóbbi hozzászólások

  1. William Somerset Maugham (1874–1965) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  2. A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  3. Abe Kóbó (1924–1993) szerzője Heti papiruszok (2310) – papiruszportal.hu
  4. Valóság, só – Karthágó szerzője A kor: ó, a kór: korrupció – Eladó város ez… – papiruszportal.hu
  5. „Isten és sátán közötti alku” szerzője Március 5. – papiruszportal.hu
  • Szamárságok a fülbe Archívum
  • December 19. Naptár
  • „Isten és sátán közötti alku” Archívum
  • Titkos társaságok könyve Archívum
  • A legnagyobb komédiás – Richard Pryor Archívum
  • Dr. Kubassek János: A Szahara bűvöletében Archívum
  • Távol-Kelet varázsa Archívum
  • December 10. Naptár

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme