Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Újra Csajkovszkij Archívum
  • Wilson: Folytassa, Lottie…! Archívum
  • Démon vagy szent? Archívum
  • Rammstein – Egy ember ég Archívum
  • Zsuzsa néni Archívum
  • Georg Friedrich Händel Archívum
  • Bécsi bájital – Donizetti vígoperája Archívum
  • A költészet napja – Mi a költő ma? Archívum

Verdi Requiemje

Posted on 2023.10.10.2023.10.09. By admin Nincs hozzászólás a(z) Verdi Requiemje bejegyzéshez

a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikusokkal

a papiruszportal.hu archívumából [2008]

Szerző: szabói

Az egyik legismertebb nagyszabású, vokális mű kétségtelenül Verdi Requiemje, a másik ilyen Mozart azonos című, műfajú alkotása. Verdi Rossini halálára egy olyan gyászmisét szeretett volna, melynek tételeit más-más olasz zeneszerző írja, főhajtásul a nagy mester emléke előtt, s az előadókat is bevonta volna az előadásba. Az ötlet azonban süket fülekre talált, pedig Verdi megkomponálta a Libera me tételt. Két év múlva hozzálátott a Requiem írásához.

Nemcsak egy barátja, egy zenekritikus bátorította a mű megírására, hanem Alessandro Manzoni író, költő és a Risorgimento egyik vezérének halála is írásra késztette Verdit. A zeneszerző (neve jelszó volt az olasz egyesítés kapcsán) maga is részt vett a szabadságmozgalomban, a Requiemet Manzoni emlékének ajánlotta. Sokáig csak Manzoni-Requiemnek nevezték a művet. A bemutató 1874. május 22-én volt Verdi vezényletével, olyan hatalmas sikerrel, hogy Európa-szerte bemutatták a művet. Azóta is töretlen sikerrel játsszák. Az ok a Verdire jellemző rendkívüli drámai érzéknek köszönhető. Sokan mondják, negatív éllel, hogy a Requiem egyházi szövegbe bújtatott opera, valóban nem sok különbség van a dallamalkotásban.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Magyar Rádió Énekkara és a Nemzeti Énekkar eladásában hallhattuk a művet február 21-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Marine Deinyan, Ulbrich Andrea, Fekete Attila és Peter Mikulás közreműködésével, Antal Mátyás vezényelt. A Requiem hét nagy tételből, azokon belül kisebb egységekből áll. A mélyvonósokon csodálatos piano szólalt meg, a kórus szinte suttogta a nyitó szavakat. Kétségkívül a Dies irae tétel a sláger a műből, a szöveg megmaradt a középkorból, a sequentia dallama azonban nem, dallam és szöveg útja szétvált, önálló életre kelt. A harag napját bemutató sűrű, tömör, szinte csontvázakat vizionáló zene nagyszerűen szólt. Erő, dinamizmus, hatásos zenekari és énekkari megoldások jellemezték a tételt. A későbbiekben (Liber scriptus, Confutatis, Libera me) azonban nem szólt olyan elánnal az ismert zenei anyag. Szintén nagy hatással voltak a közönségre a Tuba mirum karzaton játszott trombitafanfárjai, fényesen szóltak a hangszerek. A mű hangulatához illeszkedtek a Quid sum miser fafúvósszólói, a fagott különösen árnyaltan játszott.
A szopránszólót Marine Deinyan énekelte. A mű közepéig hangja minden magasságban kiegyenlítetten szólt, a végéhez közeledve mély hangjait szinte alig lehetett hallani, különösen az utolsó áriában. Dallamíveit átgondoltan építette fel, dinamikája árnyalt, következetes volt. Csodálatos pianókat hallottunk tőle. Ulbrich Andrea szinte végig a kelleténél hangosabban énekelt, csak ritkán Peter Mikuláshallottunk mezzoforte vagy halkabb részeket. Kevésbé tűnt volna fel, ha a szopránt nem nyomja el annyira, így szinte rátelepedett a műre. Vannak jó felvételek a Requiemből jó, erős hangú altokkal, de nem az a cél, hogy a többiek fölé emelkedjenek. A többiekre való odafigyelés nagyon fontos, hiszen az énekesnő nem szólóestet adott, tudjuk, hogy szép, nagy vivőerejű a hangja. A dinamikai megoldások is viszonylag szűk térben mozogtak, bár az Agnus dei oktávpárhuzama intim, a lezárás gyönyörű volt. Fekete Attila hangját is forszírozottnak éreztem, különösen a magas tartományban, a forte részek erőszakoltnak, a pianók viszont bizonytalannak hatottak. A Hostias résznél a motívum harmadik megszólalása sikerült szépen. Az Ingemisco dinamikája, érzelmi töltete a szép pillanatok közé tartozott. Peter Mikulás végig kiegyenlített teljesítményt mutatott. Hangszíne kellemes, formálása, dinamikai megoldásai, a drámai részek kiemelése, a többiekkel való közös munkája nagyszerű volt.
A két énekkar gyönyörű pillanatokat szerzett, a szöveget maradéktalanul átemelték a zenébe. A Sanctus tétel különösen tetszett, életigenlése, ujjongása sokáig emlékezetes marad. A zenekar most is nagyszerűen szólt Antal Mátyás irányítása alatt. Ki kell emelni a Domine Jesu Christe kezdését, a kórusfúga zenekari és énekkari egységét. Az együttesek két héttel ezelőtt Mahler hatalmas művét adták elő, volt erejük, energiájuk még egy nagyszabású művet magas színvonalon előadni.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Október 10.
Next Post: „…ismert aztán tényleg nem vagyok”

Related Posts

  • Őszi-kék felhők Archívum
  • Bohócok a mesében Archívum
  • Opera, moziban Archívum
  • Iskola a végeken – Podolin Archívum
  • A Művészetek Palotája lánya a Puccini-év végén Archívum
  • Spiró György: Kémjelentés Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Schubert-misék
  • Csörgő dió, mogyoró, virgács
  • Tenorissimo!
  • December 6.
  • Ólomüveg által élesen

Legutóbbi hozzászólások

  1. Robert Schumann és a Genovéva szerzője December 6. – papiruszportal.hu
  2. Szimfonikus felfedezések szerzője December 8. – papiruszportal.hu
  3. Mozart, a csodafelnőtt szerzője December 5. – papiruszportal.hu
  4. Britten és a vonósnégyes szerzője December 4. – papiruszportal.hu
  5. Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 2. rész szerzője Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 1. rész – papiruszportal.hu
  • Heti papiruszok (2327) Egyéb kategória
  • Jégkék Archívum
  • A blues magyar királya Archívum
  • Mozart, a csodafelnőtt Archívum
  • Nagy szamárfül – „nem IÁbavaló” Archívum
  • Hernádi Gyula (1926–2005) Archívum
  • Örökzöld téma a sivatagban: a Nazca-vonalak Archívum
  • Évadkezdés a Concerto Budapesttel Archívum

Copyright © 2003-2023 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme