Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Concerto, Budapest Archívum
  • Amerikai zenehíd – Juhász Előddel Archívum
  • A könyvespolc jövője (2004) Archívum
  • Megrendült a világ – DVD Archívum
  • 3G gyorsulás a Ligetben Archívum
  • A Bókember és a jógi Archívum
  • A Bartók-trilógia I. része Archívum
  • Heti papiruszok (2326) Egyéb kategória

Száguldás az éterben – pálcával és zongorával

Posted on 2023.05.14.2023.05.12. By admin Nincs hozzászólás a(z) Száguldás az éterben – pálcával és zongorával bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Szabó Ildikó

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Klemperer-bérletének március 10-i koncertjén a Nemzeti Hangversenyteremben Haydn Medve-szimfóniáját adta elő, valamint három Mozart-művet. A koncert különlegességét az a várva várt esemény adta, hogy Kocsis Zoltán karmesterként és zongoraművészként irányította a filharmonikusokat.

Haydn tekintélyes számú szimfóniája közül a Medve az ismertebbek közül való. A mű az úgynevezett Párizsi szimfóniák (No. 82–87.) egyike, ide tartozik a Királynő és a Tyúk melléknevet viselő darab is. Az első tétel a vártnál sokkal nagyobb iramban kezdődött, a többi tétel tempója is a megszokottnál gyorsabb volt. Kocsis Zoltán szereti felrúgni a konvenciókat (gyakran) jóval frissebb tempóvételével, sokan bírálják is ezért. Toscanini is szerette a lendületes gyors tételeket, Kocsis még a nagy elődnél is gyorsabb iramot követelt.
Számomra azonban nem volt zavaró ez a száguldás. A zenekarnak persze így sokkal nehezebb a dolga, több otthoni gyakorlást és a próbákon feltétlen figyelmet feltételez. A zenekar nagyon jól szólt, nem maszatolták el a hangokat, láthatólag élvezték a száguldást. A zenei íveket, dallamfordulatokat elegánsan oldották meg, a tempóból adódó feltételezett nehézség ellenére is. Maradt idő az agogikára, az új zenei egységek előtti levegővételre is, a gyors tempóból előnyt kovácsolt az összeszokott zenekar és Kocsis Zoltán.
A második tétel is gyorsabb volt a megszokottnál, bár allegrettót kívánt a zeneszerző, a konvenciókkal nagyon nehéz szembekerülni. A dallamívek megrajzolása és a lágy, érzelemgazdag előadás mindenképp az este egyik legjobb tételét eredményezte.
A gyorsabb tempó viszont a menüettnél nem volt indokolt. A tánctétel karaktere ezért nélkülözte a Haydn által írt menüettek karakterét, a nehézkességet, a bumfordiságot. Az utolsó tétel – melyről a szimfónia a melléknevét kapta, a mélyvonósok dörmögő dudabasszusáról (feljegyzések szerint 10 bőgős játszott a bemutatón) – karaktere nagyon jó volt.
A zenekar maximálisan teljesített, külön öröm volt, hogy fafuvolát is láthattunk/hallhattunk, melyet a barokk és a klasszikus korszakban használtak.
Az est várva várt műve Mozart G-dúr zongoraversenye volt, melyben Kocsis Zoltán a zongora mellől irányította a zenekart. Ritkán adódik, hogy egy versenyművet a hangszere mellől dirigálja a szólista, még ritkább, hogy a szólista vezényel is (vagy a karmester szólót játszik), azonban az, hogy egy koncertet végigvezényel és szólót is játszik, mindenképpen héroszi teljesítmény. Ha fokozhatjuk, ilyen elánnal és minőségben ezt tenni, egyedülálló.
Kocsis Zoltán háttal ült a közönségnek, eltérően a hagyománytól, mintegy beleolvadva a zenekarba. Ez a hangzásban is jelentkezett, szólista és zenekar homogén játékát követhettük. A zongoraművész a zenekari szólamot is játszotta a versenymű elején. A lassú tétel különösen éterien szólt, a zongora lágy pianói, de gazdag tónusa sokáig emlékezetesek maradnak, ez a tétel volt az este legszebbje. A zenekar Kocsis Zoltán minden rezdülését figyelte és tolmácsolta, ha kellett, háttérbe húzódott, vagy éppen erősítette, aláhúzta a zongora mondanivalóját. A két gyors tétel közül a zárótétel tempóját említem meg, szintén hajszálnyival menősebb volt, a végére begyorsult. Kocsis Zoltán minden tekintetben a zenei világ egyik kimagasló alakja, ezt zongorázásáról és karmesteri működéséről, illetve a Mozart-zongoraverseny alapján egyszerre, egy időben mindkettőről el lehet mondani.
Egy Mozart-fuvolaverseny, a D-dúr következett, melynek könnyed, fülbemászó zenei anyaga Bálint János szólójával vált teljessé. Bálint János maga is a zenekar tagja, magvas, szép hangon játszott, a halk részek is teltek voltak, a virtuóz futamoknál, akkordfelbontásoknál is jutott elég levegő. A fuvola hangszíne árnyalt volt, a derűvel átszőtt művet tökéletes technikai biztonsággal játszotta, a kadenciákért külön elismerés, szép zenei megoldásokkal, értő frazírozással.
A záró mű ismét egy szimfónia volt. Mozart D-dúr, Párizsi szimfóniája menüett nélküli, de két lassú tételt is komponált hozzá (nem egészen saját akaratából) a zeneszerző. Szintén kiváló előadást hallhattunk. Ráadásként a másik lassú tételt is eljátszották, Kocsis Zoltán ránk bízta a döntést, hogy melyik a jobb szimfóniatétel.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán ismét különleges koncerttel ajándékozta meg a telt háznyi – gyakran a műbe beleköhögő, sőt beletapsoló – közönséget (a karmester türelmesen kivárta a köhögőroham végét). A kis létszámú zenekar nagyszerűen játszott, a vonóskar állta a sarat, az együttes összeszokottan adta elő a két szimfóniát. A versenyművek kíséretét is odafigyeléssel, megformáltan (nem a másik belépésére stb. várva) tolmácsolták, segítve ezzel a szólistákat.

Művészetek Palotája – Nemzeti Hangversenyterem, 2006. március 10.
Klemperer-bérlet 2005–2006

Haydn: C-dúr (Medve-) szimfónia, No. 82.
Mozart: G-dúr zongoraverseny, K. 453.
Mozart: D-dúr fuvolaverseny, K. 314.
Mozart: D-dúr (Párizsi) szimfónia, K. 297.

Vezényelt: Kocsis Zoltán
Közreműködött: Bálint János fuvolán, Kocsis Zoltán zongorán

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Május 14.
Next Post: George Lucas és Robert Zemeckis – párhuzamos életrajz

Related Posts

  • Timm Ulrichs: Blick zurück nach vorn Archívum
  • Petibon, kalappal Archívum
  • Fürge, gyilkos ujjak Archívum
  • Pozsonyi papiruszok 15. Archívum
  • Nagy sikerű koncert a Nemzeti Hangversenyteremben Archívum
  • Ó, a hajcsat Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. A ló és a láda esete szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  4. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  5. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  • Március 26. Naptár
  • Az ismeretlen huszártiszt, gróf Batthyány Lajos Archívum
  • Honvágy – Vonzások és választások Archívum
  • Csajkovszkij, Debussy Archívum
  • Május 1. Naptár
  • I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelye
    Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon
    Archívum
  • Ritka ajándék Archívum
  • Szeptember 17. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme