Magyar dalok Rost Andreával és Simon Izabellával

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Lehotka Ildikó

Rost Andrea új lemezét hallgathatja meg az érdeklődő, melyen Bartók- és Kodály-népdalfeldolgozások szerepelnek, unikumként pedig Ligeti György három Weöres Sándor- és öt Arany János-versre írt dala. A kiadvány aktualitása, hogy 2005-ben Bartók-, 2007-ben Kodály-évfordulót ünnepelt az ország. Ligeti György sajnálatos halála 2006-ban következett be. Egyik zeneszerző életművét sem lehet eléggé hangsúlyozni, becsülni, mindegyikük világszerte elismert zeneszerző, pedagógus.

Bartók és Kodály népdalokhoz fűződő viszonyáról mindenki hallott, arról is, hogy meg akarták ismertetni az európai zenekultúrán nevelkedett magyarokat a „tiszta forrással”. Ehhez a legkézenfekvőbb út a népdalok zongorakísérettel való dúsítása volt, és a népi dallamok szimfonikus zenébe szövése. Bartók a szövegeket is felhasználta a kórusművekben, a dallamok viszont csak népzenei intonációjúak. A népdalok megszerettetése még mindig nagyon fontos, a zeneszerzők közül még ma is sokan írnak – ha csak jelzésértékként is – népdalszerű dallamokat.

A lemez Bartók Béla népdalfeldolgozásaival kezdődik, a második kötet anyagával, mely meg sem jelent életében, mivel az első nem aratott sikert, sőt alig vettek róla tudomást. A Nyolc magyar népdal 1907–08-ban íródott, egy évvel később, mint a Magyar népdalok 2. füzete.
Kodály 1924 és 1932 között megjelent Magyar népzene című sorozata 10 füzetből áll, majd 1964-ben egy újabbat írt, ezekből válogattak az előadók. Kodály és Bartók munkássága nem volt hiábavaló, sok ismerős népdallal találkozunk a feldolgozások között, annak ellenére, hogy az iskolai énekórákat drasztikusan csökkentették.
Ligeti György dalai nemigen hallhatók, pedig jó ötven éve készültek. Igaz, hogy a dal műfaja a romantikus zeneszerzők miniatúráira korlátozódik, egy-egy kivételtől eltekintve nem hallani sem koncerten, se lemezen. Ezért is felfedezésszámba megy ez a néhány Ligeti-dal, nem beszélve a szerző oeuvre-jének hozzáférhetőségéről. Bár a stílus nehezebben emészthető, és nem a népdal áll középpontban, mindenképpen jó ötlet volt összefűzni a népdalfeldolgozással, bemutatni ötven év zenei különbségeit, a magyar dal útját.
Az utókor szerencséjére számos olyan népdalfeldolgozás felvétele hozzáférhető, melyen Bartók kíséri a korszak nagy énekeseit, Basilides Máriát, Székelyhidy Ferencet, Medgyaszay Vilmát. Rost Andrea jó érzékkel tolmácsolta a népdalfeldolgozásokat, néhány hangulat különösen jól értelmezett. Nagyon szép és kifejező a leghosszabb Kodály-dal, a Mónár Anna: Rost átlényegül, Mónár Anna szemszögéből láttatja a történetet. A rossz feleség balladája is a szemünk előtt játszódik le, a kacér asszony lánya kérésére sem megy haza beteg urát ápolni, előbbre való a mulatság, előbbre, mint a halál. A feleség kacérsága, a lány könyörgése, fiatalsága szinte tapintható Rost hangjának ezerszínű árnyalatának köszönhetően. Az énekesnő a humor megjelenítésével sem maradt adós: az Asszonyok, asszonyok, had’ legyek társatok kezdetű dal rendkívül jó.
Néhány népdal esetében kissé operásnak hangzik a vibrato, az egyszerűség célravezetőbb, a népdalokat nem kell szükségszerűen túlénekelni (Olvad a hó, Fehér László lovat lopott, Annyi bánat a szívemen, Akkor szép az erdő stb.). A karakterek kiemelése a Sej, mikor engem katonának visznek, a Kocsi, szekér… kezdetű, A nővérek című daloknál markáns. Az Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet kezdetű zsoltár típusú dalnál a kétütemnyi előjátékában túl sok a megtorpanás.
Ligeti György dalai egész más világot tárnak elénk: ritmika, váratlan harmóniai fordulatok, újfajta hangzáskép, onomatopoetikus megközelítés (a nagyszerű Kalmár jött nagy madarakkal), atmoszférateremtés. Rost Andrea Ligeti darabjaiban hallhatóan otthonosabban érzi magát. Mindegyik dal alaposan átgondolt, értelmezett, felépített. Színes, aprólékos kidolgozású, egyetlen pillanat alatt megteremti a hangulatot.

A zongoraszólamot Simon Izabella játssza. Simon Izabellához a népdalfeldolgozások (és az A csendes dalokból, valamint A bujdosó című dalok) állnak közelebb, ezekben remekel. Kiválóan hangsúlyoz, a dinamikai árnyalatok minden esetben illeszkednek a népdalfeldolgozásokhoz és Rost hangerejéhez. Ligeti Weöres-verseinek kíséretei bátrabbak lehettek volna, a kísérő szólam – hasonlóan a romantikus dalokhoz – szinte beszél, deklamál, érzelmeket hordoz.
A Warner kiadványát mindenkinek ajánlom.

Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György: Hungarian Songs (CD)
Warner Classic, 2008

Rost Andrea – szoprán
Simon Izabella – zongora

Bartók Béla
Hungarian Folksongs (Volume 2)