Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • „Üdvöz légy, Március! Köszöntlek!” Archívum
  • Állatságok és Kerge ABC Archívum
  • Egérodisszea, kalandregény gyerekeknek Archívum
  • Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk Archívum
  • „Milyen szép is a zene” Archívum
  • A Vámos-klub újabb termése: Írók egymás közt II. Archívum
  • Csongor és Tünde – zenében Archívum
  • Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja Archívum

Pásztor Árpád: Muzi

Posted on 2023.06.15.2023.06.13. By admin Nincs hozzászólás a(z) Pásztor Árpád: Muzi bejegyzéshez

A múzeumkerti fiúk – egy kultúrtörténeti csemege

a papiruszportal.hu archívumából [2008]

Szerző: leho

Einstand – ez a kifejezés bizonyára sokunk számára nem egy piaci helyét kereső kofát juttat eszünkbe, hanem Molnár Ferenc világhírű regényét, a Pál utcai fiúkat. A Nemecsek Ernő golyóit eltulajdonító Pásztorok egyikét is élő személyről mintázta az író, sőt Pásztor Árpád (akkor Pikler) Molnár (akkor Neumann Feri) jó barátja, később írótársa, újságíró, világutazó – és a regény egyik ihletője volt. Pásztor 1887-ben játszódó ifjúsági regényében is ein standnak, de itt a Múzeumkertnek lesz különös szerepe, s Piki történetén keresztül jól láttatja a korabeli fővárost és társadalmát is.

Ein stukk – a Muzi 1887/88-ban

Piki a regény vagy inkább szorosan összefüggő novellafüzér főszereplője. Kellő csibészséggel megáldott (noha az igazi csibészek közé végül is be nem álló), de művelt, nemcsak a múzeum mellé, hanem múzeumba is járó negyedikes elemista. Bandája a Múzeumkertben, a Muziban találkozik iskolaidő után és előtt, s a múzeumőrök elől bujkálva, a jegyszedőket kicselezve éli életét és szabad idejét a kurrens környezetben. A nosztalgiától sem mentes mű élvezetes stílusú, s szerzője a háttérből intelligensen vezet végig a korabeli főváros magján, s a történetek mögül felsejlik a társadalom számos jellemzője is. A Pál utcaiból jól ismert játékokat játsszák, golyóznak a gojzikkal, (lauf- vagy futó)métáznak, és Piki a legjobb a környéken a stukkolásban (ha valaki a stukkra kíváncsi, ne öregedjen meg, lapozza föl a könyvet!).
Kispolgári családban, özvegy anyjával és nővérével él az ősz (ma Szentkirályi) utcában, úgy, hogy a szobáikat kiadják. Egy gyerekcsíny – a múzeum egyik ablakának kiverése – szinte anyagi csődbe juttatja a családot, s jellemzően Piki az esti kiflijéről is lemond, hogy az anyja ki tudja fizetni a büntetést. Piki számos zűrös helyzetbe kerül, de műveltsége, ügyessége (múzeumi „idegenvezetése”), helyes életlátása és igazmondása (hiszen egy indián vagy római soha nem hazudik – ez csak egyszer bicsaklik meg, amikor egy értékes pénzérmét talál), mindig jó útra vezeti. Rajonganak az indiántörténetekért (a Nyomkereső például akkoriban Útmutató címmel jelent meg) és a római hősökért, például Mucius Scaevoláért. Ez utóbbi eredete is a Muzihoz köthető, a kertben található római kori szarkofágban szoktak időnként megbújni. Piki Muzi-beli kalandjai mellett természetesen hangsúlyt kap a bandázás, iskolai előmenetele, szerelme, részéről komoly korai leánykérése is, valamint a Muzi elhagyása s áttételesen a gyermekkor, a gyermeki ideák egyfajta lezárása – az elköltözés.

Háttér – maga a valóság

Óhatatlan, hogy a Muzit ne hasonlítgassuk a Pál utcaihoz. Komáromi Gabriella rövid, de kitűnő utószavából sok mindenre fény derül. Molnár írta élő figuráiról: „A diáktársam voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. Ezek Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád írótársam.” Az író élete derekán, 1930-ban írta a művet, amikor már a Muzi sem volt a régi, a gyerekek inkább már a mozik körül sündörögtek. Pikiben Pásztor Árpád önmagát formázta meg. Nem kell persze történetről történetre megfeleltetni a valósággal a regényt, de a korrajz, amit leír és sejtet, nagyon pontos és élethű. A múzeumkerti, az iskolák, lakások és a gyerekek közti hierarchia éles társadalmi keresztmetszetet ad, a polgárosodó nagyváros csodás látnivalóival (Városliget, k. u. k. kaszárnya, omnibuszon utazás) és szűkös bérlakásaival pedig lüktető, gazdag és szegény, nagyon sok színű Budapestet tár elénk. Az élethelyzetek (ahogyan a „frejleinek” vigyázzák a rájuk bízott csemetéket a Múzeumkert fizetős padjain, s a szerencsétlenek szinte meg sem mozdulhatnak; vagy az állatkerti indiánbemutató leírása), az iskolai történetek a szigorú tanárokkal, nádpálcával elkövetett verésekkel valószerűek, a társadalmi különbségek plasztikus ábrázolása is nagyszerű. Pásztor Árpád a használt iskolakönyvek árától a városligeti málnaszörpéig mindent látott és elraktározott, s ezekből az életmorzsákból sokat, jó stílusban és nem erőltetetten átadva vezet el az 1887-es Budapestre.
Igazi kultúrtörténeti csemege.

Pásztor Árpád (Ungvár, 1877 – Budapest, 1940)

A világot látott, század eleji újságíró-riporter, Pásztor Árpád a budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát. A Magyarország, a Budapesti Napló és az Est munkatársaként tudósított a világ különböző tájairól. Úti élményeit könyv alakban is feldolgozta, közülük számos ma is megtalálható a könyvtárak polcain: Budapesttől a Föld körül Budapestig, Találkozásom Poe A. Edgarral, Amerika Kanadától Panamáig, Walt Whitman. Írói tevékenysége igen széles műfaji skálát ölel fel: sikeres regényei, verseskötetei mellett számos operettlibrettót, kabarédalt és jelenetet jegyez, színműveit színpadokon játszották, világirodalmi kortársainak hazai tolmácsolója volt. Edgar Allan Poe fantasztikus történeteinek is ő az első magyar fordítója. Vajda Jánosról életregényt ír Gina és Rozamunda címmel, gyermekkönyveiként tartjuk számon a Princeszt és a Szultán Jancsit. Molnár Ferenc barátja volt, A Pál utcai fiúk ihletője. A Muzi a két író gyermekkorának színhelyét, a XIX. század végi modernizálódó Pest világát idézi meg.
(Móra)

Fülszöveg

Piki ízig-vérig pesti gyerek. Nap mint nap, tanítás után a Nemzeti Múzeum mögött stukkol, laufmétázik a többi városi suhanccal. Egy római szarkofágban tartanak törzsi gyűlést, és a Muzit életre-halálra megvédik a mezítlábas utcagyerekek kistéri csapatától. Telnek-múlnak a hónapok, Piki gimnazista lesz, és a szeretett Muzi nemes törvényeit elnyeli a múlt, ahogyan az első szerelmet is. Hol van már a Városligetbe vezető omnibusz, a Monarchia hadseregének körúton masírozó, sokszínű kavalkádja, vagy Rózsa tanár úr nádpálcája? A XIX. század végi Budapest modernizálódó világával együtt tűnik el Molnár Ferenc barátjának, A Pál utcai fiúk egyik ihletőjének, Pásztor Árpádnak a gyermekkora is. Az édes-bús, békebeli ifjúsági regény nemcsak valódi irodalmi csemege, de érzelmekben és humorban gazdag olvasmány a mai iskolások számára.

Pásztor Árpád:
Muzi
A múzeumkerti fiúk

Móra, Budapest, 2008

Kötött, 160×210 mm, 224 oldal
Felelős szerkesztő: Dian Viktória
Grafika: Békés Rozi
ISBN: 9789631184716

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Magyar dalok Rost Andreával és Simon Izabellával
Next Post: Erkel Bánkja bánja

Related Posts

  • Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei (1895–1905) Archívum
  • Paradicsumut hazoá Archívum
  • A sokarcú David Niven Archívum
  • A sokoldalú Brahms és Széll György Archívum
  • Koncertek a Zeneakadémián Archívum
  • Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Két mű, két világ
  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Augusztus 21. Naptár
  • Finomra hangolt kapcsolatok Archívum
  • Július 3. Naptár
  • A siker helye Hollywood Archívum
  • A rendszer közelről és egyben távolról Archívum
  • Költészet, humor, áhítat – hangokkal Papiruszportal
  • Brahms és Bartók Papiruszportal
  • December 10. Naptár

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme