Webster–Feder: Haydn élete és művei
Szerző: Lehotka Ildikó
A Haydn-életrajzok egy része ismeretterjesztő, van olyan, mely regényes formában mutatja be „Haydn papa” életét, és gyakran az életrajzi adatoknak csak a töredékét – a lényegest átugorva – tartalmazzák, joviális személyiségére helyezve a hangsúlyt. Léteznek nagyobb igényű életrajzok, melyek érintik a zeneszerző műveit is, van olyan kiadás, mely Franz Joseph Haydnt a dokumentumok tükrében mutatja be.
A szerencsénkre bőséges irodalom közül tud válogatni az érdeklődő, a legáltalánosabbtól a tudományos munkákig, ifjúságnak szólóig, azonban a tavaly megjelent kötet minden szempontból kiemelkedő. James Webster és Georg Feder könyve, Haydn élete és művei a legnagyobb igényességgel készült, az új Grove-lexikon zeneszerző-életrajza alapján. Nagy érdeme, hogy a Haydnról kialakult sztereotípiákat megerősíti, de gyakrabban tompítja, hiszen „a vonósnégyes és a szimfónia atyja” sok szempontból más képet mutat, személyisége nem egysíkú, mint amiket olvas az ember, és igenis, volt érzéke a pénzhez, bár közel sem annyira, mint a szintén Angliában is kiteljesedő Händelnek.
A kilenc fejezetből álló kötet a szerző életét mutatja be, gyermekkorát, ifjúságát, az 1750 tájától 1760-ig, majd 1795-től 1809-ig, haláláig tartó éveket, az Esterházy-udvarban, majd az Angliában eltöltött időszakot. Az életrajzi adatok bőségesen alátámasztottak, legnagyobbrészt Georg August Griesingertől idéznek a szerzők, esetenként összevetve más korabeli életrajzírók – Dies, Carpani, Framery – munkáival. Különös figyelmet érdemel a zeneszerző jelleméről és személyiségéről írt fejezet, kiderül, hogy alkalmanként titkos diplomáciai üzeneteket is közvetített, érdeklődött a kultúra többi művészeti ága iránt is, részt vett a társadalmi életben, levelezett a szabadkőművesekkel, de nem állította be magát intellektuelnek. Egyaránt volt mókás személyiség és a zenében elmélyedő, humoros és komoly, segítőkész, őszinte, szerény. Pontosan tudta, hogy művei eredetiek – állította, hogy azért eredetiek, mert viszonylagos elszigeteltségben élt. Tudta, hogy Mozart halála után ő lett a legnagyobb élő zeneszerző, és bosszantotta, hogy Beethoven egyre sikeresebb.
Stílusa és módszere külön fejezetet kapott, melynek minden sorát érdemes megjegyezni. Ugyanilyen hasznos és összefoglaló, elemző fejezet a Haydn műveit taglaló, öt egységből álló rész is, nem feltétlenül kell maximálisan zeneértőnek lenni ahhoz, hogy megértse az ember, viszont Haydn zeneszerzői fejlődését nagyon pontosan követi. Izgalmas sorok olvashatók az egy tételen belüli témáinak hasonlatosságáról, a zenei anyag karakterét formálja át; a kidolgozási rész egyedi megoldásairól; a jellegzetes haydni humorról; azokról a világos dallamokról, melyek gyakran népdalt idéznek.
A kötet tekintélyes részét Haydn műveinek jegyzéke teszi ki, igazi csemegeként szolgál. A művek keletkezési idejük szerint vannak felsorolva vokális és hangszeres művek alcsoportjaiban (a népdalfeldolgozások alkotják a harmadik nagy csoportot). Bár maga Haydn is készített egyfajta műjegyzéket (és mások is), sok olyan darabja van, melynek hitelessége, írásának időpontja kétséges, ideértve az adaptációkat, átiratokat. Megtalálhatjuk azokat a műveket is, melyeket neki tulajdonítottak, valamint azokat is, melyek valószínűleg Haydn közreműködésével készültek. A több mint hetven oldalon közölt műjegyzék könnyen használható, érdemes keresgélni benne, rengeteg olyan műve van a szerzőnek, mely nem él a köztudatban. A források jegyzéke is tematikus, a képanyag ugyan nem gazdag, de sokrétű.
A kötet kiemelkedő szakmunka, azonban nemcsak a zenészek tudják haszonnal forgatni, hanem azok is, akik a zeneszerző életére, pályaképére kíváncsiak. Az életrajzi rész nagyon gördülékeny, benne olyan adalékokkal, melyekről nem sok ismerete volt az olvasóknak. Kevesen tudják, hogy Reutter karnagy felvetette, mi lenne, ha a fiatal Haydn kasztrált énekes lenne. Haydn személyiségének árnyaltabb megismeréséhez tartozhat az is, hogy végrendeletében egy fiatal lányra hagyott pénzt, hálául a hölgy nagyapja Haydnnak nyújtott támogatásáért. Érdekesek azok a morzsák is, mely Haydn házasságáról, a zeneszerző és az Eszterházán működő énekesnő kapcsolatáról szólnak.
Webster és Feder könyve világosan áttekinthető, a korrajz az adatok tükrében szerepel, egy ilyen lényegre törő munkában ez elég. A stílusa nem negédeskedő, a feltételezésektől (majdnem) mentes. A fordítást a Magyar Haydn Társaság elnöke, Malina János készítette, Fazekas Gergely lektorálta. Bár nem tudja meg az érdeklődő, milyen a flótamű vagy a lira (líraként szerepel a többi fejezetben), egy átfogó, minden szempontból kiváló kötetet vehet kézbe az olvasó.
James Webster – Georg Feder:
Haydn élete és művei
Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2010
Kötött, 182 oldal
ISBN: 9789638776464
