Augusztus 12.

Névnapok: Klára, Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka

Események:
1553 – III. Gyula római pápa elrendeli a zsidó Talmud elkobzását és elégetését. III. Gyula pápa, amikor az egyházfői trónt elfoglalta, annak leginkább a művészetpártolók örülhettek. A pápa lenyűgöző palotákat építtetett, csodás szobrokkal és nagy fényűzéssel, ugyanakkor botrányok jellemezték uralkodását, az erkölcsök terén újabb mélypontra juttatva a pápaságot.
1813 – III. György Nagy-Britannia és Írország királya Robert Southey-t nevezi meg a nemzet költőjének, leginkább hőskölteményei miatt, de történelmi művei is kiválóak (pl. Nelson élete [Life of Nelson]).
1877 – Thomas Edison felveszi a Mary had a little lamb (Marynek volt egy kis báránya) szöveget hengeres fonográfján, ami a hangot ónfóliahengerekre rögzíti.
1915 – megjelenik William Somerset Maugham mesterműve, az Örök szolgaság (Of Human Bondage) című erősen önéletrajzi jellegű regénye, ám kijelentette: „Ez egy regény, nem önéletrajz; bár sok benne önéletrajzi jellegű utalás, de inkább fikció.”
1916 – Párizsban Jean Cocteau ikonikus fotót készít, melynek szereplői Pablo Picasso, Max Jacob, Moïse Kisling, Manuel Ortiz de Zaratet és egy Paquerette (Százszorszép, állítólag Picassó szeretője).
1952 – a meggyilkolt költők éjszakája – Joszif Visszarionovics Sztálin utasítására, titokban kivégeznek 13 prominens jiddis írót, költőt, zenészt, színészt a hírhedt Lubjanka börtön pincéjében, Moszkvában.
1980 – Nicaragua megünnepli nemzeti irodalmi keresztes hadjáratának végét. Öt hónapon keresztül tartó hatalmas ráfordításokkal és kampánnyal 50%-ról 12%-ra csökkentette az írástudatlanságot az országban.
1981 – az IBM bemutatja első személyi számítógépét (PC és PC-DOS 1.0 verzió)
2022 – Salman Rushdie brit írót megtámadja egy férfi és megkéseli a színpadon, amikor előadást tart a New York-i Chautauqua Intézetben. Khomeini (Homeini) ajatollah, iráni vezető 1989-ben fatvában szólította fel a muszlim hívőket a szólásszabadság ünnepelt írójának meggyilkolására a Sátáni versek című regénye miatt. Rushdie súlyos sérüléseket szenved, de életben marad.

Meghalt William Blake (1757-1827) angol költő, festő, grafikus és nyomdász.
Az angol romantikus költészet általános jegyeinek csaknem mindegyike megtalálható Blake költészetében, anélkül, hogy példátlan eredetisége csorbulna. Blake saját korában teljesen elszigetelten élt, nem ismerték mint költőt, csak mint rézmetszőt tartották számon, költészete jelentőségének felismerése majdnem egy évszázadig váratott magára, a XX. században fedezték fel, s ekkor került az őt megillető helyére az angol és a világirodalom történetében és kezdődött meg költészetének és festői, grafikai munkásságának mind a mai napig tartó legendás utóélete. Saját verseihez maga szerezte a dallamokat és énekelte, később komoly zenei szerzőket, s a rock- és népzenészeket megihlette költészete. (Versek és próféciák, William Blake versei, A tapasztalás dalai).

Meghalt Thomas Mann (1875–1955) Nobel-díjas német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Az 1933. május 10-i könyvégetés műveit ugyan megkímélte, de amikor a Porosz Művészeti Akadémia Irodalmi Szekciójának minden egyes tagját felszólították, fogadja el az új hatalmi viszonyokat, és nyilvánítsa ki hűségét a nemzetiszocialista kormány iránt, önként visszalépett hivatalától, később elítélően beszélt a holokauszt eseményeiről. Ő és felesége már korábban eldöntötték, nem térnek vissza Németországba. Műveinek hatását néhány szóban összefoglalni lehetetlenség. Két fontos dolgot azonban kiemelhetünk: már életében vitatkoztak róla, és ez halála után is így maradt; illetve nem voltak „tanítványai”; senki nem ismerte el azt, hogy Mann hatással lett volna írói pályájára (Mario és a varázsló, A varázshegy, József és testvérei).

Meghalt Henry Fonda (1905–1982) Oscar-díjas amerikai színész, producer.
Híres színészdinasztia alapítója: fia Peter Fonda, lánya Jane Fonda, unokája pedig Bridget Fonda. 1928-ban New Yorkba utazott, ahol egyetemi és más társulatokban is játszott. 1929-ben a Broadwayen is fellépett, majd Washingtonban a National Junior Theatre szerződtette. 1935-ben Hollywoodba hívták filmezni. A producerek azonnal felfigyeltek a tehetséges fiatalemberre. Első filmszerepét A farmer feleséget keres című filmben játszotta. Leggyakrabban John Ford westernjeiben tűnt fel, majd az 1960-as évek elején következtek háborús filmbeli szerepei. Az 1970-es években is fáradhatatlanul játszott tovább. Az 1981-es Aranytó című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat, amire már régóta várt. Sajnos, az aranyszobrocskát már nem tudta átvenni személyesen. Halála után, 1999-ben az Amerikai Filmintézet minden idők 6. legjobb férfiszínészévé választotta (Volt egyszer egy vadnyugat, Tizenkét dühös ember, A halál ötven órája).

Ezen a napon született:

Heinrich Ignaz Biber (1644–1704)
cseh-salzburgi zeneszerző, hegedűművész, zseniális hegedűvirtuóz hírében állt, zeneszerzői életműve ugyancsak rendkívüli megbecsülésnek örvendett. Hatalmas életművet hagyott az utókorra, egyebek mellett két requiemet, miséket, hegedűszonátákat és asztali zenéket. Legmonumentálisabb műve az 53 szólamú miséje, a Missa Salzburgiensis.

Robert Southey (1774-1843)
angol költő, történetíró, bibliográfus. Első költeménye, mely feltűnést keltett, Joan of Arc, gazdag fantáziáról s egyszersmind fiatalkori túlzásokról tanúskodó hősköltemény. Történelmi művei közül a kiválóbbak: Life of Nelson, Lives of the British admirals, Life of Wesley, History of Brazil, History of the Peninsular war.

Kiss Károly (1793-1866)
katonatiszt, hadtörténész, költő, író, az MTA tagja. Katonatisztként részt vett a napóleoni háborúk több ütközetében, majd az 1848–1849-es szabadságharcban is fontos szerepet vállalt mint a nemzetőrség szervezésével megbízott főtiszt. Fiatalabb korában a pest-budai irodalmi élet jeles alakjai közé tartozott, később a török elleni háborúk hadtörténeti vizsgálatával és általános hadtudományi munkáival tüntette ki magát. Egyebek mellett a nevéhez fűződik az első magyar nyelvű hadászati műszótár megírása.

Jacinto Benavente (Jacinto Benavente y Martinez, 1866–1954)
Nobel-díjas spanyol drámaíró, filmrendező, dramaturg, forgatókönyvíró és producer. Csaknem az összes színházi műfajt elővette: tragédia, komédia, dráma, bohózat. Valamennyi környezet belefért és kiválóan kifejezésre került a színterén: a falusi és a városi, a polgári és az arisztokratikus.

Csörgey Titusz (1875-1961)
ornitológus, festőművész, madárképei, a század elején világviszonylatban is a madárillusztráció élvonalában álltak. Herman Ottó tanítványaként rövid idő alatt az ornitológia legjobbjai közé sorolták és nemzetközi összehasonlításban is a kiemelkedő természettudósok közé emelkedett. Képzőművészeti tehetségének legeredetibb alkotásai, madárképei, a század elején világviszonylatban is a madárillusztráció élvonalában álltak. (Gyakorlati madárvédelmünk, Madárvédelem a kertben).

Cecil B. DeMille (1881-1959)
az egyik legjelentősebb amerikai filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró és vágó volt a 20. század első felében. Filmjei ötletét színházi rendezők darabjaiból merítette. Aktívan kísérletezett a világítási lehetőségekkel, a vágással és a plánozással. Az 1915-ben készült A csalás című filmben alkalmazott először pszichológiai vágást. Nem két párhuzamos esemény között, hanem a szereplő fejében zajló gondolatok megmutatása között vágott.(Acélkaraván, Arat a vihar , Tízparancsolat).

Budanovits Mária (1894–1976)
operaénekesnő (mezzoszoprán, alt), az Operaház örökös tagja érdemes művész. 1909 és 1914 között a Zeneakadémián tanult, 1914. május 7-én bemutatkozhatott a budapesti Operaházban. 1914 júniusában ösztöndíjas lett, az 1915–16-os évadtól 1954-ig a dalszínház egyik vezető énekese volt, elsősorban Verdi, Wagner, Bizet, Erkel műveinek avatott tolmácsolója volt. Mezzoszoprán szerepekre szakosították, de altját is nagyra becsülték a szakemberek. Mint oratórium-énekesnő is kiválónak bizonyult.

Lossonczy Tamás (1904–2009)
Kossuth-díjas festőművész, grafikus, érdemes művész. 1945 és 1946 között az Európai Iskola tagja, majd 1948-ig az Elvont Művészek magyar csoportjához csatlakozott. Kezdetben nonfiguratív festészettel próbálkozott, majd organikus-térkonstruktív alkotásokat készített, aztán hosszabb ideig nem festett. Az 1950-es években baloldali meggyőződése miatt szocreál műveket készített, amivel 1952-ben hagyott fel. 1960-ban kezdett újra aktívabban festeni, elsősorban sorozatokat. 1970-től előbb ún. „űrképekkel” foglalkozott, majd felerősödtek művészetében az expresszionista és szürrealista hatások. Később festészete egyszerűsödött, nem kötötte magát stílusokhoz, és grafikai tevékenysége is intenzívebbé vált (Viharban, Színvihar, Földrengés).

Béky-Halász Iván (1919-1997)
költő, műfordító, szerkesztő, bibliográfus, szobrász. Azok közé a költők közé tartozik, akiket az 1956-os magyar forradalom leverése sodort Kanadába. A Torontóban töltött 25 év alatt fejtette ki irodalmi és közéleti tevékenységét. Korai költészetére legerőteljesebben Ady Endre lázadó hangvétele és Juhász Gyula finom líraisága hatott. A hetvenes évek vége felé merőben új költői hanggal jelentkezett. A korábbi szonett-formát felváltották a rövid szabadversek. Költői hangjára a fanyar bölcselkedés, a finom irónia jellemző (Arccal a falnak, Rab és börtönőr, Indián nyár).

John Derek (1926-1998)
amerikai színész, rendező, producer, író, operatőr (A játékosok fejedelme; Nappali rémálom; Egyszer volt, hol nem volt).

Czigány György (1931)
József Attila-díjas író, költő, Liszt- és Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, újságíró, érdemes művész. 1951-1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, ahol zongoraművész tanári diplomát szerzett, Kadosa Pál tanítványaként. 1956-tól 20 évig a Magyar Rádió munkatársa illetve zenei főosztályvezetője volt. Közben rendszeresen orgonált a krisztinavárosi templomban. 1999-től az Írószövetség költői szakosztályának elnöke (Fények a vizen – 77 vers, Mozarttal vacsorázok, Ezer mondat és karácsony).

John Cazale (1935-1978)
amerikai színész, első fontosabb filmje A keresztapa volt 1972-ben, amiben a Corleone család középső gyermekét, Fredo Corleone-t alakította. Azok szerint, akikkel együtt dolgoztak vele vagy közel álltak hozzá, Cazale félénk, visszahúzódó ember volt. Barátjával, Al Pacinóval 3 filmben és különböző színpadi szerepekben játszott együtt (Magánbeszélgetés, Kánikulai délután, A szarvasvadász).

Budai István (1936)
színész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát végzett. Színészi pályája a Szegedi Nemzeti Színházban indult 1961-ben. 1964-től a József Attila Színházhoz szerződött. 1970-től az Állami Déryné Színházban, 1972-től az Irodalmi Színpadon játszott. 1982-től ismét a József Attila Színház tagja volt. 1985-től szabadfoglalkozású színművészként dolgozott. Számos filmben szerepelt, főleg epizodistaként (A kőszívű ember fiai, A dunai hajós, Viadukt).

George Hamilton (George Stevens Hamilton IV, 1939)
Golden Globe-díjas amerikai film- és televíziós színész, zenei és filmproducer. Első apró filmszerepeit 1958-ban, 19 éves korában kapta, 1959-ben már főszerepet játszott. Az 1960-as években már úgy kezelték, mint jövendő nagy hollywoodi sztárt. A következő évtizedben, még napjainkig is, számtalan ismert televíziós filmben, sorozatban és szappanoperában játszott különféle karakterű, sikeres szerepeket. Csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán (Egy amerikai Rómában, A Keresztapa III., Doc Hollywood).

Dobai Péter (1944)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg. A Mafilm dramaturgja és a Balázs Béla Stúdió filmrendezője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Korai lírája intellektuális jellegű, teóriával közeledik a világhoz és a nyelvhez. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Stílusa modern, újító jellegű. Későbbi költeményei ezt a filozofikus karaktert megőrizte. Fontos szellemi jelentősége van még tanulmányainak, esszéinek is (Vadon, Csontmolnárok, Voltam élni).

Mark Knopfler (Mark Freuder Knopfler, 1949)
brit énekes, dalszövegíró, filmzeneszerző, gitáros, a Dire Straits volt frontembere. 1990-ben a Notting Hillbillies, 1991–92-ben a Dire Straits kötötte le az energiáit, ezután azonban saját zenei karrierjét építette tovább.

Iris Berben (1950)
német színésznő (A Guldenburgok öröksége; Rudi, malac a családban; Reggeli egy ismeretlennel).

Bata János (1954)
színész. 1983-ban szerezte diplomáját a Színházművészeti Főiskolán, majd a Vígszínház művésze lett. 1987-ben a Népszínházhoz szerződött, 1992-től szabadfoglalkozású színművész, majd 2002–2012 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. Szinkronszínészként is népszerű művész. Gyakori szereplője volt a Gálvölgyi Show-nak (Sose halunk meg, Ördög vigye, Tanmesék a szexről).

Turnovszky Tamás (1954)
ének- és történelem szakos tanár, előadóművész. Ismertségét a Voga–Turnovszky-duónak köszönheti, ahol Voga Jánossal saját szerzeményeik mellett igen népszerűek lettek az 1980-as években popparódiáik miatt. 2018-ban vonult nyugdíjba.

Bruce Greenwood (1956)
kanadai színész és zenész. Az Egyesült Államokban is elismert színész, olyan nagysikerű filmekből ismert, mint az Én, a robot, a 2009-es Star Trek (valamint ennek 2013-as folytatása, a Sötétségben), a Kettős kockázat, A mag, a Tizenhárom nap – Az idegháború, a Capote, vagy a 2006-os Kutyahideg.

Casey Affleck (Caleb Casey McGuire Affleck-Boldt, 1975)
Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas amerikai színész, filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer. Pályafutását gyermekszínészként kezdte televíziós műsorokban. 2007-ben jött el számára a filmes áttörés (Amerikai pite, Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi, Oppenheimer).

Szabó Máté (1981)
színész. 1993-tól már a kecskeméti Katona József Színház több produkciójában is játszott. Az érettségi után a Pesti Magyar Színiakadémián folytatta a tanulmányait, ahol 2003-ban végzett. . 2003 őszétől 2011-ig a Pesti Magyar Színház társulat tagja, azóta szabadúszó színész. Megalakította a Tornádó együttest, egy roma-latin stílust játszó zenekart.

Ezen a napon halt meg:

Giovanni Gabrieli (1554?-1612)
késő reneszánsz kori barokk olasz zeneszerző, munkássága jó példa a reneszánszból a barokk stílusba történő átmenetre. Korának szinte minden műfajában alkotott, de legfontosabb darabjai a hangszeres egyházi zene területén születtek (Sacrae Symphoniae, Canzoni et Sonata).

Jacopo Peri (1561-1633)
a reneszánsz és a barokk közötti kor zeneszerzője és énekese, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja, a firenzei Camerata kimagasló egyénisége. Korai művei színdarabok és madrigálok kísérő zenéi voltak. Őt tekintik az opera szülőatyjának, hatása a későbbi szerzőkre vitathatatlanul jelentős volt (Dafné, Euridice, Tetide).

Nicola Amati (1596-1684)
itáliai hangszerkészítő, Antonio Stradivari mestere, hangszerei rendkívüli finomsággal készültek, a tető és a hát íveltebb, mint a korábban szokásosak, a felhasznált faanyagot igényesen választotta ki, és szabályos minta alapján vágta ki őket.

Kardos János (1801-1873)
magyarországi szlovén költő, író, műfordító. A magyarországi szlovén (vend) nyelv kiváló ismerőjeként fordította a Bibliát, valamint Vörösmarty, Arany és Petőfi műveket, énekeskönyveket, ajánlva mindezeket híveinek (A keresztyénség rövid tana, Kis bibliai történet, Új halotti imák).

Haan Lajos (1818-1891)
evangélikus lelkész, történetíró, az MTA tagja. Közép- és felső iskoláit Mezőberényben és Eperjesen végezte, 1841-1842-ben külföldi egyetemeken (Jenában, Gothában, Berlinben) tanult teológiát. 1842 őszén Selmecbányára hívták lelkésznek és tanárnak. Mint nemzetőr vett részt a szabadságharcban. Jelentős egyháztörténeti műveket írt (Békés vármegye hajdana, Bél Mátyás, A keresztény egyház történetei).

Sbüll Ferenc (Ferànc Šbül, 1825-1864)
magyarországi szlovén katolikus pap és költő. Rendkívül művelt volt, tanulmányozta a latin, francia, görög és német irodalmat. Verseivel közelíteni igyekszik a világirodalmi szintre, s egyfajta „vend Petőfi”-nek is tekinthető. A költeményeket átitatja a hazaszeretet és nemzetének, a magyarországi szlovénség sorvadásának fájdalma. Cikkeket írt a hazafias magyar Religio című lapba. Itt átfogó értekezésekben elemezte a magyar szabadságharcot. A versek mellett írt vallási tárgyú műveket is.

Leoš Janáček (1854–1928)
morva zeneszerző, aki – főként a morva népzenére alapozva – teljesen egyéni stílust alakított ki. Életművéből operái a legjelentősebbek. Különböző fórumokon kampányolt a zeneoktatásért és a morva népzene kutatásáért. Szerény emberként élt, utolsó éveiben áramló bel- és külföldi elismerései ellenére is (Egy románc kezdete, A mostohalány, Blaník balladája). ––> Berg, Janáček és Liszt

Bródy Sándor (1863–1924)
író, drámaíró és publicista. Jóképű, szenvedélyes természetű ember volt. 1891-ig Fehér Könyv címen irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amit teljesen egymaga írt. A Nyomor című novelláskötetén és Faust orvos című regényén kívül sok jelentős művet hagyott hátra. Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.

Endre Béla (1870-1928)
festőművész, az alföldi iskola egyik jeles képviselője. Mérnöki tanulmányait abbahagyta, és 1890–98 között festészetet tanult, Párizsban, majd Olaszországban járt. Közös műteremben alkotott Tornyai Jánossal és Rudnay Gyulával. Az alföldi embereket és a jellemző tájat festette egyénien gyengéd, humanisztikus szemlélettel, képein a Munkácsy és nagybányai hagyományokon túl posztimpresszionista vonások is fellelhetők (Bölcső mellett, Füzes, Udvarlás).

Vedres Márk (Weinberger Majer, 1870–1961)
Kossuth-díjas szobrász, kiváló művész, stílusa a kubizmus és a neoklasszicizmus metamorfózisa. Klasszikus szerkezetű, részleteiben az emberi test jellegzetes vonásait tükröző kisméretű bronzszobrokat, a síkszerűség szabályait tiszteletben tartó domborműveket készített korai alkotói periódusában. 1930-as évektől a test felépítését, az egyensúly, a mozgás törvényeit és a térbeliség problémáit oldotta meg többnyire márványból készült szobrain és domborművein. Termékeny alkotó volt (Korsós lány, Béke kút szoborcsoport, Fuvolázó fiú).

Varlam Tyihonovics Salamov (1907-1982)
komi (zürjén) származású orosz író. A Lenin végrendelete néven ismert irat terjesztéséért letartóztatták és három évre börtönbe zárták. Különböző moszkvai lapoknak írt újságcikkeket, és néhány elbeszélése is megjelent. 1937-ben újra letartóztatták, ezúttal „ellenséges, trockista tevékenységért” kapott öt évet, és a Kolima vidékére vitték. 1942-ben újra elítélték, ezúttal tíz évre, „szovjetellenes tevékenység” miatt, miszerint Ivan Bunyin Nobel-díjas emigráns írót orosz klasszikusnak nevezte (Kolima, Szentencia, A tejkonzerv).

Ian Fleming (Ian Lancaster Fleming, 1909–1964)
brit író, újságíró, a második világháborúban tengerésztiszt és hírszerző. James Bond karakterének megteremtője. A kiválóan megírt regényeit ma is élvezetes olvasni, nemzetközi népszerűségük évtizedek óta töretlen. A kalandokkal, luxussal, kíméletlenséggel és kínzásokkal teli álomvilág érzékletes bemutatására mélységes életszeretet és egyfajta nyers, kesernyés filozofikusság jellemző (Goldfinger, Csak kétszer élsz, Casino Royale).

John Cage (1912-1992)
amerikai avantgárd zeneszerző. Párizsban tanult építészetet és zongorát. Lazar Lévynek köszönhetően alaposan megismerte Bach és Beethoven művészetét. Miközben Európában utazgatott, verseket írt, illetve komponált. 1931 őszén visszatért az USA-ba és szinte teljes egészében a zenének kezdte szentelni magát, ekkori műveit a kromatikus ellenpontozás és az atonális stílus jellemzi (4’33”: a csönd zenéje; Variations II.; Europera).

Lauren Bacall (Betty Joan Perske, 1924-2014)
Golden Globe-díjas amerikai színésznő. Hírnevét olyan film noirrokkal alapozta meg, mint A hosszú álom vagy a Sötét átjáró, de később nagy sikerű vígjátékokban is szerepelt: Hogyan fogjunk milliomost?, Formatervezett nő. A filmiparban betöltött helyének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en.

Papp Oszkár (1925-2011)
Kossuth-díjas festő, tűzzománcművész, művészetszervező. 1942-1944 között Örkényi Strasser István magániskolájában tanult, majd tanulmányokat folytatott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. még a háború alatt csatlakozott a Muharay Elemér által vezetett színjátszó népi együtteshez. 1945-ben diplomázott. Indulásakor az absztrakt-szürreális törekvésekhez kötődött, később egyre inkább a természet és a természetes folyamatok kutatása felé fordult. Érdeklődésének másik területe a mitológia világa volt.

Bednai Nándor (1933-2013)
Balázs Béla-díjas rendező, a Magyar Televízió örökös tagja. 1949–1953 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán tanult. 1953–1956 között a Magyar Rádió és Televízió rendezője volt, ahol kísérleti műsorokban dolgozott. 1957-ben letartóztatták és elbocsátották. 1968–1972 között a Magyar Televízió külső munkatársa, 1972-től rendezője volt; elsősorban ünnepi műsorokat készített (Ha én egyszer kinyitom a számat, Robog az úthenger, Halál a pénztárban).

Halasi Erzsébet (1940-2014)
erdélyi magyar színművész. Édesapja Halasi Gyula színművész a nagyváradi magyar színjátszás maghatározó alakja volt. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett 1961-ben. Ettől az évtől a nagyváradi színház tagja nyugalmazásáig. Sok lírai és karakterszerepet játszott, főként talpraesett lányokat, asszonyokat.

Vukán György (1941-2013)
Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas zongoraművész, zeneszerző, fogorvos, feltaláló. Főiskolai tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte zongora szakon. Zenei téren jazz-, valamint zongoraművészként tűnt ki, együttesben és szólistaként is. Végigjárta Európát, két ízben egy-egy hónapos koncertútja volt az Egyesült Államokban (Missa Ad Dominum Jesus Christum; A zene a Jóistennél van… ; Atlanta, Georgina).