Stieg Larsson: Millennium trilógia
a papiruszportal.hu archívumából [2010]
Szerző: undercover
A skandináv krimik berobbantak a világ élvonalába, teljes joggal. A magyar olvasó most egy vaskos, háromkötetes kiadványt olvashat ronggyá, olyan izgalmas a svéd Stieg Larsson Millennium trilógiája. Larsson újságíróként, szerkesztőként dolgozott, elismert szakértője volt a náci, szélsőjobbos mozgalmaknak. Három könyvének sikerét nem érhette meg, még az első kiadása előtt meghalt. A köteteket több nyelve lefordították, ahogy a magyar kiadáson rajta van, „több mint egy regény, függővé tesz!”
Egy félreértés folytán a harmadik kötettel kezdtem az olvasást, A kártyavár összedől annyira érdekfeszítő, hogy képtelen voltam letenni a könyvet. Ha nem ismerjük az előző kettő tartalmát, akkor is minden világos, de ha olvastuk A tetovált lányt és A lány, aki a tűzzel játszik-ot, akkor sem érezzük zavarónak az előzmények rövid összefoglalását.
A Millennium szerkesztősége igen nagy gondban van, a magazinnak éppen kezd lemorzsolódni az olvasótábora egy elvesztett sajtóper miatt. Mikael Blomkvist, a negyvenes újságíró, akinek leleplező könyve volt a per tárgya, elfogad egy meghívást, ami munkát is jelent: ki kell derítse az idős, visszavonult milliárdos unokahúgának gyilkosát. Kalle Blomkvist (utálja a nevet, mert Lindgren Harisnyás Pippi című regényében is így hívják a nyomozót) tehát leköltözik a Hedeby szigetre és beleássa magát a Vanger család történetébe: ki ölhette meg és miért Harriettet? Egy évet kap a munkára, cserébe pedig az elvesztett perhez olyan adalékokat, ami megfordíthatja az ügyet, valamit valamiért. Mondani sem kell, elképesztő titkokra derül fény, többek között az évente küldött préselt virág rejtélyére; a gazdag családban legalább annyi a titkolnivaló, sőt még jóval több és durvább, mint egy hétköznapiban.
A lány, aki a tűzzel játszik a másik főhős, Lisbeth Salander meghurcoltatását mutatja be, a lányt háromszoros gyilkossággal vádolják – többek közt a mellé kirendelt gyámjáéval, akinek a hasán rettenetes tetoválás díszeleg –, kikiáltják elmebeteg tömeggyilkosnak, leszbikus sátánistának. A kitűnő hacker mellett azonban kiállnak barátai, maga sem hiszi, hogy léteznek ilyenek, tudja magáról, hogy nehezen nyílik meg. Lisbeth saját lakását odaadja barátnőjének, ő maga egy hatalmas lakásba költözik, élvezni nem tudja, mert bujkálnia kell, és a valódi gyilkosokat elkapnia.
A kártyavár összedől a két előző regény kérdéseire – miért is üldözik Salandert – is megadja a választ. A titkosszolgálat munkatársai súlyos törvénytelenségeket követtek el, Salandert ezért egyszer s mindenkorra el akarják tüntetni, mert akaratán kívül belekerült egy egykori orosz titkos ügynök köreibe. Mikael Blomkvisttal az élen rendőrök, ügynökök, újságírók, köztük a férfi férjes asszony szerelme, hivatalnokok próbálnak az ügy végére jutni.
A cselekmény mindhárom regényben rendkívül mozgalmas, a vaskos köteteket képtelenség letenni. A három könyv kulcsfigurája Lisbeth Salander, a huszonéves profi hacker, ennek köszönheti hatalmas vagyonát, már kinézete sem a megszokott, nem igazán olvad bele környezetébe. Negyven kilót, ha nyom, apró, törékeny, tele piercingekkel, tetkókkal, a ruhája meg mint a legrosszabb punkoké. Hackersége révén olyan, többnyire magányos, tökéletesen számítógépfüggő személyekkel ismerkedik meg a világhálón, akik hasonlóan profik, és mindig számíthatnak egymásra. Lisbeth nehéz gyermekkora miatt és az apja elleni gyilkossági kísérletért rendkívül visszahúzódó, képtelen elfogadni, ha valakinek fontos, emiatt kellemetlen, sőt veszélyes helyzetbe kerül. Kórházi kezelése alatt egy becsempészett gép segítségével tartja a kapcsolatot hackertársaival, akik segítenek az aktuális gépfeltörésekben. Szúrós, mint a kaktusz, megtorolja a rajta esett sérelmeket. A szeretetet képtelen viszonozni, ha érzelmi intelligenciája alacsony is, az értelmi kiemelkedően magas, egyik pillanatról a másikra beleszeret a matematikába. Fényképszerűen, pillanatok alatt olvas el egy oldalt, amit meg is jegyez. Szerelmi élete sem a megszokott, a második kötet elején egy egészen fiatal fiút boldogít, a hurrikán elől kimenti, közben egy feleséggyilkossági kísérletbe is belebotlanak. Máskor felcsíp egy-egy idegent, férfit, de lány barátnője-kedvese is van, Wu, aki szintén belekeveredik az eseményekbe. Kalléba is beleszeret, jobb meggyőződése ellenére. Lisbeth szúróssága ellenére szerethető figura, ahogy a jóképű, elvált Kalle is, akinek alkalmi partnere Erika, a Millennium főszerkesztője, alapítója. Kalle buldogszerűen foglalkozik egy-egy üggyel, közben nem utasítja el a hölgyeket. Az ő élete sem zökkenőmentes, barátja alig van, szerelmi kapcsolata sem állandó. Lisbeth útját próbálja egyengetni, nem sok sikerrel, a lány mindenesetre neki köszönheti, hogy életben marad. A többi szereplő jelleme is kibontott, Armanskijtól, Lisbeth örmény munkaadójától kezdve a pszichiáter Teleborianon át a hatalmas termetű, a testi fájdalomra érzéketlen Niedermannig, Erika Bergeren és férjén át a nyomozókig.
Az események ritmusa mesterien kezelt, a nagyon izgalmas részek előtt Larsson egy-egy kisebb pihenőt enged, a helyszínek leírása épp csak annyira részletes, amennyire szükségeltetik. Nemcsak az események, akciójelenetek a fontosak, hanem az emberi gyarlóság, a maximálisan kibontott karakterek sokasága, a pókhálószerűen felrajzolható kapcsolatok minősége. Larsson csak a legindokoltabb esetben ad környezetrajzot, és a többi skandináv krimihez hasonlóan úgy érezzük, bárhol megtörténhettek volna az események.
Nem hiába dicsérte Mario Vargas Llosa a könyvet: „Azzal a gyermeki izgalommal és örömmel olvastam a Millennium trilógiát, mint valaha Dumas vagy Dickens műveit. Titkon azzal a reménnyel tölt el, hogy talán nincs minden veszve a mi tökéletes világunkban. Lisbeth Salander, lágy üdvözölve a halhatatlan regényhősök között!”
A trilógiáról részletek az Animus Kiadó honlapján
*
Larsson a Millennium trilógiával öt országban szerezte meg a bestsellerlista első helyét (Egyesült Királyság, Spanyolország, Hollandia, Franciaország és Olaszország), Meyer a világsikerű Twilight-Sagával lett a második (Németország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Svédország és Olaszország) és végül a harmadik helyen az őszi megjelenésnek köszönhetően végzett Dan Brown Az elveszett jelkép című regényével.
