Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • RPG és Larry Elmore – Új hősök kellettek Archívum
  • Az ismeretlen Berlioz
    Roméo et Juliette, Les Nuits d’été
    Archívum
  • Ránki Dezső a Művészetek Palotájában Archívum
  • Heti papiruszok (2312) Egyéb kategória
  • Robert Capa-kiállítás a Ludwig Múzeumban Archívum
  • Beethoven csellószonátái Archívum
  • Tini krimik Archívum
  • Boszorkánykör – A beavatás elmarad Archívum

Csontváry – a színek költője

Posted on 2023.07.05.2023.07.04. By admin Nincs hozzászólás a(z) Csontváry – a színek költője bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: P. T.

1853. július 5-én született a festőművész és gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar, aki csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhéban, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt.

Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ezen út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban című művei őrzik. 1904-ben alkotta a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában című, több négyzetméteres tájképeit.

Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig főművének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két talán legismertebb alkotását, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban a Mária kútja kompozícióját és a Marokkói embert festette. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó festménye, a Sétalovaglás a tengerparton.
Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott. Utazott még Keleten, s a háború éveiben ismét rajzolt, s A magyarok bejövetele című kartonján dolgozott. Ebben az időben önéletrajza számtalan variációját és vitázó röpiratokat írt.

1905–08-ban és 1910-ben állított ki. Kortársai nem értették művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Vizionáló festészetét expresszionista hevület, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Műveinek túlnyomó része Gerlóczy Gedeon építészmérnök magángyűjteményében található, aki azokat fiatalon, közvetlenül a művész halála előtt vásárolta meg, s egy életen át fanatikus hittel küzdött elismertetésükért. Nagyméretű vásznak láthatók letétként a Magyar Nemzeti Galériában. 1963-ban Székesfehérvárott, utána Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria rendezett kiállítást műveiből. Több külföldi kiállításon szerepeltek képei nagy sikerrel, pl. az 1958-as brüsszeli világkiállításon, 1963-ban Belgrádban.

Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Fischer Annie emlékére
Next Post: Beethoven csellószonátái

Related Posts

  • Két hét egy másik városban: Egy amerikai Rómában Archívum
  • Hattyúdalok – Mozart, Honegger Archívum
  • Rosztropovics, a csellista és az emberi jogi harcos Archívum
  • Dr. Kubassek János: Balaton és a Balaton-felvidék Archívum
  • Mahler, az igazi Archívum
  • Képes világtörténet a Geographia Kiadótól Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Helga Weiss: Helga naplója
  • „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!”
  • Október 3.
  • Snatches
  • Finomra hangolt kapcsolatok

Legutóbbi hozzászólások

  1. James Herriot: Az állatorvos is ember szerzője Október 3. – papiruszportal.hu
  2. „A könyv a lelke az elmének” szerzője Október 2. – papiruszportal.hu
  3. Kékszakáll francia módra szerzője Október 1. – papiruszportal.hu
  4. A Mesemondó – Benedek Elek szerzője Szeptember 30. – papiruszportal.hu
  5. Nem csak habos torta: Hollywood hercege – Tony Curtis életrajza szerzője Szeptember 29. – papiruszportal.hu
  • Caccinitól a Meditációs zenéig Archívum
  • Egy legenda alkonya − Verdi: Ernani Archívum
  • Pollack Mihály (1773–1855) Archívum
  • Az európai zene történetének korszakai Archívum
  • Valóság, só – Karthágó Archívum
  • Szamárságok a fülbe Archívum
  • Fesztiválzenekar nagyban és kicsiben Archívum
  • Metálmatuzsálemek kihívása Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme