Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Sebő József: A Bakony-mítosz
    A Bakony a magyar irodalomban
    Archívum
  • Romantikus Puccini, romantikus Domingo
    Plácido Domingo Sings Romantic Puccini
    Archívum
  • Nagybőgőverseny Archívum
  • „Az egyszerű és a bonyolult együttállása” Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – Fekete és fehér egy személyben Archívum
  • A blues magyar királya Archívum
  • G. Szász Ilona – Szegedi Katalin: A Mindentvarró Tű Archívum
  • Pollack Mihály (1773–1855) Archívum

Magyar nyelvű bibliográfia 1448-ból – A Jókai-kódex
Zent sebekrewl ualo czuda

Posted on 2023.02.18.2023.02.16. By admin 1 hozzászólás a(z) Magyar nyelvű bibliográfia 1448-ból – A Jókai-kódex
Zent sebekrewl ualo czuda
bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Mika Róbert

Közismert, hogy az első magyar nyelvű írásos szórványemlékünk a Tihanyi alapítólevél (1055). A Pray-kódexben található az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés, s bár latinból fordították, az első szépirodalmi mű, amely magyarul olvasható, az Ómagyar Mária-siralom. Kevésbé ismert, hogy az első könyvnek tekinthető magyar nyelvemlék az úgynevezett Jókai-kódex. Jókai Mórnak természetesen nem sok köze van a kötethez, mindössze nevét adta a számunkra oly fontos műnek.

Talán így történt

A kódex története az 1370-es években kezdődik. Már jócskán túl vagyunk a kereszténység felvételén, megalakult a magyar pálos rend is, és időről időre bencés és ferences rendi papok költöznek az országba, terjesztve a latin kultúrát. Állami jóváhagyással kolostorokat alapítanak, köztük olyanokat, ahol apácák laknak. A papi hivatáshoz hozzátartozik a latin nyelv ismerete, de az apácák közül nagyon kevesen tudnak ezen a nyelven. Így egy ferences rendi szerzetes nekilát, hogy egy latin nyelvű, avignoni legendáskönyvből lefordítsa Assisi Szent Ferenc legendáját (1372). A rendalapító életét és csodáit tartalmazó könyv oly sikeres, hogy az 1440-es évek végén a kötetről újabb másolat készül (1448). A névtelen fordító ugyan rengeteg hibát ejt, nem érti, félreérti a latin szerkezeteket, kirívó a latinizmusa, sűrűn alkalmaz nyersfordítást, de heroikus küzdelmét a szavakkal végül siker koronázza. Ez a másolat ugyanis az első magyar könyvnek nevezhető, könyv alakú emlékünk, amely ránk, az utókorra maradt, ugyanis 14. századbeli eredetije a történelem viharában elveszett.

400 év múlva

A Zobor-hegy tövében fekvő Nyitrán, Ehrenfeld Adolf egyik gimnazistatársa padlástakarítás közben több régi könyvet talált, amelyet másnap az iskolába vitt; no nem tanulni belőle, hanem társaival dobálózni vele. A kötetek között volt a két erős fatábla közé kötött, csonka, négyrét alakú, 162 levelet, oldalt tartalmazó kódex. Repült a nehéz könyv, és Ehrenfeld vállát találta el. Talán éppen becsengettek, vagy a pedellus jelent meg az iskolaudvaron, esetleg a fiú megérzett valamit, de az értékes kötet nem repült tovább. Szünet után, a pad alatt kicsomagolta a könyvet, és egy szép elbeszélést betűzgetett ki a farkast megszelídítő Szent Ferencről. A kódexet Toldy Ferenc, „a magyar irodalomtörténet atyja” is megvizsgálta (1852) és Ehrenfeld-kódexnek nevezte el.

Drága kirándulás Angliába

Habent sua fata libelli – mint annyi emlékünknek, ennek a kódexnek sem egyszerű az életútja. Ehrenfeld élete végéig őrzi a kötetet, de halála után örökösei eladják. A kódex egy angliai műgyűjtőhöz kerül, majd 1925-ben 1450 angol fontért vásárolja vissza a magyar országgyűlés a londoni antikváriustól. Mivel ebben az évben ünneplik Jókai Mór születésének centenáriumát, a kötetet Jókai-kódexnek keresztelik el. A nagy érékű művet az Országos Széchényi Könyvtárban találhatjuk meg.

Néhány érdekesség

A Jókai-kódexben természetesen még nem különül el az „a” és az „az” névelő. A központozás jelei közül csak a kettőspontot találjuk meg, a tagolásra mindössze a kis- és nagybetűt használta a készítő. A tulajdonnevek kisbetűvel kezdődnek.
Bár a mű tele van hibával – mintha szerzője, másolója nem tudott volna tökéletesen latinul, ráadásul rossz magyarsággal fordított –, a szövegben mégis találhatunk szép, eltalált mondatokat, szófordulatokat, eredeti magyar sztereotípiákat, saját maga kreálta szövegrészleteket.

Archívum Tags:Korboncnok, Nyitott könyv, Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Tiffany és Gallé – A szecesszió üvegművészete
Next Post: Kis nép, kis lélek? – Luther Katekizmusa megmentette a porosz nyelvet

Related Posts

  • Várdai István, Frankl Péter, Beethoven Archívum
  • Gerald Durrell: A részeg erdő – hogy magunk mellé emeljük a föld élőlényeit Archívum
  • Angol hidegvérrel Archívum
  • Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora 2. Archívum
  • A Diamond lányok Archívum
  • Az Űrszekerek megálmodója – Gene Roddenberry Archívum

Comment (1) on “Magyar nyelvű bibliográfia 1448-ból – A Jókai-kódex
Zent sebekrewl ualo czuda”

  1. Visszajelzés: Május 5. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • Jankovics Marcell jelentősebb hangsúlyt adna a gyermekkultúrának Archívum
  • Október 20. Naptár
  • Nagy testvér I. Archívum
  • Saga van – Grecsó Krisztián: Tánciskola Archívum
  • Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár Archívum
  • „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!” Archívum
  • Világok találkozása: Savall, Figueras, Hesperion XXI Archívum
  • A Balaton legendája újraéled Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme