Medvevilág Szicíliában
a papiruszportal.hu archívumából [2020]
Szerző: Bányász Attila
A járványveszély elmúltával az újra nyíló mozikban a legkisebbekre is gondolnak. A népszerű olasz író, Dino Buzzati klasszikus mesekönyvéből készült Medvevilág Szicíliában történetével és ábrázolásmódjával nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is rabul ejti.
Dino Buzzati 1945-ben vetette papírra a különös medvekalandot, amelyet grafikusként saját maga illusztrált. Az eltelt háromnegyed évszázad alig hagyott nyomot derék medvéin, történetük éppoly aktuális ma is, mint a II. világháborút követően. Az Oscar-díjra jelölt A vörös teknőst készítő francia animációs stúdió, a Prima Linea Productions a Kecskeméti Animációs Stúdióval közreműködve álmodta vászonra a pasztellszínű medvevilágot, amely ábrázolásmódjában is igyekszik megidézni Buzzati stílusát.
A Medvevilág kapott egy kerettörténetet két vándorszínésszel, akik a fagyos éjszaka elől behúzódnak egy barlangba. Jó sorsuk egy mackóval hozza össze őket, és hogy elkerüljék a felfalás rossz medveszokását, előadják repertoárjukat a bundás hallgatóságuknak. Zenés matinéjuk megidézi lelki szemeink előtt Leandert, a medvék királyát, aki Szicília hegyei közt épp lazacfogásra tanítja porontyát, Tónit. A bocs azonban köddé válik, a búsuló Leander pedig levezeti éhező népét a hegyekből, hogy az emberek közt keresse tovább egyetlen fiacskáját.
Az ember természetéhez hűen reagál a medveinvázióra: a jóhiszemű macikat kartácstűzzel és puskagolyóval fogadja; Szicília arrogáns uralkodója még csak fel sem tételezi, hogy a seregnyi ártalmatlan bundás közeledése esetleg a barátság jegyében zajlik. Buzzati reflektálása ez a világégés árnyékában a háború értelmetlenségére, a rasszizmusra és az emberi bizalmatlanságra. Szomorú aktualitását pedig a bevándorlás kényes és megoldhatatlannak tűnő problémája adja.
Medvéink reakciója példamutató – úgy ejtik rabul az emberek szívét, hogy naivitásuk egy percig sem csorbul. Igazán minden adott a happy endhez, de még csak a játékidő felénél járunk. Buzzati – a vándorszínészekkel egyetemben – elhallgat, az író-rendező Lorenzo Mattotti a népszerű író szellemében – és a barlangi medve személyében – folytatja tovább a mesét.
Az emberek és medvék együtt új aranykorba lépnek, béke és idill jellemzi gyümölcsöző együttélésüket. Leander jó király, ám idővel – társaival egyetemben – egyre több idegesítő emberi szokást vesz föl, és mindinkább megfeledkezik jámbor medvejellemről. Aztán történik valami, amelynek folyományaként Leander elődje nyomdokaiba lép, és faji alapon tesz különbséget alattvalói közt.
Szerencsére a medvék idővel levetkezik az emberi attitűdöt, és visszatalálnak korábbi önmagukhoz. Kalandjaik visszavezetik őket a hegyek közé, a Nagy Mackólélekhez. Mindezt páratlan kreativitással, plasztikus figurákkal, monumentális nagytotálokkal és szemet gyönyörködtető, harmonikus színekkel ábrázolják az alkotók, vizuális egyediséget teremtve meg a vásznon. Ez nem Disney mese, még csak nem is három dimenziós dél-afrikai animáció, hanem művészi európai mozi, amelynél az érzelmek mellett a gondolatok is eljárják a maguk medvetáncát.
Medvevilág Szicíliában
Olasz-francia animációs film
Hossz: 82 perc
Bemutató: 2020. július 16.
Rendező: Lorenzo Mattotti
Forgatókönyv: Dino Buzzati mesekönyvéből írta Thomas Bidegain, Jean-Luc Fromental és Lorenzo Mattotti
Zene: René Aubry
Vágó: Nassim Gordji Tehrani és Sophie Reine
Hivatalos szinopszis: A mesebeli Szicíliában játszódó történetben Leander, a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy élelemhez jussanak és megtalálják régen elvesztett fiát, Tónit. Az emberek világával megismerkedő medvék viszont egyre több emberi szokást vesznek át, a városokban élve veszélybe kerül a medvelélek.
