Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Ciprus – ahol a kultúrák találkoznak Archívum
  • Cseh Tamás-nap Kőbányán Archívum
  • Gladiátorok bevonulása Archívum
  • Mendelssohn zongorája Archívum
  • A szavak eredetére feleletet adó Biblia, vagy délibábos etimológiák gyűjteménye?
    Megjelent a Czuczor–Fogarasi-szótárból készült válogatás
    Archívum
  • Szabó Magda: Régimódi történet és
    Arthur Koestler: Sötétség délben
    Archívum
  • Rémségek Cirkusza – A vámpírtanonc Archívum
  • Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában Archívum

Mackónak lenni mindig, minden körülményben

Posted on 2023.01.28.2023.01.26. By admin Nincs hozzászólás a(z) Mackónak lenni mindig, minden körülményben bejegyzéshez

Medvevilág Szicíliában

a papiruszportal.hu archívumából [2020]

Szerző: Bányász Attila

A járványveszély elmúltával az újra nyíló mozikban a legkisebbekre is gondolnak. A népszerű olasz író, Dino Buzzati klasszikus mesekönyvéből készült Medvevilág Szicíliában történetével és ábrázolásmódjával nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is rabul ejti.

Dino Buzzati 1945-ben vetette papírra a különös medvekalandot, amelyet grafikusként saját maga illusztrált. Az eltelt háromnegyed évszázad alig hagyott nyomot derék medvéin, történetük éppoly aktuális ma is, mint a II. világháborút követően. Az Oscar-díjra jelölt A vörös teknőst készítő francia animációs stúdió, a Prima Linea Productions a Kecskeméti Animációs Stúdióval közreműködve álmodta vászonra a pasztellszínű medvevilágot, amely ábrázolásmódjában is igyekszik megidézni Buzzati stílusát.

A Medvevilág kapott egy kerettörténetet két vándorszínésszel, akik a fagyos éjszaka elől behúzódnak egy barlangba. Jó sorsuk egy mackóval hozza össze őket, és hogy elkerüljék a felfalás rossz medveszokását, előadják repertoárjukat a bundás hallgatóságuknak. Zenés matinéjuk megidézi lelki szemeink előtt Leandert, a medvék királyát, aki Szicília hegyei közt épp lazacfogásra tanítja porontyát, Tónit. A bocs azonban köddé válik, a búsuló Leander pedig levezeti éhező népét a hegyekből, hogy az emberek közt keresse tovább egyetlen fiacskáját.

Az ember természetéhez hűen reagál a medveinvázióra: a jóhiszemű macikat kartácstűzzel és puskagolyóval fogadja; Szicília arrogáns uralkodója még csak fel sem tételezi, hogy a seregnyi ártalmatlan bundás közeledése esetleg a barátság jegyében zajlik. Buzzati reflektálása ez a világégés árnyékában a háború értelmetlenségére, a rasszizmusra és az emberi bizalmatlanságra. Szomorú aktualitását pedig a bevándorlás kényes és megoldhatatlannak tűnő problémája adja.

Medvéink reakciója példamutató – úgy ejtik rabul az emberek szívét, hogy naivitásuk egy percig sem csorbul. Igazán minden adott a happy endhez, de még csak a játékidő felénél járunk. Buzzati – a vándorszínészekkel egyetemben – elhallgat, az író-rendező Lorenzo Mattotti a népszerű író szellemében – és a barlangi medve személyében – folytatja tovább a mesét.

Az emberek és medvék együtt új aranykorba lépnek, béke és idill jellemzi gyümölcsöző együttélésüket. Leander jó király, ám idővel – társaival egyetemben – egyre több idegesítő emberi szokást vesz föl, és mindinkább megfeledkezik jámbor medvejellemről. Aztán történik valami, amelynek folyományaként Leander elődje nyomdokaiba lép, és faji alapon tesz különbséget alattvalói közt.

Szerencsére a medvék idővel levetkezik az emberi attitűdöt, és visszatalálnak korábbi önmagukhoz. Kalandjaik visszavezetik őket a hegyek közé, a Nagy Mackólélekhez. Mindezt páratlan kreativitással, plasztikus figurákkal, monumentális nagytotálokkal és szemet gyönyörködtető, harmonikus színekkel ábrázolják az alkotók, vizuális egyediséget teremtve meg a vásznon. Ez nem Disney mese, még csak nem is három dimenziós dél-afrikai animáció, hanem művészi európai mozi, amelynél az érzelmek mellett a gondolatok is eljárják a maguk medvetáncát.
Medvevilág Szicíliában

Olasz-francia animációs film
Hossz: 82 perc
Bemutató: 2020. július 16.
Rendező: Lorenzo Mattotti
Forgatókönyv: Dino Buzzati mesekönyvéből írta Thomas Bidegain, Jean-Luc Fromental és Lorenzo Mattotti
Zene: René Aubry
Vágó: Nassim Gordji Tehrani és Sophie Reine

Hivatalos szinopszis: A mesebeli Szicíliában játszódó történetben Leander, a medvék királya levezeti a népét a hegyekből, hogy élelemhez jussanak és megtalálják régen elvesztett fiát, Tónit. Az emberek világával megismerkedő medvék viszont egyre több emberi szokást vesznek át, a városokban élve veszélybe kerül a medvelélek.

Archívum Tags:Színes papiruszok

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Otthagyott csapot-papot – Csokonai a néphagyományban
Next Post: Január 29.

Related Posts

  • Haydn: A halászlányok (Il pescatrici) Archívum
  • A negyven legszebb ária Archívum
  • Boris Vian: Blues egy fekete macskáért Archívum
  • Könyv a könyvben – Thomas Wharton: Szalamandra Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – Cyberpunk sűrűn, keverve Archívum
  • Cry Free, a közös nevező Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Helga Weiss: Helga naplója
  • „Beszélj keveset, és cselekedj sokat!”
  • Október 3.
  • Snatches
  • Finomra hangolt kapcsolatok

Legutóbbi hozzászólások

  1. James Herriot: Az állatorvos is ember szerzője Október 3. – papiruszportal.hu
  2. „A könyv a lelke az elmének” szerzője Október 2. – papiruszportal.hu
  3. Kékszakáll francia módra szerzője Október 1. – papiruszportal.hu
  4. A Mesemondó – Benedek Elek szerzője Szeptember 30. – papiruszportal.hu
  5. Nem csak habos torta: Hollywood hercege – Tony Curtis életrajza szerzője Szeptember 29. – papiruszportal.hu
  • Tosca, szerelem Archívum
  • Április 22. Naptár
  • Július 21. Naptár
  • Cselló, cselló, cselló Archívum
  • Beethoven D-dúrban Archívum
  • Január 12. Naptár
  • Arbuzov: Kései találkozás Archívum
  • Kocsis Zoltán és az UMZE Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme