Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • A 12 legszebb magyar vers – az Esti kérdés a Fűzfa Balázs-poézismenetben Archívum
  • A Szent István-bazilika [és kupolája] Archívum
  • Olvas(s)atok – Vladimír Páral I. Archívum
  • Ókori Nyelvöltögető VII. Archívum
  • Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora 2. Archívum
  • A barokk operák hangulatának újrateremtője: Philippe Jaroussky Archívum
  • Kincsestár, fúvósokra Archívum
  • Sziklavirág – jávai mesék és mondák Archívum

Lang Lang Bécsben

Posted on 2023.11.01.2025.06.15. By admin 1 hozzászólás a(z) Lang Lang Bécsben bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2010]

Szerző: szabói

Lang Lang, a fiatal kínai zongorista neve jól cseng a közönség körében. A Shenyangban született zenész hamar a Curtis Intézetben folytatta tanulmányait, a pekingi olimpia megnyitóján játszott, így azok is megismerhették, akiknek semmi affinitásuk a komolyzenéhez. Koncertet adott az UNICEF javára, szerepelt a Carnegie Hallban és a Musikvereinban, telt házas koncerteket adott. Mindkettőről készült felvétel, most a bécsi hangverseny anyaga jelent meg imponáló kiadványokkal: cédén, dévédén, Blu-Rayen és – nem tévedés – bakelitlemezen is, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt, beleértve a luxuskiadást.

A koncert anyaga jól összeválogatott; Beethoven egy korai és egy későbbi szonátája szerepel az első lemezen, Albéniz, Prokofjev és Chopin darabjai a másodikon (a szünet után). Érdekes a műsor, a klasszikus korszaktól a XX. század zenéjéig húz egy ívet, benne a különös-különleges impresszionista színnel, a zeneszerzők négy országot, négy hangzásvilágot képviselnek. Lang Lang tehát a műsor összeállításakor nagyon ügyelt arra, hogy változatosak legyenek a művek, mindenki találjon benne olyat, ami számára érdekes: a kísérőfüzet szerint a zongorairodalom egy-egy emblematikus szerzője meghatározó szerepet töltött be a hangszerre írt művekkel, így a zongorairodalommal most ismerkedőknek ad egy képet, másoknak a különböző hangzásvilág és azok tolmácsolása lehet élmény. A válogatás tehát mindenféle szempontból jó, a nagyszabású darabok és az etűd, virtuozitás és a nyugodtságot ábrázoló kifejezőeszközök, a nagy- és kisformák egyaránt szerepelnek.
Lang Lang járt már Magyarországon, de aki nem tudott ott lenni a koncertjein, az internetről bőséges anyagot talál élő felvételeiből. A művész áldoz a külsőségekre (egy angol hegedűs nyomdokain talán), a közönséget így talán jobban vonzza az esemény, sokan pedig csak világhírű előadót hallgatnak meg. Nos, játékához hozzátartozik a látvány is. Kedveli a széles mozdulatokat, a kar hirtelen felemelését, a fortéknál a teljes test bevetését. De mindezt egy jó cél érdekében, hadd legyen a zene valóban mindenkié. A komolyzene és a dzsessz is, melyben szintén jártas.
A koncert felvételét hallgatva úgy érzem, Lang Langhoz a romantikus hangzásvilág áll közelebb, azt az életérzést tudja leginkább kifejezni, a szerzőt géniusznak tartja. Magam azt a három Chopin-darabot hallottam koncertjén, ami a lemezen is hallható, egészen más felfogásban játssza, mint szokás. A chopini életmű három darabját halljuk, az első a gyönyörű Asz-dúr etűd, az Op. 25-ös sorozat nyitó műve. A többféle transzponálást megért etűd a csendes, nyugodt belső világot tárja a hallgató elé, a megszokottnál hajszállal lassabb előadásban. Az A-dúr polonéz és a Grande Valse brillante más világ, a hősi polonéz helyenként súlytalan, így könnyebb a nagyszabású forték zenei és karakterbeli különbségeit kihangsúlyozni. Ugyanez áll a Grande Valse brillantére, ott talán még nagyobb, erőteljesebb fortékkal lehet a művet előrébb vinni.
Érdekes a három Albeníz-mű megvalósítása is, az Ibéria I. kötetének három darabjában a szép pianókat csodálhatjuk meg, különösen a nyitó Évocationban, a karakterek gazdagsága nem mindig fedi az odaillő atmoszféra megteremtését. Az El Puerto hetykesége, helyenként rikító megszólalásai ide még elférnek, ahogy a dzsesszes hangkiemelések. Szellemes a mű lezárása, ugyanígy jó befejezést hallunk a Fête-dieu à Seville végén.
Prokofjev B-dúr zongoraszonátája sajnálatos módon nem lép ki az Albéniz-darabokból már ismert karakterekből, az úgynevezett háborús szonáták darabjának felhangja nem derűs, legalábbis nem annyira, mint a művész tolmácsolásában.
A – Lang Lang szavaival élve – szolid első részben Beethoven op. 2-es szonátasorozatának harmadik darabja hangzik el, a C-dúr, majd az Appassionata-szonáta (No. 23, Op. 57., f-moll). A művész gyakran kezdi koncertjeit valamelyik bécsi klasszikus szerző szonátájával, most is így tett. Bár a négytételes C-dúr szonáta még nem Beethoven legteljesebb műve, azonban rendkívül érdekes a felrakása, számomra az első, és a nagyszerű harmadik, Scherzo tétel a legkedvesebb. Az Appassionata-szonáta pedig oly kedvelt, hogy irodalmi művekben is találkozunk a mű érzelmi hatásával (persze, a szonáta címe sokat segít az íróknak). Lang Lang zongorázása technikailag tökéletes, de zenei felfogása sok esetben nem egyezik a zenekritikusok által helyesnek tartottal. A Beethoven-szonáták esetében ráadásul ott van a néhány évszázados hagyomány is, mert ezek a művek nem arról szólnak, hogy ki mennyire virtuóz, mekkora fortét tud kipréselni a mai zongorákból. Lang Lang karakterei nem mindig a legsikerültebbek, az agogikai egyensúly borul, vagy túl sok, vagy más helyen van, vagy egyáltalán nem kellett volna a visszatartani a tempót. A Prokofjev-szonáta esetében ugyanezt érzem, ott a hangsúlyok sem igazán olyanok, mint kellenének. Általánosságban hiányolom a súlyosabb karaktereket, akár hosszabb, tenuto hangokkal, akár a legatókkal. A lassú tételek viszont szépek, pianói életre kelnek.
Az élő koncert felvételének hangminősége szép, a zongora hangját úgy halljuk, mintha valóban ott ülnénk, egy kicsit zengőbb a hang. A kétlemezes Sony-kiadvány várhatóan nagy visszhangot kap, sokan fogják megvenni Lang Lang neve miatt, és ezekből az emberekből válhat a kultúra – köztük a komolyzene – támogatójává, közönségként, mecénásként.

Sony, 2010

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Irodalmi Nobel-díjasok – Theodor Mommsen
Next Post: November 2.

Related Posts

  • Kortárs magyar vesperások – lemezen Archívum
  • Az ördög és a részletek – Gounod: Faust Archívum
  • A Bartók-trilógia I. része Archívum
  • Rigoletto Archívum
  • Cry Free, a közös nevező Archívum
  • Klaus Maria Brandauer − színész álarc mögött Archívum

Comment (1) on “Lang Lang Bécsben”

  1. Visszajelzés: Június 14. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Idomeneo, Mozart és a stílus
  • Joyce és Bryn
  • Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária
  • Don Carlos és a lépcsők
  • Ínyenc szendvics

Legutóbbi hozzászólások

  1. Rosszfiútól rosszfiúig szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  2. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  3. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  4. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. Csillogó Kolonits szerzője Mária és Erzsébet, Erzsébet és Mária – papiruszportal.hu
  • Harmincmillió magyarból egy Archívum
  • Január 24. Naptár
  • Herbert George Wells Archívum
  • „Nyomot akartam hagyni magam után” Archívum
  • Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja Archívum
  • Siker Papiruszportal
  • Király! – A világjáró Szent Korona Archívum
  • Halász Judit mesél Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme