Winkler Gábor könyve rendkívül olvasmányos, gördülékeny
a papiruszportal.hu archívumából [2016]
Szerző: Lehotka Ildikó
Az utóbbi években több életrajzi kötet is megjelent, mely zenészekről, köztük énekesekről is szól. Ezek a kötetek nem csak a zene iránt érdeklődőket vonzzák, de a széle olvasóréteget is, hiszen ki ne lenne kíváncsi, hogyan lett a gyerekből zenész, mi motiválta a pályára, milyen nehézségekkel küzdött mint művész, de talán még ennél is jobban érdekli az embereket a művész hétköznapi élete. Vajon olyan-e, mint az átlagos, vásárlással, háztartási, személyes problémákkal tarkított, vagy őt nem érintik meg ezek a gondok?
A legújabb kötet Fokanov Anatolijt mutatja be az olvasónak. A baritonista nem csak a nézők-hallgatók egyik kedvence, de kollégái is elismeréssel szólnak művészetéről, emberi tartásáról. Az énekes, aki képletesen és a valóságban is a Gulag szülötte – kalandos módon került az Operaházhoz, bár az orosz színpadokon már sokat ígérően indult karrierje.
Fokanov Anatolij (akit Toljának neveznek kollégái) legfőbb tulajdonsága a művészi, zenei alázat, minden műben a jót, a szépet keresi, és a lehető legjobb tolmácsolást akarja nyújtani. Nem csak operaénekesként hallhatja a közönség, számos oratóriumban, más műfajú művekben (legyen az Sosztakovics-darab) élvezhetjük sokoldalúságát. A dal műfajában is otthonos, nagyszerű lemezt készített Dargomizsszkij dalaiból és románcaiból, köztük világelső felvételeket hallunk. Mégis neve az operákkal kapcsolódik össze, ki ne emlékezne leggyakrabban énekelt szerepei közül számtalan Scarpia-vagy Jago-megformálására, a levegő is megállt a hitelesen ábrázolt kegyetlenség láttán-hallatán. A bariton főszerepek tekintélyes része negatív karakter, Fokanov Anatolij ezt mégsem bánja. Fokanov Anatolij sosem ment készületlenül vagy késve a próbákra, rendkívül megbízható énekesnek tartják kollégái. Az sem véletlen, hogy nem egy alkalommal beugrással mentett meg egy-egy előadást, úgy is, hogy a szerepet először énekelte. „Ügyeletes beugró”, „mentő-tűzoltó” – így jellemezték az énekest, a legváratlanabb helyzetekben kérték fel a beugrásra, volt, hogy külföldi koncertről hívták haza.
A baritonista másik fontos tulajdonsága a szerénység, sikereivel sosem hivalkodik, holott mindig mindent megtett, hogy kiérdemelje a tapsot. Nem a siker az elsődleges, hanem a mű minél jobb tolmácsolása, nem ő a fontos, hanem a darab.
Azt mondják, egy fényes karrier mögött egy társ is áll, Fokanov Anatolij nálunk találta meg Csillát, a balett-táncost, aki több mint két évtizede párja, segítője, társa jóban-rosszban, az énekes minden előadásán ott van.
A Tudomány Kiadó gondozásában jelent meg a könyv. Bár a kiadó profilja gyökeresen eltér a művészettől, életrajzoktól, mégsem ez az első olyan kötet, mely a zenével foglalkozik. Winkler Gábor, e könyv szerzője jegyzi a többek között a Barangolások az opera világában című sorozatot, a Melis Györgyről készített életrajzi kötetet . Winkler Gábor Fokanov Anatolij életét bemutató könyve rendkívül olvasmányos, gördülékeny, az író érezhetően nagyon közeli ismeretségben van az énekessel. Számtalan humoros, vagy éppen mesébe való történet színesíti a könyvet, fényképeket is találunk a kötetben. Egy dévédé is tartozik a könyvhöz, a művész operaházi szerepeiből találunk válogatást – a hazai könyvkiadásban elsőként szerepel ilyen melléklet, a néző újra belemerülhet korábbi élményébe, vagy megismerheti az énekes szerepfelfogását, ha nem lehetett jelen az előadáson.
A nagyon gondosan készített kötet a névmutató és a bőséges jegyzetek mellett tartalmazza az énekes szerepeit, három csoportra osztva (szovjet-orosz színpadon, a MÁO-ban, szabadtéri színpadokon énekelt szerepek), a művész kitüntetéseit és a hang- és képfelvételek jegyzékét.