„Adj egy esélyt az új napnak. Hagyd, hogy megmutassa neked a célodat, a feladatodat. Tudod, a reggelek éppen erre jók. Értelmet adnak az életnek a sötétség után.”
Dean R. Koontz (Everett, Pennsylvania, 1945. július 9.) amerikai író.
„A bátorság nem azt jelenti, hogy az ember nem fél, hanem azt, hogy az ember nem mutatja ki a félelmét. A legbátrabb ember is félhet, amikor lesújtó esélyekkel, a halállal és túlerőben lévő ellenséggel kerül szembe. De a legbátrabbak ilyenkor tovább harcolnak, és soha nem adják fel.”
Barbara Cartland (Mary Barbara Hamilton Cartland, Edgbaston, 1901. július 9. – Hatfield, 2000. május 21.) angol írónő, a világ egyik legtermékenyebb írója
/Szerb Antal/
Hadd fusson a gyermek álmok fuvallatán
Csapongva illanó arany lepkék után!
Legyen, mint a tavasz, vidám tekintetű,
Kis ajka zendüljön, mint égi csöngetyű!
Harmatos bokrétát hadd tépjen a mezőn!
Hajolj le, csókold meg, öleld szívedre hőn!
Becéző szeretet övezze fürtjeit –
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) író, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.
Jean de La Fontaine (Château-Thierry, 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.)
francia író, meseköltő. Írt elégiákat, színműveket is, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti. Fabulái 12 könyvben jelentek meg, az első hatot az ifjú trónörökösnek írta, ezekhez Phaedrus ismert állatmeséit verses formában lefordította franciára. A következő hat már nem annyira gyermekeknek, inkább felnőtt olvasóknak szól. A mesékbe szőve éles iróniával bírálta kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyarlóságokat, XIV. Lajos és a spanyol király között lévő vetélkedést
„Az igazi nagysághoz hatalmas képzelőerőre van szükség, hogy beleéljük magunkat mások helyzetébe, és sajátunkként tudjuk megélni fájdalmukat és örömüket.”
Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.) angol költő.
„Soha nem tanultam olyan embertől, aki egyetértett velem.”
Robert A. Heinlein (Butler, Missouri, 1907. július 7. – Carmel-by-the-Sea, Kalifornia, 1988. május 8.) amerikai író sci-fi író, mérnök.
Heti találós kérdésünk
Melyik híres festőművész, mely képének elforgatott részleteit látjuk?
„A világ közepe nem ott van, ahol az ember született, hanem annyi középpontja van a világnak, ahány lakója.”
Lion Feuchtwanger (J. L. Wetcheek, München, 1884. július 7. – Los Angeles, 1958. december 21.) az egyik legnépszerűbb 20. századi német író.
„Soha sem lehet előre megmondani, hogy valamely egyes ember mit fog tenni, de a legnagyobb határozottsággal megmondható, hogy bizonyos számú ember mitévő lesz. Az egyéniségek váltakozók, de az átlagok állandók.”
Arthur Conan Doyle (Sir Arthur Ignatius Conan Doyle, Edinburgh, 1859. május 22. – Crowborough, 1930. július 7.) skót orvos, író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei, valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
Louis Armstrong (Satchmo, New Orleans, Louisiana, 1901. augusztus 4. – New York, New York, 1971. július 6.)
amerikai dzsessztrombitás, énekes, zenekarvezető, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja. A dzsessz elterjedése, valamint a fekete bőrű muzsikusok elfogadása nagy mértékben köszönhető munkásságának. Gyerekként egy kisegyüttessel énekelt, majd a színes bőrű gyerekek javítóintézetébe tanult meg kornettezni és ütőhangszereken játszani. A csodagyerekre először King Oliver figyelt fel, aki 1917-ben meghívta zenekarába s akitől sokat tanult. Az 1930-as években a kornettet trombitára cserélte. Gyakran koncertezett zenekarával és egyedül is mint más zenekarok kísérője. A szvingkorszak idején Armstrong elismertsége csökkent, zenéje nem volt már olyan divatos. Az idő múlásával Louis Armstrong arcizmai már lazultak, ezért nem tudta azt produkálni hangszerével, mint korábban, így egyre inkább áttért az éneklésre, hiszen abban is kivételesen tehetséges volt. Egyedi előadásmódjában számtalan dal vált slágerré, köztük a Do You Know What It Means To Miss New Orleans és a What a Wonderful World, mely 1968-ban a brit slágerlista élére került. Meg kell említeni, hogy ő volt az egyik első és legnagyobb scattelő is, azaz szöveg nélkül fantáziaszótagok artikulálásával énekelt. Kevés kivételtől eltekintve minden őt követő trombitás az ő nyomdokaiban haladt és halad, s így vagy úgy, de az utókor minden dzsesszmuzsikusa köszönhet neki valamit.
„Nem biztos, hogy luxusautóval lehet eljutni a boldogsághoz.”
William Faulkner (New Albany, Mississippi, 1897. szeptember 25. – Byhalia, Mississippi, 1962. július 6.) Nobel-díjas amerikai író, a „Dél” krónikása.
„Az élet egy magaslat. Amíg fölfelé kapaszkodik az ember, a csúcsot nézi és boldog, de amikor fölér és letekint, egyszer csak meglátja a lejtőt. Fölfelé hosszú az út, lefelé viszont nagyon is rövid.”
Guy de Maupassant (Henri René Albert ~, Tourville-sur-Arques, 1850. augusztus 5. – Passy, 1893. július 6.) népszerű 19. századi francia író, a modern novella egyik atyjaként, a tömör és a lényegre törő stílus mestereként tartják számon.
Előző heti rejtvényünk (egyik) helyes megfejtése
Hogyan lesz a VÍZ-ből BOR?
VÍZ – VÁZ – VÁR – BÁR – BOR
„Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”
Assisi Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) itáliai szerzetes, költő, a ferences rend megalapítója; Itália, illetve a mai Olaszország, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje, a testvériség gondolatának egyik jelentős kiterjesztője.
„Muszáj hinnünk a szerencsében. Egyébként mi mással magyarázhatnánk azok sikereit, akiket nem szeretünk?”
Jean Cocteau (Jean Maurice Eugène Clément Cocteau, Maisons-Laffitte, 1889. július 5. – 1963. október 11.) francia író, filmrendező, zeneszerző és grafikus.
Klösz György
(Johann Justus Georg Kloess, Darmstadt, Németország, 1844. november 15. – Budapest, Erzsébetváros, 1913. július 4.)
fényképész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja. Alapító tagja lett a Magyar Fényképészek Egyletének. 1873-ban egyike a bécsi világkiállítás fotózásának monopoljogával rendelkező hat fős csoportnak. Ekkor kezdte meg a budapesti látképek készítését és forgalmazását. A millenniumi kiállításról, a kizárólagos jogú Fényképészeti Szövetkezés égisze alatt legalább hétszáz képet készített. Az 1900-as párizsi világkiállításra készülve közel száz vidéki kastélyról készített külső és belső felvételeket.
„A hazug élet legszörnyűbb átka, hogy kilopja mindenből a valóságot, a tartalmat, ami körülöttünk van, és amit az ég lelkünk táplálékául és öröméül alkotott. Aki hazugságban él, annak az egész világ hamis, semmivé zsugorodik a kezében. És ő maga árnyékká válik a hamisság világában, sőt lassanként megszűnik létezni.”
Nathaniel Hawthorne (Nathaniel Hathorne, Salem, Massachusetts, 1804. július 4. – Plymourth, New Hampshire, 1864. május 19.) amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században.
„A középszerűség nem a maga mivoltától erős, hanem azoktól a középszerűségektől, amelyeket képvisel; s ebben az értelemben félelmetesen nagy a hatalma.”
François-René de Chateaubriand (Saint-Malo, 1768. szeptember 4. – Párizs, 1848. július 4.) francia író, diplomata, a konzervativizmus és a francia romantika kiemelkedő alakja.
Zenésztársa, Manzarek szerint ez volt az utolsó dal, amelyet a The Doors tagjai rögzítettek, valamint Morrison utolsó felvett dala, amelyet kiadtak. A kislemez 1971-ben jelent meg,
Jim Morrison
(Melbourne, Florida, 1943. december 8. – Párizs, 1971. július 3.)
amerikai énekes, dalszövegíró és költő. A népszerű amerikai The Doors rockzenekar vezető énekese és dalszövegírója volt. Számos verseskötete is megjelent, a filmezés is foglalkoztatta. Szigorú, konzervatív szellemben nevelték, azonban ő minden alkalmat megragadott, hogy ellenkező nézeteinek hangot adjon. Felolvasta néhány költeményét egy iskolatársának, Ray Manzareknek, és azon nyomban egy rockzenekar alapítása mellett döntöttek. Felhasználta egyedi énekstílusát, és kiaknázta a költeményekben rejlő misztikus utalásokat.
„Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak. Ha az olvasott könyv nem sóz egy jót a fejünkre, hogy ébredjünk, minek azt akkor egyáltalán kézbe venni?”
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, ma Klosterneuburg része, 1924. június 3.) német nyelven alkotó csehországi születésű, zsidó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja.
