„Most ne azon tanakodjál, hogy mid nincs. Azon törd a fejed, hogy mihez tudsz fogni azzal, amid van.”
Nem tudom, mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket.
Ernest Miller Hemingway (Oak Park, Illinois, 1899. július 21. – Ketchum, Idaho, 1961. július 2.) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró.
„A szegénység kitermeli a rosszaságot. A nyomor. Mert van tisztes szegénység is, amely sarkall, amely még nem látszik legyőzhetetlennek. Az ilyen szegények iparkodnak, ezek végeznek el minden munkát, ezek hozzák létre a nagy alkotásokat. De a nyomor az már semmit semmit sem csinál, csak árt. Pusztít, mint a szennyes árvíz.”
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
„A művészet finom és érzékeny hártya közöttünk és a világ szíve között, és persze jobb, ha az embert vékony hártya borítja, nem pedig páncél.”
Hermann Hesse (Emil Sinclair, Calw, 1877. július 2. – Svájc, Montagnola, 1962. augusztus 9.) irodalmi Nobel-díjas német-svájci író, költő és festő, az újromantika kimagasló képviselője.
„Minél nagyobb a tudatlanság, annál nagyobb a dogmatizmus.”
William Wyler (Wilhelm Weiller, Mülhausen, 1902. július 1. – Los Angeles, 1981. július 27.) Oscar-díjas amerikai filmrendező.
Heti találós kérdésünk
Hogyan lesz a VÍZ-ből BOR?
Természetesen nem fizikai metamorfózisra gondolunk, hanem egy szójátékra
Szabályok: Minden lépésnél egy betűt szabad kicserélni úgy, hogy értelmes, ma is használt magyar szó legyen (pl.: VAS – vés – rés – RÉZ).
„Mindenkinek a maga lelkiismerete szerint kell eldöntenie, miképp cselekedjék ahhoz, hogy megőrizzen valami tisztességet.”
Czesław Miłosz (Orosz Birodalom, Setenyi, 1911. június 30. – Krakkó, 2004. augusztus 14.) Nobel-díjas lengyel költő, író, esszéista, irodalomtörténész, tolmács, jogász.
„Ne tégy rosszat, hátha nincs Isten, aki megbocsássa.”
Könyv vigasztal bajban,
ha beteg vagy gyógyít,
jót tesz azzal, ki kínlódik.
Szép Ernő (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő.
A Globe Theatre (vagy egyszerűen: The Globe)
egy Shakespeare-korabeli londoni színház volt. 1599-ben építették közel a Temze déli partjához. Shakespeare drámái mellett Ben Jonson, Thomas Dekker és John Fletcher korai műveit is itt mutatták be először. 1613. június 29-én egy tűz porig égette. Ugyanezen a helyen 1614 júniusára felépült a második Globe Színház, amely 1642-ig működött. Az eredeti helytől nagyjából 200 méterre nyitották meg 1997-ben a színház rekonstruált modern mását, „Shakespeare’s Globe” néven.
„A demokrácia napi népszavazás, nem négyévenkénti. Naponta meg kell küzdeni a társadalmi normákért, a törvények betartásáért, a zebrák felfestéséért. Napi küzdelem, ha egyetlen nap kimarad, akkor halmozódik a mocsok.”
Ungvári Tamás (Budapest, 1930. szeptember 25. – 2019. június 29.) Széchenyi-díjas és József Attila-díjas író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
„A tökéletesség nem az, amihez nincs mit hozzátenni, hanem amiből nincs mit elvenni.”
Antoine de Saint-Exupery (Lyon, 1900. június 29. – Marseille, 1944. július 31.) francia pilóta és író.
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése
Széchenyi István tér (Roosevelt tér), Deák Ferenc-emlékmű
A koronázási domb a Lánchíd pesti hídfőjénél épült még Ferenc József magyar királlyá koronázására. A pesti helyszínen csak két alkalommal rendeztek ilyen eseményt, a már említett Ferenc József (1867), majd IV. Károly esetében (1916). A sík Pesten azonban nem találni kiemelkedő részt, ezért úgy döntött a rendezőség, hogy egyet összehordanak. A terveket Feszl Frigyes készítette. A gróf Szapáry Antal vezette építtető bizottság 100-150 kiemelkedő jelentőségű helyre írt levelet, hogy a magyar földből szakítsanak ki egy darabot (fél köbláb mértékben), és a „tiszta földet” küldjék el. Talán nem meglepő, hogy a felhívásra alig több mint negyvenen reagáltak, köztük olyanok is, akik nem kis célzással az osztrákok elleni szabadságharcok (1848, Rákóczi) győztes eseményét tartották fontosnak.
Nem volt mit tenni, a halmot kipótolták szent földdel, aminek eredetét máig sem sikerült kideríteni. A két Habsburg-uralkodó (nem egyszerre!) pedig lerobogott a Mátyás-templomtól, át a Lánchídon, megmutatta magát, suhintott a négy világtáj felé, majd miután a kardvágás megtörtént, visszatért a budai várba. A királydomb, akár a magyar királyság, lassan az enyészetté vált, a kőkorlátokat már 1879-ben lebontották. A második világégésben a klasszicista építészeti együttes oly mértékben lepusztult, hogy a korlátok díszes, faragott köveit el kellett hordani (ma is a főváros pincéiben vannak). A földet beásták a talajba, helyén park van, s 1887 óta a „haza bölcse”, azaz Deák Ferenc szobra tekint ránk.
„Sok gyerek már nem tud játszani. Képtelenek aktívan megtervezni a szórakozásukat, állandóan arra várnak, hogy szórakoztassák őket. Vajon miért van ez így a drága gyermekeknél? Talán éppen a kedves papától vagy a kedves mamától tanulják, akik szabad idejüket olyan rettentően kreatívan a televízió előtt töltik el, és a kedves gyereknek egy jó-éjszakát-történetek-lemezt vásárolnak, hogy az esti főműsor kezdetétől békében és nyugodtan konzumálhassanak.”
Christine Nöstlinger (Bécs, 1936. október 13. – Bécs, 2018. június 28.) osztrák írónő.
„Az igazság az, amit az idő egy adott pillanatában annak hiszünk.”
Luigi Pirandello (Caos, 1867. június 28. – Róma, 1936. december 10.) Nobel-díjas olasz drámaíró és novellista.
Helyi helytörténet
A Jáki bazilika rejtélyes kövei
Biztosan sokan ismerik az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikájának befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejáratát. Ha máshonnan nem, akkor fényképről vagy a budapesti Vajdahunyad vára részeként látható utánzat, a „Jáki kápolna” alapján. A norman motívumokkal díszített kapu mellet azonban azt már kevesen tudják, hogy számtalan felfedeznivalót (easter egg [sic!]) rejtenek a román stílusú, középkori épület falai. Ebből mutatok be egy csokorra valót a teljesség igénye nélkül. A monostor külső (és belső) falain még rengeteg hasonló torzót, reliefet, faragványt taláhatunk, ha felkeressük a helyet (Szombathelytől mintegy 10 kilométerre délre, a Jáki-Sorok-patak völgye fölé emelkedő dombság tetején). Kalandra fel!
„A szabad sajtó minden általa történt hibát maga meg is orvosol.”
Táncsics Mihály (Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.) író, publicista.
„Soha nem a pesszimisták fedezik fel a csillagok titkait, nem ők hajóznak el a feltérképezetlen világokba, és nem ők nyitnak új távlatokat az emberi szellem számára.”
Helen Keller (Helen Adams Keller, Tuscumbia, Alabama, 1880. június 27. – Easton, Connecticut, 1968. június 1.) amerikai író, előadó.
2022. június 26. – ezen a napon halt meg Margaret Keane (született: 1927) amerikai művész, aki „őzike szemű” témákat ábrázoló festményeiről volt ismert. Főleg nőket, gyerekeket vagy állatokat festett. Műveinek hatása nyomot hagyott a plüssállatokon, de más szórakoztatóipari termékeken is (pl. Kis Vuk).
„A gyerekek, akiket nem szeretnek, felnőttek lesznek, akik nem tudnak szeretni.”
Pearl S. Buck (Pearl Comfort Sydenstricker, Hillsboro, Nyugat-Virginia, 1892. június 26. – Danby, Vermont, 1973. március 6.) Nobel- és Pulitzer-díjas amerikai írónő.
„Próbáld meg egyszer, és ne hagyd, hogy a jog szabadon futkározzon összevissza, térítsd vissza eredetéhez, magadba, és akkor a te jogod lesz, és az lesz jó, ami neked jó, ami számodra helyénvaló.”
Max Stirner (Johann Caspar Schmidt, Bayreuth, 1806. október 25. – Berlin, 1856. június 26.) német államellenes filozófus, akit a nihilizmus, posztmodernizmus, egzisztencializmus és individualista anarchizmus irodalmi előfutáraként tartanak számon.