Névnapok: Angéla, Petronella, Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra
Események:
1790 – George Washington amerikai elnök 1790-es, az Unió helyzetéről szóló beszédében sürgette a Kongresszust, hogy fogadjon el törvényt, amely a „tudomány és irodalom előmozdítását célozza” a nagyobb 
nyilvánosság érdekében. Ez vezetett az 1790-es szabadalmi törvényhez, majd nem sokkal ezután az 1790-es szerzői jogi törvényhez, melyet ezen a napon fogadtak el.
1890 – elkészül a németországi Ulmban található Ulmer Münster, a világ legmagasabb temploma, 161,5 méter magas tornyával. A templom építése 1377-ben kezdődött, 768 lépcső vezet a tornyába a kilátóba (143 m).
1970 – megjelent a magyar könnyűzene történetének első koncertalbuma, a Metro együttes Egy este a Metro Klubban című lemeze.
1976 – a The Who brit rockegyüttest a Charlton Athletic FC otthonában, a The Valley-ben lépett fel. Ezt a koncertet a Guinness Rekordok Könyvében több, mint tíz évig a leghangosabb koncertként (több, mint 120 dB) tartották számon.
2014 – a Psy Gangnam Style című klipje az első videó, amely elérte a 2 milliárd megtekintést a YouTube-on (jelenleg 5 milliárd fölött van a megtekintés).
2022 – a Tigris-folyó partján feküdhetett nagyjából 3.400 évvel ezelőtt az az elveszett bronzkori város (valószínűleg a Mittani Birodalom része), amelynek a maradványait (köztük 100 ékírásos táblát és az ókori Egyiptom Későkorából származó 250 festett fakoporsókat, 150 bronzszobrokat) egy német és kurd régészekből álló csoport feltárt.
Meghalt Jacopo Tintoretto (Robusti, 1518–1594) itáliai festőművész.
A velencei reneszánsz festészet egyik kiemelkedő képviselője, a híres velencei aranykor festőtriászból leginkább ő az, aki az érett reneszánszból a manierizmusba váltott, s mintegy a barokk előfutára lett. Eleinte nehezen kapott munkát, korai festményeit nagyon alacsony áron kellett eladnia, még a vászon és a festék ára sem mindig térült meg. Legnagyobb lehetősége a Scuola di San Rocco épületének és templomának kifestése volt, mintegy 60 hatalmas freskót festett, egyházi és bibliai témájú ciklusokat, ami a velencei reneszánsz aranykorának egyik csúcsteljesítménye. Az 1560-as évek közepétől már annyi megbízást kapott, hogy másokat is foglalkoztatnia kellett műhelyében (Zsuzsánna és a vének, Utolsó vacsora, Ecce Homo).
Meghalt Joseph Haydn (1732-1809) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a 
bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója. egyike volt a legtermékenyebb zeneszerzőknek.
Száznégy szimfóniája, mellett több mint húsz operát, négy oratóriumot, számos versenyművet, divertimentókat, kamarazenei kompozíciókat, áriákat, dalokat és több mint háromszáz népdalfeldolgozást komponált. Zenéjének egyik legsajátosabb jellemzője, hogy sokszor egyszerre van benne jelen a komolyság és a humor, a tragikusat gyakran vegyítette a komikussal. A zenéjében megjelenő szellemesség intelligenciát és humort egyaránt jelent. Zseniális, de olykor nyugtalanító játékot valósított meg hangszeres műveiben, amikor tételeit befejezésnek ható kezdetekkel indította, és kezdetnek ható befejezésekkel zárta. A szellemesség sokszor átcsapott zenéjében ironiába, és olykor teljes mértékben az ellentettjét valósította meg a hallgató várakozásainak. A komolyság és az érzelmek mélysége ugyanolyan súllyal van jelen művészetében. Az Esterházy-udvarban feladata lett a Camer-Musique alkalmazása. Ez magában foglalta a hangszeres zene mellett az egyházi vokális, valamint a színpadi zenét is („Óra” szimfónia, Magyar Nemzeti induló, Búcsú szimfónia).
Megszületett Clint Eastwood (1930) Oscar-, Golden Globe-díjas filmrendező és producer, BAFTA/LA-díjas 
amerikai színész.
Kaliforniában született, a hadseregben szolgált. Leszerelése után színészként kezdett dolgozni, kis szerepeket kapott B-kategóriás filmekben. 1959-ben lehetőséget kapott a Marhabőr (Rawhide) című sokrészes televíziós sorozatban, ekkor vált országszerte ismertté a neve. Sergio Leone westernfilmjeiben játszott szerepei hozták meg neki a világhírnevet. Bár sok különböző szerepet formált meg, de mégis leginkább a kemény fickót, antihőst megjelenítő szerepei miatt vált kedveltté, mint a Piszkos Harry sorozat Callahan felügyelője, vagy a névtelen ember Sergio Leone spagettiwesternjeiben. A rendezést amolyan második karriernek szánta, ám végül nagyobb kritikai elismeréseket kapott rendezéseiért, mint színészi játékáért valaha is. Már kölyökkorában lemezeket hallgatott, autodidakta módon zongorázni és énekelni tanult. Zenészként sokat tett a dzsessz népszerűsítéséért, a zenészek pedig örömmel kapcsolódtak be a közös munkákba (Millió dolláros bébi, Nincs bocsánat, Űrcowboyok).
Ezen a napon született:
Marin Marais (1656-1728)
francia zeneszerző, gambaművész. 1676-tól királyi muzsikus volt a versailles-i királyi udvarban, ahol csakhamar kitűnt mesteri játékával. Ő volt a korszak vezető gamba-zenésze és zeneszerzője, a gamba hangszer továbbfejlesztője (Darabok egy és két viola da gambára, Ariane et Bacchus, Sémélé).
Ludwig Tieck (1773-1853)
német költő, író, műfordító, a romantika képviselője. Egyetemi tanulmányainak tulajdonképpeni célja az volt, hogy író lehessen. Már fiatalkorában nagy figyelemmel tanulmányozta Shakespeare munkáit (Vittoria Accorombona, A jénai iskola, Az élet fényűző bősége).
Walt Whitman (Walter ~, 1819–1892)
amerikai költő. Ő volt az Egyesült Államok első nemzeti költője, majd az euroatlanti kultúra egyik világirodalmi jelentőségű alakja. Az emberekkel, minden emberrel, az élő és élettelen világgal való összetartozás érzését öntötte versekbe. Az öröm, a diadal süt át minden költeményén, azt érezteti, hogy az a világ, amelyben ő él, minden rosszaságával és csúnyaságával együtt nagyszerű hely. Verseiből sugárzik az amerikai optimizmus, a megélt szabadság és demokrácia. Idős korában is változatlan lelkesedéssel ontotta verseit.
Fehérváry Antal (Kontra, 1825–1901)
színész, színigazgató. Szolnokon szerepelt kardalosként, később népszínmű-énekes, majd komikusként is fellépett. Megpróbálkozott a rendezéssel is. 1865-ben az Erdélyi Országos Nemzeti Színházi Választmány a kolozsvári színház igazgatójává nevezte ki, ahol 1872-ig működött. 1873-ban Aradon lett igazgató. A Budai Színkört is ő igazgatta az 1870-es években.
ifj. Paikert Alajos (1866-1948)
mezőgazdász, agrárpolitikus, múzeumigazgató. 1887-ben végzett mezőgazdászként, majd jogot tanult a Budapesti Tudományegyetemen. 1896-ban a millenniumi kiállítás mezőgazdasági tárgyú anyagából többek között az ő kezdeményezésére és közreműködésével szervezték meg és rendezték be a Mezőgazdasági Múzeumot a városligeti Vajdahunyadvárban. 1897-től a múzeum első őre (muzeológusa) lett, egyik fő szervezője volt az Alpár Ignác tervei szerint, véglegesen megépített múzeum berendezésének.
Simon Jolán (Simon Margit Jolán. 1885-1938)
színésznő, előadóművésznő, tragikus haláláig Kassák Lajos felesége. Szavalókórusokat vezetett, elvégezte Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját, Pályafutását a Budai Színkörben kezdte. 1920-ban követte Kassákot a bécsi emigrációba, 1926-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. Temetésén Kéthly Anna mondott gyászbeszédet. József Attila „Simon Jolán” című irónikus verse róla szól.
Saint-John Perse (Alexis Leger, 1887–1975)
Nobel-díjas francia költő. A francia nemzeti szellem megtestesítőjének és a költők költőjének nevezték, amiért nagy hangsúlyt fektetett a tökéletességre és tudatosan, nagy gonddal válogatta meg szavait verseiben. Első verseskötetét (Éloges) Legerként adta ki, amelynek versei a gyermekkor emlékeit idézik, Kínából visszatérve, 1921-ben megjelent az Anabázis című epikus költeménye, amit még korábban kínai utazása alatt szerzett. 1960-ban Irodalmi Nobel-díjat kapott (Dicséretek, Bóják).
Kosáry Emmi (1889-1964)
operadíva, operettprimadonna, filmszínésznő, Középiskolai tanulmányai elvégzése után zongoraművésznek, opera-énekesnőnek készült. 1908-ban kezdte pályafutást a Király Színházban. 1912-ben a budapesti Operaház tagja lett. Itt 1915-ig koloratúr énekesnőként működött. A Csárdáskirálynő szerepében volt a legnagyobb sikere (Tatárjárás, Az okos mama, Varjú a toronyórán).
Don Ameche (1908–1993)
Oscar-díjas amerikai színész. Már egészen fiatal korában színészkedett és hamar felfigyeltek tehetségére. Az 1930-as évek végén kapta első filmszerepeit és a negyvenes évek közepéig minden évre jutott számára egy-egy főszerep. Több évtizedes kihagyás után, a nyolcvanas évektől néhány nevesebb alkotásban is szerephez jutott, mint mellékszereplő. A Selyemgubó című mozifilmben kapott szerepet Steve Guttenberg oldalán, amit Oscar-díjjal jutalmaztak. Utolsó jelentősebb munkája a Sylvester Stallone nevével fémjelzett Oscar című komédia volt.
Massimo Serato (Giuseppe Segato, 1916-1989)
olasz filmszínész. Az egyetemen a filmszakon tanult, karrierjét azonban színpadon kezdte. Az 1940-es évek elején debütált tv-filmben. Első szerepétől kezdve a főleg a romantikus irodalomban megformált karakterekhez kezdett specializálódni. Igazán sokoldalú tehetségként a második világháború után mutatkozott meg, az 1950-es évektől kezdve több különböző műfajban próbálta ki magát (A hetedik pecsét, Botcsinálta sikkasztó, Herkules szerelme).
Alida Valli (Alida Maria Laura Altenburger, 1921-2006)
olasz színésznő. Főiskolai tanulmányait a Római Filmakadémián végezte, 1935-ben. 15 éves korában kapta első filmszerepét. 1947-ben Hollywoodba ment, ahol filmezni kezdett. Legismertebb filmjei A Paradine-ügy, A harmadik ember valamint az Érzelem. 1951-ben tért haza. 1956–tól színházban is játszott.
Denholm Elliott Mitchell (1922–1992)
háromszoros BAFTA-díjas angol film-, televíziós és színházi színész. Több mint 120 filmben és televíziós sorozatokban szerepelt. Legismertebb alakítását Az elveszett frigyláda fosztogatói és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmekben nyújtotta, Dr. Marcus Brody szerepében (A híd túl messze van, Szerepcsere, Szoba kilátással).
Török Tamás (1925-1993)
rádiós rendező, Jászai Mari-díjas dramaturg, érdemes művész. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–filozófia–esztétika szakán végzett 1948-ban. A diplomája megszerzése után a Magyar Rádió rendezője lett, 1956 és 1957 között a dramaturgia vezetője volt. 1958-tól a győri Kisfaludy Színház dramaturgja, rendezője, 1960-tól a Hunnia Filmgyár dramaturgja volt. 1970 és 1985 között ismét a Magyar Rádió irodalmi igényességű, jó ízlésű, sokoldalú, árnyalatokra érzékeny rendezője volt.
Menahém Golan (1929–2014)
izraeli színházi és filmrendező, producer, forgatókönyvíró. Főiskolai tanulmányait az Old Vic-ban végezte Londonban, majd ezután a New York-i Egyetem következett filmművészet szakon (Túl a csúcson, Az operaház fantomja, Sivatagi sólyom).
Borhy Gergely (1936-2006)
Aase-díjas színész. Színészi pályáját 1960-tól a Békés Megyei Jókai Színház ban kezdte. 1970-től az Állami Déryné Színház társulatában szerepelt. 1978-tól a Népszínház művésze lett. 1983-tól haláláig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja volt. 1995-ben Aase-díjat kapott. Élete utolsó éveiben írással is foglalkozott. Írt verset, prózai műveket és rádiójátékot is.
Rohonyi Zoltán (1943-2013)
irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Babeș-Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelet. 1973-ban adjunktusi kinevezést kap és doktori címet szerez. 1989-ben Magyarországra költözött; 1990-től a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára, 1997-től tanszékvezető volt. Számos klasszikus munkát rendezett sajtó alá s látott el bevezető tanulmánnyal, ezeket 1996-ban Budapesten megjelent kötetében adta ki egybegyűjtve (A magyar romantika kezdetei, A romantikus korszakküszöb, Irodalmi kánon és kanonizáció).
Rainer Werner Fassbinder (1945-1982)
német filmrendező, producer, színműíró, az Antitheater megalapítója. 1965 és 1967 között rendezte első rövidfilmjeit. 1967-ben rendezőként és társulati tagként felvették az action-theaterbe. Emellett több szabad színtársulattal együtt dolgozott, amiből később a híres Antiszínház fejlődött ki. Ennek a társulatnak írta 1968 és 1971 között színdarabjai többségét. A kritikusok mindig elismerően írtak a filmjeiről. 37 évesen halt meg Münchenben drogok túladagolása következtében. Életében 43 filmet forgatott (A dögvész istenei; Maria Braun házassága; Berlin, Alexanderplatz).
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics (1948)
irodalmi Nobel-díjas fehérorosz író, oknyomozó újságíró. Újságírói pályafutása során elbeszéléseket írt olyan drámai események szemtanúival készült interjúk alapján, mint a második világháború, a Szovjetunió afganisztáni háborúja, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. A Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot, a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe. Művei 2015-ig 19 országban jelentek meg szinte minden földrészen az Egyesült Államoktól kezdve Németországon és Indián keresztül Japánig (A háború nem női mesterség, Elhordott múltjaink, Fiúk cinkkoporsóban).
Tom Berenger (Thomas Michael Moore, 1949)
Golden Globe-díjas amerikai színész, producer, író. A Missori egyetemen végzett színpadi színészként, majd New Yorkba ment és ott kapta meg első filmszerepét. Kiugrása 1986-ban következett, az Oliver Stone rendezésében készült A szakasz című filmben. Mivel azóta sem sikerült igazán kibontakoznia, szép lassan eltűnt a „süllyesztőben” (A háború kutyái, A nagy csapat, A gyanú árnyéka).
Bobor György (1949)
színész. Előbb a Nemzeti Színház stúdiójába járt, majd epizódszerepeket kapott a József Attila színházban. A seregbe való bevonulása után irodalmi színpadot szervezett. Leszerelése után díszítő asztalos lett a Thália Színházban, végül 1971-ben vették fel a főiskolára, ahol 1975-ben végzett. Pályája a Pécsi Nemzeti Színháznál indult, 1979-től a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. 1984-től a Szegedi Nemzeti Színház művésze volt.
Lea Thompson (1961)
amerikai színésznő. Leghíresebb szerepe Lorraine Baines McFly, a Michael J. Fox által megformált Marty McFly anyja a Vissza a jövőbe-trilógia mindhárom részében (Dennis, a komisz; A kis gézengúzok; Öregember nem vénember).
Brooke Shields (1965)
amerikai modell, színésznő. Az 1980-as évek elején rendkívül népszerű volt a fiatalok körében. „A világ legelbűvölőbb tinédzsere” néven emlegették, ő volt az évtized egyik ‘arca’, a kislányok róla mintázott babákkal játszottak és a világ összes híres magazinjának címoldalán pózolt. A Szeleburdi Susan két Golden Globe-jelölést is hozott számára, ez volt eddigi pályának legrangosabb szakmai elismerése (A kék lagúna, Szahara, A nagy gyémánthajsza).
Besze Tibor (1966-2009)
történész, főiskolai és egyetemi oktató, az Eszterházy Károly Főiskola Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszékének egyetemi docense. Kutatási területe a magyar történelem volt, amivel teljes spektrumában foglalkozott. Számos publikáció fűződik a nevéhez. Az Egri Végvár Polgári Körök egyik alapító tagja volt.
Menszátor Héresz Attila (1972)
színész. A Színművészeti Főiskolán végzett 1998-ban. 1999-2001 között a Vígszínház tagja volt, majd szabadúszó színész lett. Sokoldalú művész, darabírással, zeneszerzéssel és rendezéssel is foglalkozik színészi munkái mellett.
Colin Farrell (1976)
Golden Globe-díjas ír színész. Számos amerikai kasszasikert produkáló filmben főszerepet játszott. 1996-ban beiratkozott a dublini Gaiety School of Drama-ra, de hamarosan elege lett, mert belefáradt abba, hogy folyton kritizálták független személyisége miatt. Tévéreklámokban szerepelt, majd megkapta a Falling for a Dancer című mini tévésorozat főszerepét. Londonba költözött, több színdarabban is feltűnt. Egy alkalommal a színházban ott ült Kevin Spacey is, aki rögtön szerepet adott neki Ártatlan bűnöző című krimijében. A kiugrást Joel Schumacher Tigrisek földjén című filmje hozta meg neki (Nagy Sándor, a hódító; Förtelmes főnökök; Batman).
Harna Péter (1979)
színész. 1997-től a Teátrum Színiakadémia növendéke volt, 2000-ben végzett. Ezután szabadúszóként különböző produkciókban szerepelt. 2008–2022 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja. 2022-től ismét szabadúszó színművész.
Jonathan Tucker (Jonathan Moss Tucker, 1982)
amerikai színész. Mielőtt filmszínész lett a városi balett előadásain lépett fel. Később felvették a Columbia Egyetemre, de filmes munkái miatt halasztott. Több sorozatban is feltűnt (A texasi láncfűrészes, Elah völgyében, A következő három nap).
Mohai Tamás (1988)
színész. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán érettségizett. 2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ahol 2006–2010 között tanult. Gyakorlatát az Örkény Színházban töltötte. 2010–2013 között a KoMa társulatában dolgozott, majd 2013–2016 között a Thália Színház tagja volt. 2016-tól szabadúszó.
Ezen a napon halt meg:
Tommaso Campanella (Giovanni Domenico Campanella, 1568–1639)
olasz filozófus, író, költő. Szabadelvű nyilatkozataiért a spanyol kormány elfogatta, megkínoztatta és 27 évig fogságban tartották, mígnem VIII. Orbán pápa, hogy mint eretneket megbüntesse ürüggyel, kiszabadította. A pápa bizalmas embere lett és izgalmas története ezen a ponton még nem ért véget… (Napállam és politikai aforizmák, Giordano Bruno – Galilei – Campanella, A napváros).
Vlagyimir Tatlin (Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin, 1885-1953)
orosz festő- és grafikusművész. Az orosz avantgárd egyik legjelentősebb szereplője az 1920-as éveknek, később a konstruktivizmust fémjelzi neve. Leghíresebb kísérlete a Tatlin-torony. A technika iránti vonzalom nála nem a technikai vívmányainak megjelenítése, mint a futuristáknál, sem pedig az urbánus művészet ábrázolása, mint a berlini dadaistáknál.
Fábry Zoltán („A stószi remete”, 1897–1970)
író, közíró, kritikus. Munkásságának etikai irányát az antimilitarizmus, az antifasizmus és az emberséges magatartás kérdése határozta meg, ugyanakkor az esztétikai értékekre is fogékony kiváló íráskészséggel rendelkező írói egyéniség, kezdetben az expresszionizmus irányvonala indította útjára (Az éhség legendája, Irodalom és magyarság, Emberek az embertelenségben).
Karácsony János (1899–1974)
festőművész, tanár. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után, 1931-ben beiratkozott a nagybányai festőiskolába. Tájképeket festett, de tehetségét a figurális ábrázolás terén is megmutatta. Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a Gyergyói-medence ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt (Széltörés, Fűzfák, Both vára).
Zathureczky Ede (1903–1959)
kétszeres Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia igazgatója, kiváló művész. Első fellépése már 1911-ben 8 éves korában volt. Tizennégy évesen jelentkezett a Zeneakadémia hegedű tanszakára, ahol fiatal kora ellenére Hubay Jenő egyenesen saját akadémiai osztályába vette fel, emellett zeneszerzést is tanult. Hubay 1937-ben bekövetkezett halála után a mesterképző vezetője végül Zathureczky lett, és ekkor Dohnányi Ernő utódaként őt nevezték ki a Zeneakadémia igazgatójává is, ahol 1956-ig, Egyesült Államokba való emigrálásáig megtartotta pozícióját.
Louise Bourgeois (Louise Joséphine Bourgeois, 1911–2010)
francia-amerikai művész. Leginkább nagy méretű szobrászati és installációs művészetéről híres, de termékeny festő és nyomdász is volt. Művein a szürrealizmus, a primitivizmus és a korai modernizmus hatásai mutatkoztak. A kortárs szobrászat legnagyobbjai közt tartották számon.
Alfonzó (Markstein József, 1912-1987)
artista, színész, humorista. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, „Ványadt bácsi” alakjának megelevenítése. 1944 elején behívták munkaszolgálatosnak, de megszökött és bujkált. Már az ötvenes évek elejétől filmekben is vállal szerepeket. A hatvanas évektől évente szerepelt mozi- és tévéfilmekben, többnyire kisebb, humoros szerepekben. Egyik legnépszerűbb alakítása a Keménykalap és krumpliorr tévésorozatban Bagaméri, az elátkozott fagylaltárus. Saját tévés show-műsora volt a parodisztikus Alfonzó Világszínháza (Meztelen diplomata, Kár a benzinért, Én vagyok Jeromos).
(Kolozsvári) Puskás Sándor (1928-2020)
erdélyi magyar szobrászművész. A kolozsvári Magyar Művészeti Intézet hallgatója volt, majd annak felszámolása után a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát szobrászati szakon. Szabadfoglalkozású művész volt. Érdeklődési területe a néprajz, kerámia, ötvösművészet. Díszlettervezéssel is kísérletezett. A Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja volt (Leány kannával, Gyermekét védő anya, Csángó asszony).
Miguel Ortiz Berrocal (1933-2006)
spanyol figuratív és absztrakt szobrász. Leginkább kirakós szobrairól ismert , amelyek sok absztrakt darabra szétszedhetők. Ezek az alkotások a beépített vagy elrejtett miniatűr részeiről is ismertek, valamint arról, hogy a szobrok egy része újra összeszerelhetők vagy alakíthatók. A szobrok a fizikai méretei széles skálát ölelnek fel a monumentális szabadtéri művektől a bonyolult puzzle-szobrokon keresztül, a kicsikig, amelyeket medálként, karkötőként vagy más testdíszként viselhetők.
Vayer Tamás (1941-2001)
kétszeres Balázs Béla-díjas díszlettervező, érdemes és kiváló művész. Több fontosabb magyar játékfilm és tévéjáték díszleteinek tervezője. 1989-től 1992-ig a budapesti Nemzeti Színháznál dolgozott, valamint a Magyar Filmgyártó Vállalatnál volt művészeti tanácsadó (A tanú, Az ötödik pecsét, Gengszterfilm).
