Stephen King magyar hangja Dörner György
a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: bookworm
Stephen King, a rémregények első számú írója avatott mestere a nagy formának. Már neve hallatára elborzad az olvasó, a tévéseknek, filmeseknek felcsillan a szemük, elkezd járni az agyuk, mit is lehetne kihozni ronggyá olvasott írásaiból. Az olvasóközönség inkább regényeit szereti, a novellák talán kevéssé ismertek. A tévében rengeteg ilyen-olyan színvonalú filmváltozatát láthattuk, láthatjuk főleg a kereskedelmi csatornákon. A Hangoskönyv Kft. frissen megjelentetett cédéjén, Rémálmok és lidércek, két novellát hallgathatunk meg Stephen King (a borító szerint) korábbi írásaiból, Dörner György kitűnő felolvasásában.
A hercehurca vége című novella ott kezdődik, ahol véget ér az élet. Pontosabban az elbeszélő haldoklik rakétasebességgel. Az író, Howard Fornoy életének utolsó pillanataiban veti papírra, miért is ölte meg öccsét. Bobby már kiskorában sokkal okosabb volt bátyjánál, hiszen már kétéves korában olvasott, háromévesen esszét írt, tízévesen érettségizett. Egyetlen dologban volt jobb bátyja, Vauvau, ahogy Bobby hívta, hamarabb lett szobatiszta. Mielőtt a testvéri és egyéb féltékenységre fognánk a gyilkosságot, még megismerkedünk a testvérpár szüleivel: a mama csak hobbiból könyvelget (szappanoperák nézése közben), noha igen jól jövedelmez ez a munka. A papa szakmailag sikeres, nappal dolgozik, este nyomja a rockot. Kiegyensúlyozott tehát a családi élet, még Bobby zsenialitását is tudják kezelni. A testvérlepuffantás is a zseniális képességek miatt történt. Bobby felfedezte, hogy néhány államban sok, míg La Platában egyáltalán nincs gyilkosság, közlekedési kihágás, agresszió. Elkezdi keresni az okokat, majd számomra bonyolult magyarázatot talál (protein és egyebek a vízben, úgy, mint az emberi agyban. Az It című regényében is szerepel valami hasonló.). Bobby egy „pacifista pálinkát” is kreál, mindent az agresszió ellen, egy idő után azonban rájönnek, hogy a viselkedésünk békés lesz ugyan, ámde az Alzheimer-kór a barterüzlet lényege. Bobby – bármilyen körültekintően vizsgálta a víz hatását – erre nem gondolt. ő megkapta a kórt, Howard viszont nem.
A sci-fi novella rendkívül izgalmas, a lassú kezdés – család bemutatása – viharos történésbe csap át. Közben a mesélő, Howard az idővel is versenyt fut, tudjuk meg: már csak negyven perc, már csak három, Jaj, csak még be tudjam fejezni…, küzd a felejtéssel (majdnem olyan jól, mint a Virágot Algernonnak hőse, Charlie). A teljes elbutulás az egész emberiséget fenyegeti King víziójában, kiút nincs. A két szereplőt megváltotta a halál, de mi lesz az emberiséggel? Ez az, amit nem tudunk meg. Dörner György előadása hiteles, Howard érzéseit, bűntudatát a csodaszer világméretű terjesztése miatt mi is átérezzük.
A novella először 1986-ban jelent meg az Omni Magazine-ben, majd a Rémálmok és lidércek gyűjteményben 1993-ban (Nightmares & Dreamscapes), Stephen King harmadik novelláskötetében.
Az Esős évszak a jól adagolt horror minden ismertetőjegyét hordozza. A fiatal házaspár nyári szabadságát egy Willow nevű kisvárosban szeretné tölteni, ha már a cechet a Missouri Egyetem állja John Grahamnak, aki a franciák 17. századi bevándorlásáról írt könyvet. Ahogy megérkeznek, két fura figurába botlanak, mindkettőről azt hiszik, hogy egy kissé habókosak is. Henry Eden, a willow-beli férfi békésen sodorja a cigarettáit, állandóan szellentő, büdös kutyája társaságában, és figyelmezteti a párt, hogy estére zárkózzanak be, a zsalugátereket se felejtsék el behajtani. Laura Stenton csak kontráz. Elmesélik, hogy hétévente éppen ezen a napon iszonyú eső zúdul a kisvárosra. De nem akármilyen! Varangyok milliói zúdulnak az égből, ellepnek mindent. A házaspár nem hiszi el a mesét, a figyelmeztetés ellenére nem keresnek másik szállást. Leszáll az este, koppanásokra lesznek figyelmesek. A varangyok zuhanása víziószerű és horrorisztikus, nem beszélve a békák iránti általános utálatról, ez csak fokozza az olvasó/hallgató ellenérzését, felnagyítva a történetet, borzalmat. Grahamék próbálnak elrejtőzni a varangyeső elől, de sikerül-e nekik? Hallgassuk meg a felvételt!
Az író mesterien ecseteli a félelem kialakulását, az ellentéteket. Grahamék a hőségben légkondi nélkül utaznak az autóban. Ragyog a nap, de párás a levegő, kék az ég, de néhány csepp esik, semmi nem mutat arra, hogy eső lesz. A varangyeső utáni leírás is megmozgatja a negatív képzeletünket. A fordításban is találunk csemegét: a falu, Willow és a villódzott szavak, egyik utal a másikra.
Mindkét novella tökéletes jellemzéseket ad. Az elsőben a szülők és Bob tulajdonságai kaptak nagyobb hangsúlyt, Howardéi kevésbé, a másik novellában a házaspárról tudunk kevesebbet, hiszen ők a történet elszenvedői. Mindkettő a Roald Dahl által tökélyre vitt novellák hagyományait folytatja, a Meghökkentő meséket egy ország nézte visszafojtott lélegzettel (a sorozatot mostanában ismételték).
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az olvasás fontosságát, bár némileg kiválthatja a hangoskönyv, hiszen hallgatása közben lehet például kertészkedni, mosogatni, diót törni stb. Azonban a kiadónak jobban kéne ügyelnie a borító szerkesztésére: a helyesírási hibától kezdve (herce hurca) a cím pontatlan sorrendjéig (két címet elég nehéz összekeverni, mégis sikerült!), a fel nem tüntetett eredeti kiadásig, a 2 novella (mennyivel szebb így: Két novella), a pontatlan tényig (nem fiatalkori egyik novella sem) találunk mindent, ami bosszantó.
Stephen King: Rémálmok és lidércek
Előadó: Dörner György
Szerkesztette: Bán Magda
Fordította: Siklós Márta, Rézműves Zoltán
Hangoskönyv Kft., 2007
75 perc (1 audio CD)
ISBN: 9639774049
