Névnapok: Béla, Achilles, Achillesz,Adalbert, Adalberta, Adalbertina, Ahillész, Albert, Egon, Egyed, Fortuna, Fortunáta, Gellért, Gerhárd, Györe, György, Györk, Györke, Héla, Hella, Ila, Ilka, Illa, Ilma, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Norma, Sándor
Események:
1597 – egy legenda szerint William Shakespeare A windsori víg nők című művét először adják elő, I. Erzsébet angol királynő jelenlétében. ––> A Shakespeare-titok
1705 – Richard Steele ír származású angol író A gyengéd férj című darabjának premierje Londonban.
1775 – Wolfgang Amadeus Mozart A pásztorkirály című kétfelvonásos operáját először Salzburgban mutatják be.
1849 – Fjodor Dosztojevszkij orosz írót és a Petrasevszkij Kör tagjait letartóztatják Szentpéterváron.
1881 – W. S. Gilbert és Arthur Sullivan Türelem című vígoperájának premierje a londoni The Opera Comique-ban.
1916 – Lord Dunsany Egy éjszaka egy fogadóban című drámájának premierje New Yorkban (1949-ben Boris Karloff főszereplésével film készült a darabból).
1931 – római kori sírt találtak Dunaszekcsőn, amely a római korban Lugio néven katonai őrhely és fontos átkelőhely volt a Dunán.
1932 – megnyílik a Shakespeare Memorial Theatre Stratford-on-Avonban, Angliában.
1964 – megnyílt a moszkvai Taganka Színház, ahol elsőként Brecht A szecsuáni jólélek című darabját mutatták be.
1975 – Harold Pinter irodalmi Nobel-díjas angol drámaíró, költő Senkiföldje című darabjának premierje Londonban.
1993 – Peter Townshend (The Who) Tommy című, a világ első rockoperájának számító musicaljének premierje New Yorkban.
1994 – a Budapest Kongresszusi Központban megkezdődött az I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.
1995 – a könyv és a szerzői jogok világnapja.
2005 – az első YouTube- videót Me at the zoo (Én az állatkertben) címmel, a társalapító Jawed Karim tette közzé (két elefánt előtt látható a San Diego-i állatkertben, több mint 316 millióan nézték meg).
2008 – Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát.
Meghalt Miguel de Cervantes (Miguel de Cervantes Saavedra, 1547–1616) kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselője.
Sok irodalomtörténész a Don Quijotét tartja az első, mai értelemben vett regénynek, illetve a spanyol arany század irodalmi csúcspontjának. Ő volt a Lope de Vega előtti spanyol színház egyik legjelentősebb drámaírója is, egész életművét átszövik az önéletrajzi elemek, írásaiban gyakran megnyilvánult a bukolikus reneszánsz költészet iránti vonzalma is (Cigánylány, A vér ereje, Kutyák beszélgetése).
Meghalt William Shakespeare (1564-1616) angol költő, drámaíró, színész.
Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja, világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti. Irodalmi teljesítménye nem merül ki a költészet és a drámaírás magas fokú művelésében; írásaiban az emberi élet egyes aspektusai, és a legkülönbözőbb érzelmek árnyalt ábrázolása mellett tömören és világosan kifejezett filozófiai gondolatok is megjelennek (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet). ––> Jennifer Lee Carrell: A Shakespeare-titok
Megszületett William Turner (1775-1851) angol romantikus festő, John Constable-lel és Boningtonnal együtt a XIX. századi modern festészet irányzatainak elindítója.
Hatással volt a barbizoni iskolára és az impresszionistákra. Az angol romantika egyik utolsó képviselője, akinek varázslatos akvarell tájképeit (plein air stílusban) már a realizmus előfutárának tekintik. Munkáit már fiatalon bemutathatta. Életét a művészetnek szentelte, és különbözvén más, korabeli művészektől, pályáját valamivel nagyobb siker kísérte, mint sok más kortársáét. 15 éves volt, amikor óriási elismerésben részesült: az egyik képét bevették a Akadémiára. Bejárta Európát, Velence sok inspirációt adott számos munkájához. Akárhol járt, tanulmányozta az ég és a tenger hatását mindenféle időjárásban. Az évek során sajátos festőtechnikát alakított ki: amit valóságosan látott, lefordította a saját könnyed romantikus stílusára és ezt rögzítette vásznán. (Gőzhajó hóviharban, A Téméraire hadihajó utolsó útja, Nápoly).
Megszületett Szergej Szergejevics Prokofjev (1891-1953) szovjet-orosz zeneszerző és zongoraművész, a 20. század egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője.
Édesanyja segítségével – aki zongorázni tanította – kisgyermekkorában kezdte meg zenei tanulmányait. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt. 1908-ban lépett fel először, mint zeneszerző. 1918-ban koncertkörútra indult Szibérián, Japánon és Honolulun keresztül az Egyesült Államokba. Tíz évig Párizsban élt. 1927-ben hazalátogatott 1932-ben – a szovjet rendszerrel kapcsolatos összes kétsége dacára hazatért a Szovjetunióba, ahol lelkesen ünnepelték az akkor már világhírű zeneszerzőt. A második világháború alatt hazafias műveket írt. 1948-ban viszont megalázó bírálatban részesült, ez oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal (kantátákkal) kellett bizonyítania önbírálatát (Desz-dúr zongoraverseny, A három narancs szerelmese, Péter és a farkas). ––> Prokofjev, a háborús zeneszerző
Meghalt Zelk Zoltán (Zelkovits, 1906–1981) Kossuth- és József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1925-ben Budapestre költözött, az Érmellék, illetve a Partium ősi örökségével, a gazdag és ízes magyar nyelvvel felszerelkezve, szépen csengő, hangzatos, durvaságtól és trágárságtól mentes verseket írt. 1927-ben kitoloncolták Romániába, ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. 1928-ban jelent meg először verse a Nyugatban. Első verseskötetét 1930-ban adták ki Csuklódon kibuggyan a vér címmel, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. A második világháború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, de ép bőrrel átvészelte. Magyarország megszállásakor azonban bujdosni kényszerült. A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt, de hamarosan tisztában lett a kommunizmus fonákságaival, és az 1956-os forradalom lelkes híve lett. A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után (Este a kútban, Alszik a szél, Reménykedem és rettegek).
Megszületett Janikovszky Éva (Kucses, 1926–2003) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő.
Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. 1960-ban, Szalmaláng című regényén szerepelt először a Janikovszky Éva név. Az évtized végére országszerte ismert lett. Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival (Szalmaláng, A lemez két oldala, Égigérő fű). ––> Janikovszky Éva: A lemez két oldala
Ezen a napon született:
Peter Dajnko (1787-1873)
szlovén filológus, író, nyelvész, méhész és pap. Munkássága a szlovén irodalomban jellegzetesnek és kissé tragikusnak is nevezhető. Ez utóbbi azért is igaz rá, mert munkáját hosszú ideig elutasították, félreértelmezték, emiatt egyfajta megvetését tárgyát képezte az író. Kidolgozott egy sajátos helyesírást, melyet róla neveztek el. Egyes sziszegő és susogó hangok megfelelő leképezését volt hivatott elősegíteni az új helyesírás, ezért Dajnko bevezetett új karaktereket, melyek hasonlítottak a cirill ábécé néhány betűjéhez.
(Báró aranyosmedgyesi) Mednyánszky László (1852–1919)
festő és grafikus. Münchenben, majd 1873–1877 között Párizsban tanult. 1888–1892 között Párizsban élt. Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot.
Ruggiero Leoncavallo (Ruggero Ruggiero Leoncavallo, 1857–1919)
olasz zeneszerző és zongorista. Zenei tanulmányait a nápolyi San Pietro a Majella konzervatóriumban végezte, 1875-ben. Zongoristaként fellépett Angliában, Franciaországban és Egyiptomban. A zenei világban a Bajazzók opera megírása után lett ismert. A művet fél év leforgása alatt komponálta meg. Leoncavallo zenéjét Mascagni Parasztbecsülete mellett az úgynevezett verista irányzat, a „verismo” alapművének tekinti a zenetörténet (Bohémek, Figaro ifjúsága, Mediciek).
Törzs Jenő (Bloch, 1887-1946)
színész, író, filmrendező. 1906-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. Magassága a filmvásznon sokkal könnyebben volt korrigálható, ezért már a korai magyar némafilmekben is feltűnt. Az ezeket követő hangosfilmek szerepeiben már nem csak elegáns megjelenése és színészi játéka, de orgánuma is érvényesült, nem véletlenül vált országos kedvenccé. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel (Meseautó, Elnökkisasszony, Fekete gyémántok).
Halldór Laxness (1902-1998)
Nobel-díjas izlandi író, költő, esszéista. A modern izlandi regényirodalom újító egyénisége, legjelentősebb, világszerte elismert alakja. Népszerűségét társadalmi érzékenységgel megírt, az izlandi sagairodalom epikus szövegszerkesztési hagyományaira épülő, expresszionista regényeinek köszönheti, de újszerű szemléletű esszéivel is elismerést vívott ki magának. Kamaszkori irodalmi zsengéi csekély irodalmi értékkel bírtak. Neve egy csapásra 1927-ben lett ismert hazájában, amikor megjelent A nagy kasmíri takács című regénye. Ezt az expresszionista stílusú, saját útkereséséről szóló önéletrajzi regényét ifjú kora dacára kiérlelt eszmei mondanivaló, kiforrott szerkesztésmód jellemzi. Az ezt követő negyedszázadban születtek legjelentősebb prózai alkotásai, amelyeket költői nyelvezet, már-már eposzi, képzelet gazdag történetfűzés és plasztikus jellemábrázolás jellemez.
Maurice Druon (Maurice Kessel, 1918-2009)
francia író, kultúrpolitikus, „Az elátkozott királyok” című regénysor szerzője. 1937–1939 között politológiát hallgatott. Első írásai 18 éves korában jelentek meg, eztán rendszeresen publikált különféle irodalmi folyóiratokban és szemlékben. 1946-tól az irodalomnak és a kultúrpolitikának szentelte életét. 1973–1974 között kulturális miniszter. Magyarországon talán történelmi regénysorozata, a hét könyvből álló Az elátkozott királyok a legismertebb műve.
Göndör Klára (1921-2014)
Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. 1942–1944 között a nagyváradi színháznál szubrett-primadonna volt. 1951–1958 között a győri Kisfaludy Színházban drámai színészként dolgozott. 1958-tól tíz évig a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1968-1979 között a Veszprémi Petőfi Színház színésznője volt. 1979 és 1986 között a József Attila Színházban szerepelt.
Csányi László (1924–2005)
Liszt Ferenc-díjas karnagy, jogász. A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett. 1948-tól Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke volt. 1950-től a Magyar Rádió munkatársa.
Rapcsányi László (1925–2013)
Kazinczy-díjas író, újságíró, ügyvéd, szerkesztő. 1950-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Karán. 1960–1968 között a Magyar Rádió külső, majd 1968-tól belső munkatársa, főmunkatársa lett. 1987-től a Sárga regények című sorozat szerkesztője (A Biblia világa; Útikönyv a képzelet országaiba; Ha angyalt látsz, szóljál!).
Shirley Temple (1928-2014)
amerikai színésznő, énekes és táncos. Hároméves korában beíratták egy tánciskolába, ott fedezték fel képességeit. 1932-ben indult gyermekszínészi karrierje. Gyereksztárként az 1930-as évek legnépszerűbb színészei közé tartozott. Számtalan díjat is nyert munkásságáért. Sikerét kamaszévei kezdetével nem tudta folytatni, ezért visszavonult a filmezéstől. Később diplomataként tevékenykedett.
Silvana Mangano (1930-1989)
egy szépségversenyen feltűnt olasz filmszínésznő, előbb néhány neorealista film, később különféle látványos szuperprodukciók és intellektuális drámák hősnője. Pályájának fordulópontja volt A boszorkányok (1967) című 5 epizódból álló produkció, amelyben mindegyik rész női főszerepét ő alakította, sokoldalú jellemábrázoló tehetségről téve tanúbizonyságot. Mégsem maga a film igazán jelentős a pályáján, hanem az a tény, hogy ekkor kezdődött együttműködése az olasz film két géniuszával, Pier Paolo Pasolinivel és Luchino Viscontival (Dekameron, Oidipusz király, Teoréma).
Túry Mária (1930–1992)
kétszeres Munkácsy-díjas festő, érdemes művész. A festmények mellett textil-, gobelin-, üvegablak-, mozaik terveket, zománcképeket valamint egyedi és sokszorosított grafikákat készített. Témáit munkája során mindvégig szűkebb környezetéből választotta: mindennapi életképeket, hétköznapi tárgyakat, szobabelsőket, növényeket, gyümölcsöket festett. Festészetének jellemzői a látványelemekből kiinduló, tudatosan szerkesztett kompozíciós rendszerek, konstruktív felépítmények.
Gene Collins (1932)
ír származású amerikai színész. Krimikben, komédiákban, drámákban, sőt egy-egy musicalban is feltűnt mint mellékszereplő. A Kelly hősei filmben szerzett komolyabb ismertséget (Babra).
Pertis Jenő (1939-2007)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész. Zeneiskolai zongoratanulmányai után a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke volt. 1958 és 1962 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, karvezetésből 1962-ben diplomázott. 1964-től 1999-es nyugdíjazásáig a Magyar Állami Operaház korrepetitora volt. Több kórusművéből a Magyar Rádió Énekkara felvételt készített Sapszon Ferenc vezényletével (A férfi halála, Rapszódia cimbalomra, A hűtlen lány).
Éless Béla (1940-2020)
színész, rendező, színházigazgató, „a színházcsináló”. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika szakán végzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult. 1963–1973 között a Tatabányai Bányász Színpad tagja volt, amelynek alapító rendezője is volt. 1974–1984 között a Budapesti Perem Színpad alapítója, művészeti vezetője, rendezője volt. 1976–1985 között a Magyar Rádió rendezője volt. 1986–1988 között a József Attila Színház rendezője és színésze. 1987–1996 között a Tatabányai Jászai Mari Színház alapítója, 1989 óta igazgató–művészeti vezetője (Napló szerelmeimnek, Ámbár tanár úr, Megy a gőzös).
Gryllus Dániel (1950)
kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész. Általános iskolás korában tanult meg előbb zongorázni, majd klarinétozni, később furulyázni és citerázni. 1969 őszén Mikó Istvánnal megalakította a Kaláka együttest. Versekre írt dalokat és népzenét játszanak. 1969 decemberében léptek először közönség elé, első nagylemezük 1977-ben jelent meg Kaláka címmel. 1990-ben lemezeinek kiadására és terjesztésére megalapította a Gryllus Kft-t.
Michael Moore (1954)
Oscar- és Emmy-díjas amerikai filmrendező, író. Rendkívüli szókimondással kritizálja a globalizációt, a nagyvállalatokat, a fegyveres erőszakot. Első filmje az 1989-es Roger és én volt, amelyben nemcsak rendező, hanem már író és producer is volt. Első nagy sikerű filmje a 2002-es Kóla, puska, sültkrumpli volt. 2004-ben készítette el a Fahrenheit 9/11-et, amely a 2001. szeptember 11-ei eseményeken alapult. Ez a film minden idők egyik legmagasabb bevételét hozta.
Emőd György (1955-2013)
színész, rendező, műfordító, műgyűjtő. 1978-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1982-ben ugyanitt a színházrendező kiegészítő szakot is elvégezte. 1978-tól a Veszprémi Petőfi Színházban színész. 1982 – 1986 között a győri Kisfaludy Színház társulatában rendező. 1986-tól Budapesten a Thália Színház, majd az Arizona Színház művésze. Dalszövegeket is írt, fordított és átdolgozott színdarabokat. 1993-tól szabadfoglalkozású művész volt. Műgyűjtéssel is foglalkozott.
Judy Davis (1955)
Golden Globe-, többszörös Emmy- és BAFTA-díjas ausztrál színésznő. Diplomáját a National Institute of Dramatic Arton szerezte (Agyament Harry; Marie Antoinette; Szakíts, ha bírsz).
Závodi Gábor (1964)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, szövegíró, zenei producer, billentyűs. Alapító tagja a MEX együttesnek, ahol frontember volt, és először itt tűnt fel szövegíróként is. Zeneszerzőként, szövegíróként számos dalt írt például Demjén Ferencnek, Koncz Zsuzsának, Somló Tamásnak, Szűcs Judithnak, Zsédának, Tóth Verának, Török Ádámnak, Rúzsa Magdinak, Zoránnak. A hazai mozifilmek számára is írt.
Ujj Mészáros Károly (1968)
reklám- és filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. 1994-ben forgatta első kisfilmjét a Balázs Béla Stúdió támogatásával. Londonban a London Drama School képzésén vett részt, majd 1999 óta szabadúszóként dolgozott producerként, készít reklámfilmeket és rendez. Első nagyjátékfilmje, a Liza, a rókatündér.
Török Ferenc (1971)
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. 1995-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 2000-ben diplomafilmje, a Moszkva tér a Magyar Filmszemle Legjobb elsőfilm- és Közönségdíját is elnyerte. 2007 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. 2008 óta az Európai Filmakadémia tagja (Apacsok, Senki szigete, Egy nap szabadság).
Csomós Éva (1977)
újságíró, drámaíró, műsorvezető. 1990-ben Hevesi Tamás színi tanodájába járt, ahol a színházi világ iránti elkötelezettségét kapta. Első háromfelvonásos, 36 fős zenés darabját – melynek nem csak írója, hanem koreográfusa és rendezője is volt – a 17. születésnapján mutatták be. Később diákszínköröket szervezett, majd több színdarabot írt, az ezredforduló környékén monodrámáival járta az országot. Számos lapban publikál, színvonalas művészinterjúi, alapos kutatómunkát igénylő történeti cikkei ma is a magazinok kedvelt tartalmát képezik. Sokan a közönség előtt vezetett beszélgető-estjei kapcsán kedvelik.
John Cena (John Felix Anthony Cena, 1977)
amerikai profi pankrátor, színész, rapper és televíziós személyiség. Az egyik száma (The Time is Now) az amerikai Billboard 200-as listáján a 15-dik helyezést érte el (A tengerészgyalogos, Ne játssz a tűzzel, Dzsungelhajsza).
Kevin Tancharoen (Kevin Harwick Tancharoen, 1984)
amerikai filmrendező, producer, forgatókönyvíró, táncos és koreográfus. Játékfilmes rendezőként 2009-ben debütált (Hírnév, Mortal Kombat: Rebirth, Glee: Koncertfilm).
Ezen a napon halt meg:
P. L. Travers (Pamela Lyndon Travers, 1899-1996)
ausztrál írónő, a Mary Poppins-könyvek szerzője. Az első Mary Poppins-könyv 1934-ben jelent meg Mary Shepard illusztrációival. A könyv óriási sikert ért el és hét folytatás követte. Számos nyelvre lefordították. 1964-ben zenés játékfilm készült belőle Julie Andrews címszereplésével.
Kőszegi Imre (1903-1995)
József Attila-díjas író, újságíró, műfordító. Elsősorban ifjúsági regények szerzőjeként vált a maga korában ismertté, de műfordítóként is sokat foglalkoztatták (Összkomfortos Robinson, A láp titka, A jezsuiták végnapjai).
Holbay László (Hlavicska, Hamvas László, 1923-2015)
csehszlovákiai magyar pedagógus, író, költő. 1945–1948 között egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). A szamizdat Menedék, illetve a Fáklya és a Hét közölte verseit. A magyar forradalom köszöntését követően tiltólistára került. A bársonyos forradalmat követően újból megjelenhettek írásai.
Fekete Tibor (1927-2014)
Jászai Mari- és Aase-díjas színművész. Az első egymondatos szerepeket a József Attila Színházban kapta. Kiss Manyi és Greguss Zoltán ajánlására került Rózsahegyi Kálmán színi-iskolájába, ahol a mester ösztöndíjasként tanította. 1957 és 1958 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja volt. Több alkalommal várták szerződéssel a fővárosban, azonban a szerepek vidéken tartották. Szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is. Többnyire erős akaratú, hajlíthatatlan hősöket alakított (Vámmentes házasság, Beszterce ostroma, A szerelem bolondjai).
Tabák András (1938-2014)
író. 1960–1964 között az Esti Hírlap munkatársaként dolgozott. 1964–1967 között A Könyv című lap újságírója volt. 1967–1978 között szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. 1991-től haláláig az Ezredvég című folyóirat olvasószerkesztője és prózarovatának szerkesztője volt (Gúzsbakötve, Az én katedrálisom, Az utolsó hongyarapító).
Cs. Németh Lajos (1940–2023)
Aase-díjas színész, szinkronszínész. 1958–1962 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1962–64 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja volt. 1964–1990 között a Madách Színházban lépett fel. 1990 után a Budapesti Kamaraszínház, majd 2002-től a Turay Ida Színház tagja volt (A tizedes meg a többiek; Állítsátok meg Terézanyut!; Szabadság, szerelem).