Névnapok: Fatime, Reginald, Bán, Béda, Béke, Bonifác, Bónis, Fatima, Ferdinánd, Fernandó, Nándor, Regő, Valéria, Zenina, Zina, Zinaida, Zinajda
Események:
1473 – Hess András nyomdájában elkészül az az első magyar nyomtatott könyv, a latin nyelven írt Chronica Hungarorum (Budai krónika/A magyarok krónikája).
1705 – a lőcsei Brewer-nyomdában kinyomatta Ráday Pál a Mercurius Hungaricus, az első magyarországi újság nyitó számát. Ez az első szám soha nem került elő. A lap 1705 és 1710 között jelent meg.
1851 – Harriet Beecher Stowe rabszolgaság-ellenes regénye, a Tamás bátya kunyhója először jelenik meg részletekben a National Era című abolicionista kiadványban. Később a 19. század legkelendőbb regénye és – a Biblia után – második legnagyobb példányszámban eladott könyve volt.
1883 – Párizsból elindul az első menetrend szerinti legendás Orient Express. Később olyan híres utasai voltak mint Agatha Christie, Marlene Dietrich, Willy Frost, Szergej Gyagilev, Václav Havel.
1927 – a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete Miskolcon tartott évi közgyűlésén Supka Géza javaslatot tesz egy évenként megrendezendő könyves eseményre, a könyv népszerűsítése érdekében, melynek alapján a jogutód Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 1929 óta tartja meg az Ünnepi könyvhét rendezvényeit.
1972 – Környezetvédelmi világnap. A Stockholmban az ENSZ első, Ember és bioszféra címet viselő környezetvédelmi világkonferenciájának emlékére. Célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire.
1988 – Budapesten megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB).
Meghalt Carl Maria von Weber (Carl Maria Friedrich Ernst von Weber, 1786–1826) német zeneszerző, karmester, zongorista, gitáros és zenekritikus.
Művei, különösképpen A bűvös vadász, az Euryanthe és az Oberon nagyban befolyásolták a romantikus zene kialakulását, ezért gyakorta a német romantikus opera atyjaként emlegetik. Műveiben felelevenítette a német népi hagyományokat, fölfedezte a hangszín szuggesztív vonásait, a hatáskeltés és a zenei jellemzés eszközét látta meg bennük: bizonyos hangszerekhez és hanghatásokhoz szimbolikus jelentést társított, amivel a korábbiaktól eltérően merőben más operadramaturgiát és zenei gondolkodást tett lehetővé. Írt hangversenykritikákat és zeneelméleti tanulmányokat, sőt, regényírással is próbálkozott. Londonban érte a halál, búcsúztatójában Wagner a legnémetebb zeneszerzőnek nevezte (Variációk gordonkára, Hét variáció egy cigánydalra, Esz-dúr mise). ––> Bűnös gondolatok A bűvös vadászról
Megszületett Federico García Lorca (1898–1936) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző.
A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike. 1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban. A madridi Teatro Eslava igazgatója, Gregorio Martínez Sierra meghívta színházába, így megírhatta és rendezhette első darabját, 1919-20-ban. A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki. Ellentétben az első sikertelen próbálkozásával a második darabja, a Mariana Pineda – Dalí díszleteivel – óriási sikert aratott 1927-ben. Homoszexualitása miatt barátai és családja elől külföldre menekült. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték (A sötét szerelem szonettjei, Vérnász, A csodálatos Vargáné).
Meghalt Ray Bradbury (Ray Douglas Bradbury, 1920-2012) amerikai író, a science fiction irodalom egyik óriása.
Jelentősége nem csak művei minőségében nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a sci-fi műfaj jelentős időszakában, az 1950-es években már aktív író volt, így a műfajra írásai hatást gyakoroltak ebben a fontos korszakban. Az iskolában tanárai felismerték írói tehetségét, így a színészi ambíciók helyett az írói pályát ajánlották neki. 1938-ban befejezte a középiskolát, és csatlakozott a Los Angeles-i Science Fiction Társasághoz, ahol számos meghatározó kortárs íróval találkozhatott. Szemproblémái miatt a világháború idején nem tudott a hadseregbe jelentkezni, így – írói sikerének köszönhetően – főállású író lett. Írt tévéfilmeket is, a Hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott elismerésül filmes tevékenységeiért. Művei számos kortárs és későbbi írót inspiráltak, a műfaj egyik „nagyjának” tartották (Marsbéli krónikák, Fahrenheit 451, A tetovált ember).
Meghalt Jókai Anna (1932-2017) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának élt, szabadfoglalkozású író volt. Íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt (A feladat, Jákob lajtorjája, Ne féljetek).
Ezen a napon született:
Arnold György (1781-1848)
zeneszerző, karmester, egyházi karnagy. Majd ötvenéves szabadkai tevékenysége során egy egész kórust és zenekart nevelt ki, a komolyzenei élet elindítója a rendkívül gyorsan fejlődő városban. Nevéhez fűződik Szabadka első, hivatalos hangversenyének a megszervezése, amelyet 1809-ben mutattak be (Kemény Simon, Mátyás király választása, A gotthardhegyi boszorkány).
B. Radó Lili (Balassa Árpádné, 1896–1977)
költő, ifjúsági író, műfordító. A Vidám úttörő című dal szövegírója, melyet a köznyelv gyakran hívott „Minta mókus”-nak. 17 kötet ifjúsági vers, mesekönyv, ifjúsági dal, kórusmű szövegírója. Ifjúsági lapok és az Ifjúsági Rádió munkatársa volt (Ketten a tükör előtt, A piros virág városa, Petty király bánata).
Abonyi Arany (Marton Sándorné, 1899-1967)
festőművész, művészeti író. A budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1929-től fogva Párizsban volt különböző magyar, illetve francia nyelvű újságok munkatársa. A második világháború után visszatért hazájába, ahol kezdetben a Képzőművészeti Főiskola tudományos osztályának munkatársaként működött, később pedig a Népszava szerkesztőségében. Cikkei és tanulmányai a Művészetben, továbbá a Magyar Nemzetben is megjelentek.
Bársony Rózsi (Sonnenschein Róza, 1909–1977)
színésznő. Pályáját gyermekszínészként kezdte, majd Rákosi Szidi színésziskolájában tanult. 1925-től 1931-ig a Király Színház művésznője volt. A második világháború idején a zsidótörvények miatt nem szerepelhetett. 1948-ban Bécsbe települt. Az 1960-as években sűrűn játszott Magyarországon is (Bál a Savoyban; Halló, Budapest!; 3 : 1 a szerelem javára).
Szabó Zoltán (1912-1984)
Baumgarten-díjas író, szerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa. 1933-ban Sík Sándor támogatásával megalapította a Fiatal Magyarság Szociográfiai Munkaközösségét és annak folyóiratát Fiatal Magyarság címmel. A szervezet, amelynek vezetője lett, cserkésztáborozások keretében végzett falukutatásokat Tihanyban, a Sárközben és Kőteleken. A háború után emigrációba vonult és 1951 és 1974 között a Szabad Európa Rádió (SZER) angliai szerkesztőségének vezérpublicistája, éveken át vezette a BBC magyar adását. Az ’56-os szovjet megszállása után Arthur Koestlerrel együtt fordult Dzsaváharlál Nehru indiai elnökhöz, hogy tegyen lépéseket a Bibó-per vádlottjainak érdekében (Cifra nyomorúság, A tardi helyzet, Nyugati vártán).
Tony Richardson (1928-1991)
Oscar-díjas angol színházi és filmrendező, producer, a brit új hullám egyik képviselője. A filmes világban először mint filmkritikus jelent meg, első kritikái a Sight and Sound című folyóiratban jelentek meg, 1956-tól kezdve filmeket is készített. 1964-ben Tom Jones című filmjéért két Oscar-díjban részesült (A hosszútávfutó magányossága, A könnyűlovasság támadása, Holtbiztos tipp).
Rónaszegi Miklós (1930-2022)
ifjúsági író, újságíró. Édesapjától örökölte rajztudását, ám ő inkább már egészen fiatalon az irodalom felé fordult. 1955-ös első művének megjelenése óta számos nagy sikerű, főként ifjúsági, a tudományos fantasztikum műfajában írt könyve jelent meg. Az 1960-as években a Móra Ferenc Könyvkiadónál, ő indította el és szerkesztette a Delfin könyvek sorozatot, melyen olvasók generációi nőttek fel (Színház az egész világ, Az indián királyfi, Botrány a suliban).
Déry Mária (1933-1988)
színésznő. 1955-től az egri Gárdonyi Géza Színházban indult színészi pályája. 1959–től a Békés Megyei Jókai Színházhoz szerződött, 1967 és 1973 között a debreceni Csokonai Színház színésznője volt. 1973-tól haláláig, kisebb megszakításokkal a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Drámák hősnőiként és zenés darabok szubrett-, naiva szerepekörben voltak jelentős feladatai, sikeres alakításai.
Hajdu Sándor (1939–2013)
karmester, zeneszerző, zenei vezető, a Bergendy-együttes tagja. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanult zeneszerzést, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát végezte el. 1967-ben lépett be a Bergendy-együttesbe. 1995 és 2003 között a Zalaegerszegi Városi Vegyeskar karnagya volt. Ő vezette kórust, amikor az 1998-ban Hangversenykórus Cum Laude minősítésben részesült. 2000-től a Szilvágyi Népdalkör vezetőjénként tevékenykedett, 2004-ben diszpolgári címmel jutalmazták. 2005 tavaszától a Nagykanizsai Városi Vegyeskar karnagyaként dolgozott (Iskolatáska, Karácsonyi kantáta, Márk passio).
Dame Margaret Drabble (Lady Holroyd, 1939)
angol életrajzíró, regényíró és novellaíró. műveiben visszatérő téma a kortárs angliai társadalom összefüggései (Malomkő, Hét nővér, A vízesés).
Martha Argerich (1941)
argentin zongoraművésznő. Hároméves korában kezdett zongorázni Buenos Airesben. 1955-ben családjával Európába költözött, Ausztriába. Nemzetközi elismertsége 1965-ben, 24 éves korában, a hetedik Nemzetközi Frédéric Chopin Zongoraverseny megnyerésével kezdődött Varsóban. Amerikában 1966-ban mutatkozott be. Felvételein gyakran szerepelnek 20. századi szerzők művei.
Almási Éva (1942)
a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1965-ben. Diplomaszerzése után a József Attila Színházhoz szerződött, majd 1968–1987 között a Madách Színház-ban szerepelt. 1987–1991 között a Vígszínház művésznője, majd négy évig szabadfoglalkozású lett. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja volt. 1995–1996 között a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, azóta ismét szabadfoglalkozású (Egy magyar nábob, Gyula vitéz télen-nyáron, A Hídember).
Gillian Hills (1944)
angol színésznő. Hírnevét az 1960-as évek brit filmdrámáiban, a Beat Girl-ben és Michelangelo Antonioni Nagyításában szerezte. Hosszú ideig élt Franciaországban, itt énekesnőként futott be, és főszerepet kapott több francia játékfilmben (Veszedelmes viszonyok, Mouret abbé vétke, Mechanikus narancs).
Stefania Sandrelli (1946)
olasz színésznő. Kamaszlányként kezdett filmezni az 1960-as évek legelején, s az évtizedek folyamán az olasz filmművészet egyik állócsillaga lett. Sikerekben gazdag, színvonalas művészi pályája elismeréseként a 62. Velencei filmfesztiválon, 2005. szeptember 10-én életműdíjat kapott (Válás olasz módra; Elcsábítva és elhagyatva; Alfredo, Alfredo).
Laurie Anderson (1947)
amerikai zenész, művész, egyiptológus. Egyik tagja a női performer II. generációnak. Széles körű műveltsége van, profi hegedűs. Minden területen zseniálisan mozog. Ezek mellett szemiotikát, kommunikációelméletet, költészetet tanult. Művészetében az a döbbenetes, hogy teljes mértékben tartalomorientált. Lényeg, maga a szöveg, ill. a jelentés. Négy témája van: politika, pénz, szerelem és szállítás.
Miklós Tibor (1947-2013)
író, műfordító, eMeRTon-díjas dalszövegíró, rendező, színházvezető. 1980-1996 között a Rock Színház alapító művészeti vezetője, 1996-tól a Budapesti Operettszínházban a musicalek és rockoperák irodalmi vezetője volt. A Sakk Matt, a Korong, majd a Generál, Cserháti Zsuzsa, Vikidál Gyula, Homonyik Sándor, Nagy Anikó, Szűcs Judith, a Crystal szövegírója (Sztárcsinálók, Boldogság gyere haza, Egy elfelejtett dal).
Ken Follett (Kenneth Martin Follett, 1949)
brit (walesi) író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Számos regényét megfilmesítették, köztük az 1978-as első sikerkönyvét, a Tű a szénakazalbant is, Donald Sutherland főszereplésével, A katedrálist valamint Az idők végezetéig című művét televíziós sorozat formájában. Mindkét sorozat jelentős magyar részvétellel és nagyrészt magyarországi helyszíneken készült (Titkok, Az ígéret földje, Az idők végezetéig).
Kenny G (Kenneth Bruce Gorelick, 1956)
Grammy-díjas amerikai jazz-zenész, szaxofonista. Már tízéves korában játszott a hangszeren. 1982-ben indult el szólózenészi karrierje. Első lemeze ugyanebben az évben jelent meg. Az évek során hatalmas sikert ért el, turnézott is, számtalan zenei fesztiválon részt vett, még az amerikai elnöknek is játszotta dalait. 1973-tól 1982-ig volt egy saját együttese is, 1982 óta viszont csak szólóban tevékenykedik. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán.
Szarvas József (1958)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész. 1983–1987 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. 1987–1997 között a Vígszínház tagja, 1997–2001 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze, 2001–2002-ben szabadfoglalkozású művész volt. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja. 2021-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára (Zimmer Feri, Üvegtigris, Le a fejjel!).
Schóber Tamás (1963)
zeneszerző, karnagy, ének-zene szakos tanár. A Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett 1986-ban ének-zene – népművelő diplomát, mellyel párhuzamosan elvégezte a rézfúvós tanári tanszakot is. Ezt követően felsőfokú karnagyi diplomát szerzett Budapesten, ahol zeneszerzői tanulmányokat is folytatott. Zeneszerzőként több mint 300 művet alkotott, több szerzői CD-je jelent meg. Napjainkra világszerte ismert zeneszerzővé vált, akinek albumai a világhálónak köszönhetően sokmilliós példányszámban kerültek el hallgatóihoz.
Ron Livingston (1967)
amerikai színész, legismertebb alakítása Az elit alakulat című filmsorozat Lewis Nixon századosának megformálása. A Marion High Schoolban végzett, Iowában, majd tanulmányait a Yale Egyetemen folytatta, ahol B.A. fokozatú diplomát szerzett színészetből. Először a Cedar Rapids Színházban játszott, később Chicagóba költözött, ahol a helyi színház színésze lett. Filmes karrierje 1992-ben kezdődött.
Mark Wahlberg (1971)
amerikai színész. Első szerepe A félelmek iskolája című 1993-as tévéfilmben volt, mozis debütjére pedig Danny DeVito oldalán került sor a Reneszánsz emberben. 2006-ban a Legyőzhetetlen című futball-drámában tűnt fel, majd A téglában egy bostoni állami rendőrnyomozó szerepében. Alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték (Az olasz meló, Max Payne – Egyszemélyes háború, Transformers).
Viczián Ottó (1974)
Jászai Mari-díjas színész, a Madách Színház és a Soproni Petőfi Színház örökös tagja. 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 2011-től a Turay Ida Színház, 2017-től az Újszínház tagja. Bár elsősorban színpadi színész, mégis hangja tetté ismertté, sok film és sorozat fő vagy főbb szereplőjének adta a hangját.
Ezen a napon halt meg:
Orlando Gibbons (1583-1625)
angol zeneszerző, virginál- és orgonajátékos. 1596-ban felvették a cambridge-i King’s College kórusába, ahol bátyja kórusmester volt, és 1598 őszéig énekelt a kórusban. 1598-ban felvették az egyetemre, ahol 1606-ban zenei bakkalaureátusi fokozattal végzett. 1623-ban a királyi kápolna, majd a westminsteri apátság vezető orgonistájává nevezték ki. a kora 17. századi angol zene sokoldalú és kiemelkedő alakja, korának legnagyobb virginál- és orgonaművésze volt. Életében alig adták ki műveit, csak néhány jelent meg az ő idejében.
Giovanni Paisiello (1740-1816)
18. századi olasz zeneszerző, az opera buffa egyik legnagyobb mestere. Életművének legjelentősebb darabjai kétségkívül operái, 94 darabot komponált ebben a műfajban. Első operáit észak-itáliai városokban mutatták be, a nápolyi közönséggel 1766-ban került kapcsolatba. Oroszországi tartózkodása alatt kilenc operát írt, amelyekkel ott is hatalmas sikereket aratott. Operái mellett számos zenekari művet is hátrahagyott, de ezek a kor átlag színvonalán mozognak. Egyházzenei darabjai között már találkozhatunk figyelemre méltó művekkel, írt számos kantátát és oratóriumot is.
Marcelina Czartoryska (1817-1894)
lengyel hercegnő, zongoraművész, Frédéric Chopin tanítványa. Az osztrák hatóságok kiutasították Bécsből, Párizsba költözött és zongoraórákat vett Chopintől. Stanisław Tarnowski emlékezése szerint Chopin felismerte rendkívüli tehetségét, és komolyan képezte mind szakmailag, mind beszélgetéseikkel. Nyilvános zenei rendezvényeket szervezett, védnöke volt a Krakkói Zenei Társaságnak.
Orlai Petrich Soma (1822–1880)
festőművész, a történeti festészet jeles alakja. Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben. 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór (II. Lajos király holttestének megtalálása a Csele patakban, Petőfi a szüleinél, Salamon királyt anyja megátkozza).
Georges Feydeau (1862–1921)
francia drámaíró, az általános vélemény szerint Molière óta a legnagyobb francia vígjátékszerző. Az abszurd dráma előfutáraként több mint 60 színdarabot írt. Húszéves korában írta első komikus monológját. Első sikerét négy évvel később, a A női szabó című darabjával aratta. Korán színdarabok szerző-rendezője lett, működését jellemzi a szinte eszeveszett ritmus, a „matematikailag” kiszámított komikus hatás. Színházában sokszor helyzetkomikumra épít, olykor a helyzetek teljesen mentesek a humortól: egy férfi belép a jelenetbe, egy nő kijön onnan, mégis kirobban a nevetés (A tökfejű, Mit jársz meztelenül?, Bolha a fülbe).
Cholnoky Viktor (1868–1912)
író, újságíró, műfordító. Írói tekintélyét A Hét című lapban, amelynek pár évig szerkesztője is volt, közölt novelláival alapozta meg. Írásait különös figurák népesítik be és groteszk helyzetek tarkítják, amelyekkel a kiábrándult, utat nem találó modern polgár lelkivilágát ábrázolja. A legnagyobb magyar stílusművészek közé tartozik. Egzotikus tájai, mesebeli alakjai a mindennapokból, a szorongató valóságból elvágyódást fejezik ki (Füstkarikák, Kaleidoszkop, Az álomirtó).
Lukács György (Löwinger György Bernát, 1885-1971)
Kossuth- és Baumgarten-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a „nyugati marxizmus” alapítói között tartják számon. Nevét elsősorban a II. világháború előtt írt irodalomelméleti, esztétikai és filozófiai munkái tették ismertté (Szolzsenyicin-tanulmányok, Esztétikai kultúra, A regény elmélete).
Ronald Reagan (1911-2004)
színész, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke (1981–1989-ig). Jó előadói képességét először Chicagóban rádiós sportriporterként kamatoztatta, majd 1937-ben áttette székhelyét Hollywoodba. A Warner Bros. filmgyár megbízásából, több tucat filmben szerepelt, általában mellékszereplőként. A nagypolitika felé fordult, az 1950-es évektől egyre kevesebb filmszerepet kapott.