Szerző: Gusztáv András (†)
1818 karácsonya előtt az ausztriai Oberndorf falucska templomában, melynek Szt. Miklós volt a védőszentje, tönkrement az orgona. A szomszédos Arnsdorf kántortanítója kétségbe volt esve. Neki kellett volna játszania az éjféli misén. De min játsszon? És mit? Harmónium nem volt a templomban, más hangszer sem állt rendelkezésére, ami alkalmas lehetett volna. A templomnak nincs kórusa, amely hangszeres kíséret nélkül is képes lenne énekelni.
Ki is ez a kántor? Neve Franz Xaver Gruber, 31 éves múlt, hiszen 1787. november 25-én született Unterweizburg faluban, Felső-Ausztriában. ő volt a család ötödik gyermeke, utána már csak egy született. Gyerekkora óta szerette a zenét; szülei akarata ellenére lett kántortanító 1806-ban. Egy év segédtanítóskodás után 1807-ben került Arnsdorfba. Elvette elődje özvegyét, két gyermekük is született, bár mindkettő fiatalon meghalt. 1816 óta orgonált Oberndorfban is, minden vágya, hogy ebben a nagyobb faluban lehessen kántortanító. De ha most kudarcot vall, biztos, hogy semmi sem lesz a szép álomból.
Mit tesz valaki, aki egyszerre dühös is meg szomorú is? Bemegy a kocsmába, és iszik egyet. Ezt műveli Gruber is. A kocsmában pedig ki más mellé ülne le, mint az ott iddogáló káplán, Joseph Mohr mellé? A 26 éves segédlelkész (1792. december 11-én született Salzburgban) szintén bánatos: nézeteltérései vannak főnökével, Nöstler plébánossal. Ám amikor meghallja barátja panaszát, rögtön elfelejti saját bajait. Mohr is szereti a zenét, gitározik is, és szép énekhangja van.
A két barát átmegy a káplán szállására, ahol Mohr előveszi két évvel korábban, még előző helyén í rt karácsonyi versét. „Stille Nacht! Heilige Nacht!” – olvassa Gruber, és szinte azonnal dúdolni kezd. Alig egy óra múlva készen van a zene, Mohr előveszi a gitárt, és próbálja eljátszani. Még javasol pár kisebb változtatást, Gruber rábólint, kijavítja a kottát, aztán indulnak is a templomba.
A plébános nem tudja, hogy az orgona rossz. Meglepődik, amikor a mise kezdetén nem látja a kántort a helyén, ám még inkább azon, hogy előlép a káplán, gitárral a kezében. Mohr eljátszik egy bevezető akkordot, Gruber mellélép, és a templomban felcsendül egy tenor és egy bariton: először hallani, hogy „Csendes éj, szentséges éj!” A mise elkezdődik, és rendben véget is ér.
Pár hét múlva megjavították az orgonát. Mohr hamarosan máshová került káplánnak, Gruber pedig nem kapta meg az oberndorfi állást. A kántor 1829-ig maradt Arnsdorfban, majd hat évig a berndorfi iskolában volt tanító, végül 1835-től 1863-ban bekövetkezett haláláig Hallein templomában töltötte be a kórusvezető, kántor és orgonista tisztségét. A pap több állomáshely után Wagrainban lett plébános, ott is halt meg 1848-ban. A Szt. Miklós templom sincs már meg, csak a helyén álló Stille Nacht Kapelle emlékeztet a dal első előadására.
Az alkalmi dal talán feledésbe is merült volna, ha az orgonajavító nem találja meg a kottát, és nem adja át Johann Baptist Weindl templomi énekesnek, a salzburgi székesegyház kórusvezetőjének. Az első ismert kotta a Weindl által 1822-ben készített másolat; Gruber kézirata elveszett az idők során. A hangszerjavító mester neve is ismert: Carl Mauracher többször is javította az oberndorfi orgonát csakúgy, mint a környék többi templomáét. Neki és a fügeni Rainer, valamint a laimachi Strasser család énekeseinek köszönhető, hogy a dal nem veszett el, és ismertté vált előbb Európában, majd Amerikában is, és ma már az egész világon éneklik karácsonykor.
Végül álljon itt a teljes, eredeti német szöveg, melyet az idők folyamán több mint 300 nyelvre, nyelvjárásra fordítottak le.
Stille Nacht! Heilige Nacht!
Alles schläft; einsam wacht
Nur das traute heilige Paar.
Holder Knab im lockigten Haar,
Schlafe in himmlischer Ruh!
Schlafe in himmlischer Ruh!
Stille Nacht! Heilige Nacht!
Wo sich heut alle Macht
Väterlicher Liebe ergoß
Und als Bruder huldvoll umschloß
Jesus die Völker der Welt,
Jesus die Völker der Welt.
Stille Nacht! Heilige Nacht!
Gottes Sohn! O wie lacht
Lieb’ aus deinem göttlichen Mund,
Da schlägt uns die rettende Stund’.
Jesus in deiner Geburt!
Jesus in deiner Geburt!
Stille Nacht! Heilige Nacht!
Lange schon uns bedacht,
Als der Herr vom Grimme befreit,
In der Väter urgrauer Zeit
Aller Welt Schonung verhieß,
Aller Welt Schonung verhieß.
Stille Nacht! Heilige Nacht!
Die der Welt Heil gebracht,
Aus des Himmels goldenen Höhn
Uns der Gnaden Fülle läßt seh’n
Jesum in Menschengestalt,
Jesum in Menschengestalt Stille Nacht! Heilige Nacht!
Hirten erst kundgemacht
Durch der Engel Alleluja,
Tönt es laut bei Ferne und Nah:
Jesus der Retter ist da!
Jesus der Retter ist da!
