Névnapok: Róbert, Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé
Meghalt Friedrich Hölderlin (1770-1843) német író, költő, a 18-19. század fordulójának egyetemesen is egyik legnagyobb lírikusa.
Életművét – amely átmenet a romantika és a klasszicizmus irodalma között – a modern irodalmi tudat egyre jelentősebbnek ítéli. A tübingeni egyetemen teológiát tanult, de mégsem a lelkészi hivatást választotta. Jobban érdekelte a filozófia és a költészet. Tanulmányai befejezése után házitanító volt. 1799-ben lapkiadással próbálkozott, de kísérlete kudarcba fulladt. Költészete a klasszika és a romantika határán foglal helyet, de közelebb járunk az igazsághoz, ha művészetében a klasszicizmus kiterjedését és lezárását látjuk. Kortársai számára ezért idegen volt stílusa. Rajongott az antik görögökért, a görög tájakért, a csodás szigetekért. Saját kora világából a hajdani athéni demokrácia eszméihez, héroszaihoz, isteneihez menekült. Verseinek formájára az alkaioszi, aszklépiadészi strófák, disztichonok jellemzőek, később egyre inkább az ógörög kardal-költészet formáját követő szabad, kötetlen ritmusok.
Megszületett Paul Gauguin (1848-1903) francia festő, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb képviselője.
Kalandos élete során volt tengerész, jómódú üzletember és nyomorgó festő, élt Peruban, Párizsban és Tahitin. Merész kísérletezése a színekkel közvetlenül vezetett a szintetista stílus kiteljesedéséhez, s később, átlépve a szintetizmuson kialakította teljesen egyéni hangú festészetét, amelyre a tiszta színek használata, a különböző eredetű motívumok variálása a jellemző. Viszonylag későn kezdett festeni, és rövid húsz esztendeje maradt művészete kivirágoztatására. Egy idő után szakított az impresszionizmussal, szintetizmusa meglepő és érdekes alkotásokat eredményezett. Már létező művekhez formákat, témákat kölcsönöz időben és térben távoli kultúrákból. Saját képeiből is merít gondolatokat, hogy azokat átdolgozza, variálja. Művészetének harmadik korszaka egybeesik második óceániai tartózkodásával. A rajz modernizálásával, a vörös, kék, sárga, lila színek majdnem tiszta használatával kora művészi törekvéseinek összefoglalását adja. Festményei mellett fametszetei is igen jelentősek (Sziklás tengerpart, Sárga Krisztus, Aha oe Feii).
Megszületett Széll György (George Szell, 1897–1970) karmester, zeneszerző, zongoraművész.
Hosszú ideig volt elismert, sikeres vezető karmestere a Cleveland Orchestrának, akikkel – és más zenekarokkal is – a standard zenei repertoár javát lemezre rögzítette. Tizennégy éves korából ismert egy exkluzív kiadói szerződés a bécsi Universal Editionnal, ekkor kezdte meg európai turnéját, először Londonban mutatkozott be, ahol műveivel és zongorajátékával hatalmas sikereket aratott. Saját darabok írásán kívül átírta zenekarra Bedřich Smetana 1., e-moll („Életemből”) vonósnégyesét. 18 éves korában, a Berlini Királyi Operaház főzeneigazgatója, Richard Strauss, az opera karnagyává nevezte ki. 1939-ben, a második világháború kitörésekor, egy ausztráliai turné után érkezett az USA-ba, és családjával New Yorkban telepedett le. Aprólékos módon készült a próbáira, az adott darabot zongorán memorizálta. Tiszta megfogalmazás, átlátszóság, egyensúly és építkezés volt jellemző rá, és precíz ütemtartást követelt zenészeitől. Az eredmény a pontosság magas szintje volt, és a zenekar gyakran úgy szólt, mint a legjobb vonósnégyes. Széll György abszolutista módszerei ellenére a zenekari tagok büszkék voltak zenei integritásukra.
Meghalt Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi magyar költő.
Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költői pályáján. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat szerkesztője lett. Verseinek többsége vidám, bravúros rím és ritmusjátékkal, melankolikus életérzéssel, a szépség és a jóság hirdetésének jegyében íródott. A háború, a trianoni diktátum következményei és fiatalkori szívbetegsége rányomta bélyegét a költő életművére. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé. Visszatérő témái a hazaszeretet, a mély katolikus vallásosság, a szerelem és a halálfélelem (Psalmus Hungaricus, Leselkedő magány, Magyar karaván Itálián keresztül). ––> Dsida Jenő digitális világa
Meghalt Sir Christopher Lee (Christopher Frank Carandini Lee, 1922-2015) angol színész.
Az 1940-es évek végétől filmezett. Ő volt Drakula gróf egyik leghíresebb megformálója, de eljátszotta Frankenstein teremtményét és múmiaként is láthattuk. Filmjeinek műfaji skálája az 1970-es években szélesedett ki igazán. Gyakran bíztak rá negatív szerepeket, rosszfiúkat, a főhős gonosz ellenfelének megformálását. Az élete utolsó éveiben is aktív művész, évente több filmben is szerepelt, továbbá vállalt színpadi, zenei, narrátori és szinkronizálási feladatokat is. 80 éves kora körül a fiatalabb nemzedékek körében is rendkívül népszerűvé vált olyan filmeknek köszönhetően, mint a Gyűrűk Ura-trilógia és a Csillagok háborúja előzménytrilógia, de 90 évesen szerepelt a Gyűrűk Ura előzménytörténetének számító A hobbit-trilógiában is. 2001-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje tiszti fokozata (OBE) kitüntetést. 2009 júniusában lovaggá ütötték. Az intenzív filmezés mellett Lee színpadi fellépéseket is vállalt, dolgozott a rádió és a televízió számára, animációs filmekhez és videojátékokhoz kölcsönözte a hangját, sőt lemezeket is készített, illetve közreműködött más előadók felvételein (A vörös kalóz; A három testőr, avagy a királyné gyémántjai; Meztelenek és bolondok).
Ezen a napon született:
Auer Lipót (Leopold von Auer, 1845–1930)
világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző. A világ zenei életének meghatározó alakja, zenei témájú könyvek szerzője, hegedűiskoláját ma is használják. Néhány saját szerzemény és számos átirat mellett gyakorlatilag az összes nagy hegedűversenyhez írt kadenciát. Zenei karrierjének csúcsán országok és uralkodók versengtek, hogy hallhassák játékát. Zenepedagógusként a hegedűjáték oktatásában alkotott maradandót, korának leghíresebb hegedűtanáraként tartják számon.
Charles Rennie Mackintosh (1868-1928)
skót építész, iparművész, illusztrátor, az Art Nouveau nagy-britanniai térhódításának központi alakja. Elnyerte az Alexander Thomson Utazóhallgatói támogatást, melyet az ókori klasszikus építészet tanulmányozására alapítottak. Stílusára az egyenes vonalak – éles szögek és a virágdekorációk szubtilis íveinek ellentétére épít.
Knud Rasmussen (1879-1933)
grönlandi születésű dán kutató, író, néprajztudós. Koppenhágában tanult, már az iskolában okos, művelt gyereknek tartották. Az eszkimók élete, életvitele fontos szerepet játszott életében, kutatásainak egyik fontos alapkövei voltak. Emlékére az eszkimók Észak-Grönlandon emlékművet állítottak.
Szántó György (1893–1961)
József Attila-díjas író, főleg ifjúsági és történelmi regényeket írt, melyekben a merész szerkesztésmód gazdag festőiséggel párosult. Vakon megtanult gépelni, a szerkesztői utómunkát, javításokat felesége végezte. Élete vége felé budapesti lakásuk afféle irodalmi szalonként is működött (A földgömb, A boszorkány, Az Alapiak kincse).
(Désfalvi) Boncza Berta (Csinszka, 1894–1934)
költőnő, emlékiratíró, Ady Endre felesége, múzsája. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolult technikáját. Ám sem elég tehetség, sem elég szorgalom nem volt benne, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson. Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható.
Vaszary Gábor (1897-1985)
író, újságíró. Cikkei, regényei saját illusztrációival jelentek meg. Sorra jelentek meg népszerű regényei. Monpti című regényét 28 nyelvre fordították le, háromszor filmesítették meg. Amellett, hogy nagy sikerű regényeket írt és kiválóan rajzolt, újságíróként is jelentős szerepet vállalt az 1930-as és 1940-es években (Ketten Párizs ellen, Az ördög nem alszik, Tavaszi eső).
Tapolczai Gyula (1903–1954)
színész, érdemes művész. Pécsett kezdte meg színészi pályáját 1920-ban. Elsősorban komikus epizódszerepeket kapott hangja, alakja miatt. Buffó-komikus volt, valamint kapott filmszerepeket is (Az új földesúr, Talpalatnyi föld, Civil a pályán).
Jessica Tandy (1909–1994)
Oscar-, Golden Globe- és Emmy-díjas brit színésznő. Egyike azon keveseknek, akiket a színpadon, a televízióban és a filmekben is elismertek. Nyolcvanévesen nyerte el az Oscar-díjat 1989-ben a Miss Daisy sofőrje című film női főszereplőjeként (A hetedik kereszt; Sült, zöld paradicsom; Selyemgubó).
Vörös Sári (1910-1998)
nótaénekes, dalénekes. Az egyik iskolai ünnepségen a Bolond Istók című dalát Szabados Paula, az énekkar vezetője kisebb jelenetté bővítette ki, és 15 éves korában azzal aratta első jelentős sikerét. 1929-től kezdve több mint tíz évig a Palestrina Kórus tagja volt. Gyakran fellépett a televízióban is, ahol 1980-ban készült a portréműsora. Számos hanglemezfelvétele és ugyancsak 1980-ban nagylemeze került forgalomba. Negyvenévi rádiószereplése során több száz magyar nótát énekelt hangszalagra.
Dean Martin (Dino Paul Crocetti, 1917-1995)
olasz származású amerikai énekes, színész. Álma az volt, hogy színész lesz, ehelyett hol boxolt, hol benzinkúton dolgozott, vagy malomban, máskor mint krupié tartotta el magát. Emellett természetesen énekelt is. Első filmje, amiben önállóan szerepelt, a Tízezer hálószoba. Filmjei nagyrészt közönségsikerek lettek. Sinatra körül létrejött Rat Pack tagjaként is feltűnt. Saját készítésű tv-showja 1965-től 1974-ig ment a televízióban, majd 1975-től 1984-ig Dean Martin Roasts című műsorával jelentkezett. Ekkor, a nyolcvanas évek közepe felé csinálta utolsó lemezfelvételeit is (Oroszlánkölykök, Melyik úton járjak?, Ágyúgolyó futam).
James Ivory (James Francis Ivory, 1928)
Oscar-díj (forgatókönyv) amerikai filmrendező. Tanulmányait az Oregoni Egyetemen valamint a Dél-kaliforniai Egyetemen végezte. 1952-től önállóan készíti filmjeit mint rendező, forgatókönyvíró és operatőr (Szoba kilátással, Szellem a házban, Válás francia módra).
Sándor János (1933–2010)
Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész. Működésének fontos része volt az ifjúsági zenekarok létrehozása, nevelése. Irányítása idején vált hivatásos együttessé a Győri Filharmonikus Zenekar. 1991-ben áttelepült a kanadai Victoriába, 1995-től a University of Victoria „artist-in-residence”-e, zeneigazgatója, az egyetemi zenekar karmestere. 1996-tól haláláig a Greater Victoria Youth Orchestra zeneigazgatója volt.
Tom Jones (Sir Thomas John Woodward, 1940)
világhírű walesi születésű brit énekes. 1963-ban megalakult a Tommy Scott and the Senators nevű együttese, majd a következő évben megkötötte első lemezszerződését. 1965-ben elnyerte a Grammy-díjat a legjobb művész kategóriában. 1969 és 1971 között népszerű tévéműsort vezetett. Sok időt töltött Las Vegasban, akárcsak legkedvesebb barátja, Elvis Presley. Pályája során 100 filmben énekelt. 1965 óta hozzávetőleg 150 millió darabot adtak el lemezeiből. 2011-ben valamivel több, mint hatvan helyszínen lépett fel telt házas közönség előtt. 2012-ben jelent meg Jones negyvenedik stúdióalbuma, a Spirit in the Room.
Kiss Jenő (1944)
Jászai Mari-díjas színész, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház örökös tagja. 1963–1964 között a Veszprémi Petőfi Színház, 1964–1969 között pedig a Miskolci Nemzeti Színház színésze volt. 1969–1979 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1979–1988 között illetve 1995–től a kecskeméti Katona József Színházban szerepelt. 1988–1993 között a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1993–1995 között a József Attila Színházban dolgozott (Talpuk alatt fütyül a szél, Akli Miklós, Megdönteni Hajnal Tímeát).
Liam Neeson (1952)
északír születésű brit színész. Egyik legismertebb szerepe Oskar Schindler a Schindler listája című filmben. Továbbá szerepelt még olyan sikeres filmekben, mint a Csillagok háborúja I: Baljós árnyak, Narnia krónikái és a Batman: Kezdődik!. A nagy áttörés életében 1990-ben következett be, amikor is Sam Raimi rendező Darkman című mozijának főszerepét alakította és az alkotás szakmai és közönségsikert aratott. Ennek ellenére mégis inkább a színpadot választotta, de vissza-vissza tér egy-egy mozira (Excalibur, Elrabolva, Csatahajó).
Orhan Pamuk (1952)
Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja. Tanulmányait a Robert College amerikai középiskolában végezte Isztambulban. Később az Isztambuli Műszaki Egyetem építészet szakára járt, mert családja azt szerette volna, ha építész vagy mérnök lesz belőle. Három év után abbahagyta ez irányú tanulmányait, hogy főállású író lehessen. 1974-ben kezdett rendszeresen írni, több elismerést is kapott kritikusok részéről. Ennek ellenére művei csak jóval később kerültek fel a népszerű könyvek listájára. Munkásságát 2006-ban irodalmi Nobel-díjjal honorálták (Az új élet, A nevem: Piros, Hó).
Seregi Zoltán (1953)
színész, rendező, színházigazgató. 1966-ban gyermekszínészként játszotta Tutajos szerepét a Tüskevárban. 1979-ben végzett Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom szakán, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán szerzett diplomát 1980-ban. A békéscsabai közgyűlés a 2015. december 17-i ülésén kinevezte Seregi Zoltánt a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójának.
Balázs Kovács Sándor (1954)
néprajzkutató muzeológus, történész. Az ELTE bölcsésztudományi karán történelem szakos tanári és népművelői oklevelet szerzett. Szakdolgozatát Tolna megye reformkori művelődéstörténetéről írta. 2000 óta feldolgozta a temesközi Végvárra elszármazott sárközi családok történetét, rokonsági kapcsolatait az elhagyott falvakkal. Kutatási eredményeiről több konferencián tartott előadást. Körülbelül 100 publikációja szaklapokban, folyóiratokban, tanulmánykötetekben és évkönyvekben jelentek meg.
Prince (Prince Rogers Nelson, 1958-2016)
Oscar-, Golden Globe- és hétszeres Grammy-díjas amerikai zenész, énekes és dalszövegíró, több mint három évtizedig volt meghatározó alakja a popzenének. Zenéje innovatív volt, több stílust kevert, mint a funk, az R&B, a latin, a country, a rock, a new wave, a klasszikus zene, a soul, a szintipop, a pszichedelikus zene, a pop, a jazz, és a hiphop. Legfontosabb alakja volt a Minneapolis sound-nak, az 1970-es években felvirágzott funk-rock alműfajnak. Minden idők egyik legtermékenyebb előadója volt, 39 stúdióalbumot adott ki karrierje során (Purple Rain, Let’s Go Crazy, Black Sweat).
Roberto Alagna (1963)
francia és olasz (szicíliai) származású operaénekes (tenor). Fiatalkorában párizsi kabarékban énekelt borravalóért. Mario Lanza filmjei és régi tenorok felvételei hatására döntött úgy, hogy operaénekes lesz. Nemzetközi hírnévre 1994-ben tett szert, amikor a címszerepet énekelte Gounod ‘Rómeó és Júlia’ című operájában a londoni Covent Gardenben.
Karl-Heinz Urban (1972)
új-zélandi színész. Legismertebb filmjei Peter Jackson A Gyűrűk Ura-sorozatának második és harmadik része, melyekben Éomert alakította (A Bourne-csapda, Sötétségben – Star Trek, Thor: Ragnarök).
Dave Filoni (David „Dave” Filoni, 1974)
amerikai rendező, szinkronszínész, televíziós forgatókönyvíró és producer, animátor. A Lucasfilm-es szerződése előtt a Nickelodeon-nál dolgozott. 2016-ban kinevezték a Lucasfilm Animation jövőbeli projektjeinek élére.
Vranyecz Artúr (1975)
színész, bábművész, rendező, tanár. 1995-1999 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, bábszínész szakirányon. 1999-től a debreceni Csokonai Színház tagja. 2001-től a debreceni Ady Endre Gimnázium tanára is.
Ezen a napon halt meg:
Franz Xaver Gruber (1787-1863)
osztrák zeneszerző, orgonista és karnagy. A világszerte közismert karácsonyi dal, a Csendes éj zenéjének szerzője.
E. M. Forster (Edward Morgan Forster, 1879-1970)
angol regényíró, novellaíró és esszéíró. Művei közül ironikus és jól felépített regényei a legismertebbek, melyek a 20. századi Egyesült Királyság és Írország társadalmának osztálykülönbségeiből fakadó képmutatást mutatták be. Forster legismertebb regényei az Út Indiába és a Szellem a házban.
Hans Arp (Jean Arp, 1887–1966)
német-francia költő, festőművész, szobrász. A dadaizmussal szemben lojális maradt, mindig művész maradt azon szándékai ellenére, hogy „mindinkább távolodjon az esztétikától”. Soha nem adta föl a tudat és a tudattalan „egyensúlyának” eszméjét. Amit mellőzni akart, az a konvencionális „keret” volt, amelyben a műalkotást mind ez ideig bemutatták (Tervrajz egy szőnyegen, Erkély, Hold gyümölcs).
Henry Miller (Henry Valentine Miller, 1891-1980)
amerikai író, festő. Kortársai jellemzően botrányszerzőnek tekintették, amiért írásaiban szembeszállt kora szigorú, bigott erkölcsiségével. A XX. század eleji puritán társadalmak legalapvetőbb tabuit sem tartotta tiszteletben, alkotásai sokakat megbotránkoztattak. Írással az 1910-es években kezdett foglalkozni, első művei főleg esszék voltak. Párizsi tartózkodása idején a francia szürrealizmus számos alakjával is megismerkedett, akik nagy hatással voltak rá. Itt ismerte meg a nála több mint húsz évvel fiatalabb, ez idő tájt szárnyait bontogató Lawrence Durrell brit írót is, akivel életre szóló barátság alakult ki köztük. Kettejük levelezését később nyomtatásban is kiadták, a gyorsan terebélyesedő levélfolyam két teljes kötetet töltött meg (A légkondicionált lidércnyomás, Az amarusszioni kolosszus, Szexus. A hús megfeszítése).
Jean Harlow (Harlean Harlow Carpenter, 1911–1937)
amerikai színésznő, az 1930-as évek egyik legnagyobb szexszimbóluma. Első jelentős szerepét A pokol angyalai című filmben játszotta (1930). Az MGM-nél vált igazi sztárrá. 1932-ben két jelentős szerepe volt a Vörös por és a Red-Headed Woman című filmekben, amelyekben megmutatkozott komikusi tehetsége. 1933-ban Harlow egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtotta a Vacsora nyolckor című filmben. Filmjei a nagy gazdasági világválság mellett is jelentős bevételeket hoztak.
Tokácsli Lajos (1915–2000)
festőművész, az alföldi iskola jelentős alakja. Egy sikertelen kísérlet után, 1936 őszén maximális pontszámmal vették fel az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára. 1939-ben behívták katonának, így csak 1941-ben fejezte be tanulmányait. 1943-45 között újabb, immár háborús katonai szolgálatát töltötte (Virágcsendélet, Öreg halász, Alföldi tanya).
Dino Risi (1916-2008)
olasz filmrendező, újságíró, filmkritikus, forgatókönyvíró (A nő illata, Fehér telefonok, Egy asszony meg a lánya).
Háray Ferenc (1923-1993)
Jászai Mari-díjas bábszínész, színész, érdemes művész. Színészként 1944-ben diplomázott az Országos Magyar Színművészeti Akadémián. Pályáját vidéki társulatoknál kezdte. 1949-től nyugdíjba vonulásáig az Állami Bábszínház tagja volt.
Jorge Semprún (1923–2011)
francia nyelven alkotó spanyol író, politikus. A spanyol polgárháború elől a család Franciaországba emigrált. A német megszállás idején részt vett az ellenállási mozgalomban. A Gestapo 1943-ban letartóztatta, a buchenwaldi koncentrációs táborba került. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, A nagy utazás. Az 1968-as csehszlovákiai események hatására az író végleg szembefordult a kommunista eszmékkel (Az ájulás; Írni vagy élni; Húsz év, egy nap).
Török Elemér (1930-2006)
felvidéki magyar költő, újságíró, tanár. Tanítóként kezdte pályafutását Pozsonyban. 1953-1961 között Pozsonyban az Új Ifjúság rovatvezetője volt. 1977-ben az Új Szó szerkesztője, riportere és rovatvezetője lett. A Csemadok Központi Bizottságának 20 évig volt tagja. A Bodrogköz poétája volt (Fényért perelek, Jegenyék, Éveim fehér havasán).
Kő Pál (Maczky Levente Lajos, 1941-2020)
Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze. 1963–68 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. 1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta kiállító művész. 1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990 óta tanszékvezetője, 1990–1991 között docense, 1991-től egyetemi tanára, 1992–1995 között rektorhelyettese volt. 1986 óta a hevesi művésztelep vezetője. Az 1970-es évek közepéig főleg színesen festett pop-art faszobrokat készített, későbbi stílusa egyre inkább visszanyúlt a magyar fafaragás hagyományaihoz.
Urbán Erika (1949-2021)
színésznő. 1972-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. 1970 és 1973 között a Nemzeti Színházban lépett fel. 1973-tól lett a Vidám Színpad társulatának tagja. Két könyvet írt, Az én Kabosom és A sors pórázán címmel.
