Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Király! – A világjáró Szent Korona Archívum
  • Heti papiruszok (2312) Egyéb kategória
  • A Kalevala napja Archívum
  • Erjesztett szójabab és Ady building Archívum
  • Barenboim és az egyházi művek Archívum
  • Az európai zene történetének korszakai Archívum
  • Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű Archívum
  • Julia Leigh: Sleeping Beauty Archívum

Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány

Posted on 2023.02.24.2023.09.21. By admin 1 hozzászólás a(z) Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: gramm

Grimm fivérek világhírű meséjében, Az aranyhajú leányban a szépséges hangú Raponcnak (eredetileg Rapunzel) és kedvesének, a hercegnek sok szenvedést kell kiállniuk, míg egymáséi lehetnek. Akik tavaly (2005 – a szerk.) gyalogszerrel jártak az Újlipótvárosi Klub Galériában, illetve egérrel a VirtuArtNeten, már ismerhetnek néhányat azokból a rajzokból, amelyek a General Press legújabb mesekönyvét díszítik.

Nem az első eset, hogy egy jellegtelen növénynek (állatnak) nagyon szép nevet adnak, a galambbegy és a különös hangulatú raponc is rácáfol igencsak hétköznapi viselőjére.

És ezzel még nincs vége a raponckodásnak, hiszen nemcsak a recenzensnek gyűlt meg a baja a raponccal, hanem az illusztrátornak is, ez is egy érdekes történet, igazi raponcmese:
„A koreai kiadó kissé aggódott, hogy hogyan fogom megjeleníteni a mese kulcsszereplőjét, a rapunzelt. Azt írták, hogy ők Ázsiában nem ismerik az itteni, európai növényeket. Hát én sem árultam el, hogy Európában nekem gőzöm sincs arról, mi is az a rapunzel… Ugyanis angolul kaptam meg a szöveget, ahol a rapunzel rapunzel, semmi magyarázat, nem lettem okosabb attól, hogy mi lehet. Végül hosszas keresés után megtaláltam Márton László magyar fordítását, és ő szerencsére utal rá, hogy ez nem más, mint galambbegysaláta. Bár azt sem S lőn az angol–koreai–magyar buxus-galambbegy salátaeszem mindennap, azért erről már halványan sejtettem, hogy valami picike kis növényke, amit az olaszok gyakran tesznek a salátába…

Mivel kollázsban gondolkodtam, igazi növényt kellett találnom. Na, de honnan szedjek madárbegysalátát? Végül találtam valami messzi-messzi zöldségesnél, de nem jutottam vele messzire. Mire hazaértem, már félig-meddig megpunnyadt. Nem ragaszthatom föl a képemre igazi valójában, mert mire elkészül a kép, csupán egy fonnyadt valami lesz belőle! Lepréselve megsárgul, színét veszti. Arról végképp nem beszélve, hogy a kollázsaimban arányosságra törekszem, ettől válik olyan zavarba ejtően hitelessé a ragasztgatás és a festmény kapcsolata. Hát bármily pici ez a madárbegy, ahhoz mégis óriási, hogy a 2,5 centis fejű figurám kezébe egy 3 centis levélkét adjak. Ezért csaláshoz folyamodtam. Kimentem a kertbe, és „meggyepáltam” a bukszusunkat. Lepréselve ugyanolyan szép zöld marad, és pici levelei pontosan akkorák, amekkorákra nekem szükségem van. Mivel már nagyon aggódtak koreai barátaink, hát gyorsan beszkenneltem a bukszust, és elküldtem nekik e-mailben: íme, kérem szépen, ez hát a rapunzel. Roppant hálásak és boldogok voltak, hogy ismét jobban megismerhették az európai étkezési kultúrát… Mosolygás (Vajon mit gondolhatnak, ha netán ismerik a bukszust, hogy mi, magyarok bokrot eszünk?)”

Grimm fivér meséjében a kerék- és cselekménykötő a raponc, mely rossz időben volt rossz helyen: a végre-valahára gyermeket váró nő egy ördöngös asszony tiltott kertjében figyelt föl a salátánakvalóra, s rögtön megkívánta. A férjek ez idő tájt általában csak kullognak az események után, s az anyai örömök elé néző feleség kérése pedig több mint parancs: meg kell szerezni a raponcot, hogy salátát készíthessenek belőle. Az első kísérlet sikerül, a második azonban már kudarcba fullad, az ördöngös asszony a raponcadás feltételéül szabja, hogy a születendő gyermek az övé lesz…

Világszerte gyakori meseszövési kellék a nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető ígéret és a következményekkel való szembesülés. E mesebonyolítási eszköz első felével szívesen élnek politikusaink is nap mint nap, a szembesülés azonban a népre marad, de a műfaj ekkor már nem mű-, nem is nem nép-, hanem rémmese lesz (vö. Czakó–Banga 1., 2., 3.). A felelőtlen ígéret szerencsére a mesékben ritkán torkollik tragédiába, legtöbbször – emberfeletti erőfeszítéseket kívánva a mesehősöktől – valamilyen módon úrrá lesznek a megpróbáltatásokon. Babits Mihályra is bizonyára hatott Grimm fivér története, hiszen Barackvirág című – felnőttként olvasva is nyomasztó – meséje ugyanabból az alaphelyzetből indul, a nagy sokára végre gyermeket váró pár szinte leküzdhetetlen akadályokkal áll szemben a várandós anya kívánsága miatt.

Jacob és Wilhelm Grimm történetét Szegedi Katalin rajzaival, kollázsaival láthatjuk. A tavaly nyári, Újlipótvárosi Klub Galériában rendezett kiállításán jól látható volt, hogy mi mindent felhasznál műveihez a bútorszövettől kezdve a gobelinen és a csipkén át a madártollig. A könyv történetéhez tartozik, hogy egy tavalyi koreai kiadás magyar változata. Ott az országban valaha megjelent tíz legszebb gyerekkönyv közé választották. Besze Barbara, a General Press irodalmi vezetője elárulta, hogy a magyar borító sokkal jobban sikerült. A kiadó és az illusztrátor e műve is szerepelt a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv-kiállításon, ahol Magyarország idén díszvendég volt. A szerző, a kiadó munkatársai mellett mi is kíváncsian várjuk, milyen lesz a visszhangja e szép történetnek és gyönyörű könyvnek, amit kicsiknek, nagyobbacskáknak és felnőni soha nem akaró idealistáknak ajánlunk jó szívvel.

Jacob és Wilhelm Grimm:
Az aranyhajú leány
General Press [Budapest, 2006]

Márton László fordítása alapján
Borítóterv, illusztráció Szegedi Katalin
Tipográfia Gregor László
Kötött
Nyomdai előkészítés Grepenta Kft.
Nyomás és kötés Kaposvári Nyomda
ISBN: 963 9598 88 7

Archívum Tags:Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Február 24.
Next Post: „Isten és sátán közötti alku”

Related Posts

  • Klasszikus nagyvárosi olvasóregény Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek Archívum
  • Internetes helyesírás Archívum
  • Mintha normális emberek lennénk Archívum
  • Beethoven: IV., VI. szimfónia – Brahms: I. szimfónia, 14. magyar tánc, Változatok egy Haydn-témára Archívum
  • Angkor elsüllyedt világa Archívum

Comment (1) on “Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány”

  1. Visszajelzés: Szeptember 20. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Bereczki Bálint: A mese
  • Komédia, filmopera
  • November 30.
  • Opera, moziban
  • Egy kaptafára

Legutóbbi hozzászólások

  1. Irodalmi Nobel-díjasok – Theodor Mommsen szerzője November 30. – papiruszportal.hu
  2. Monteverdi, az újító – Madrigals Book 6 szerzője November 29. – papiruszportal.hu
  3. Somlyó György (1920–2006) halálára szerzője November 28. – papiruszportal.hu
  4. Egy élet az operaszínpadon – Portré Melis Györgyről szerzője November 27. – papiruszportal.hu
  5. „Galambok hangatlan csókja” szerzője November 26. – papiruszportal.hu
  • Arbuzov: Kései találkozás Archívum
  • Szerenád és trombitaverseny a Budapesti Vonósok koncertjén Archívum
  • Heti papiruszok (2320) Egyéb kategória
  • Január 20. Naptár
  • Megvalósult álom Archívum
  • Ókori Nyelvöltögető – A jelen lévő ókor Archívum
  • Nemzeti Filharmonikus Zenekar Archívum
  • Brahms, újra Archívum

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme