Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • William Somerset Maugham (1874–1965) Archívum
  • Heti papiruszok (2251) Egyéb kategória
  • James Lord: Egy Giacometti portré Archívum
  • Ez a vár nem az a vár? o) Egyéb kategória
  • Karácsony a Warnertől Archívum
  • Gigantikus méretű háromkerekű drótszamarak Archívum
  • Könyv a könyvben – Thomas Wharton: Szalamandra Archívum
  • Romantikus Puccini, romantikus Domingo
    Plácido Domingo Sings Romantic Puccini
    Archívum

„Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá”

Posted on 2023.01.16.2023.01.14. By admin Nincs hozzászólás a(z) „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” bejegyzéshez

Mikszáth Kálmán prózájának helye a XXI. században*

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Csiszár Éva

Elfogadott tény az irodalomtudományban, hogy az olvasók nem ugyanolyan módon fogadják be az egyes irodalmi alkotásokat. A befogadás többek között függhet az egyén korától, nemétől, tudásától, annak fejlődésétől, világszemléletétől, magától a korszaktól, melyben él. Minden időszaknak megvannak a maga stílusirányzatai, divatjai írásban és műelemzésben egyaránt. A kritikusok a kor sajátosságainak megfelelően értékelik a műalkotásokat.

„A régi, ismerős, százszor megjárt gyalogút volt, mégsem ismert rá. Azt hitte, idegen helyen bolyong. (…) Minden, minden ott van, minden, minden úgy van, s még sincs ott semmi és még sincs úgy semmi…”1

Elfogadott tény az irodalomtudományban, hogy az olvasók nem ugyanolyan módon fogadják be az egyes irodalmi alkotásokat. A befogadás többek között függhet az egyén korától, nemétől, tudásától, annak fejlődésétől, világszemléletétől, magától a korszaktól, melyben él. Minden időszaknak megvannak a maga stílusirányzatai, divatjai írásban és műelemzésben egyaránt. A kritikusok a kor sajátosságainak megfelelően értékelik a műalkotásokat.

Mikszáth Kálmán életművének értelmezése újfent foglalkoztatni kezdte az irodalomtudósokat, az irodalomtudományt. Hajdu Péter 2005-ben kiadott műve („Csak egyet, de kétszer”2) a Mikszáth-próza kérdéseit boncolgatja, Eisemann György az íróról írt kismonográfiájában3 pedig az életmű újraolvasását, újraértelmezését sürgeti.

Feladataink vannak. A ma irodalma számos alkalommal azt üzeni, hogy tovább kell lépni a klasszikus műveken. A XXI. században, a „Föld 2” korában talán már elavultnak tűnhet egy XIX. századi író, aki műveiben nem valami világrengetően elképzelhetetlenről ír, nem olyan gondolatokról, cselekvésekről, melyek borzadást keltenek, és percekig döbbentté teszik a befogadót. Az író műveiben nem találkozunk különösebben meghökkentő megoldásokkal. Talán éppen ez a különleges benne.

Mikszáth „nem múlhat el”. Arra vár, hogy ismét felfedezzék. Újra kell olvasnunk. Elő kell vennünk könyvespolcaink rejtekéből, le kell porolnunk, és észrevenni azokat a bravúrokat, melyekkel gyarapította irodalmunkat.

Ő volt az, aki az anekdotát fő prózaszervező elvvé tette; aki intertextualitásra adott lehetőséget azzal, hogy egyes műveit (A tót atyafiak, A jó palócok) anekdoták laza füzéreként állította össze, arra késztetve az olvasót, hogy összefüggéseket keressen és kutasson a szereplők, események között. ő volt az, aki novellái szereplőinek kapcsolatrendszerét, szereplőinek érzelmeit, nem mindennapi egyéniségét, olykor különcségeit egy magasabb szintre emelve, félig homályba fedve alkotta meg úgy, hogy a befogadót gondolkodásra, meghatottságra, beleélésre ösztönözze. A művel megismerkedők személyessé válhatnak a műben. Az író közel enged, mintha személyesen beszélné el a történteket, kapcsolatot teremt az olvasóval „közeli” hangvételével.

A fiatal bakfisok, a természet és a benne élő, vele eggyé váló szereplők lelki történései-fejlődései, az emberi kapcsolatok kuszasága, a büszkeség és erkölcs mind-mind kifogyhatatlan kérdések tárházát adják az életmű megközelítésének lehetőségeihez.

Aki felületesen, beleérzés nélkül olvassa írásait, talán nem talál benne semmi különlegeset. Egy kis odafigyeléssel azonban a mai kor számára is az egyik legkülönlegesebb alkotóvá léphet elő újra, a XIX. századból.

„Az a nagy, mélységes talány, mely a természet fönséges arcán honol, betölti még azt a vad lelket is, és beszél hozzá, az meg felelget neki.”4

1 Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak. A jó palócok, Bp., 1967, 40.
2 Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer: A Mikszáth-próza kérdései, Bp., 2005.
3 Eisemann György: Mikszáth Kálmán, Bp., 1998.
4 Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak. A jó palócok, Bp., 1967, 40.

Archívum Tags:Iskola a határon, Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Január 16.
Next Post: Toscanini és a sebesség

Related Posts

  • Tamkó Sirató Károlyt idézve – Tengerecki Pál Archívum
  • Otthagyott csapot-papot – Csokonai a néphagyományban Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 1. rész Archívum
  • Gigantikus méretű háromkerekű drótszamarak Archívum
  • Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról Archívum
  • A legnagyobb komédiás – Richard Pryor Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár

Legutóbbi bejegyzések

  • Brit-szigetek: Michael Wood sötét középkora
  • Mendelssohn zongorája
  • Február 4.
  • Heti papiruszok (2305)
  • Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio

Legutóbbi hozzászólások

  1. Toscanini és a sebesség szerzője Február 1. – papiruszportal.hu
  2. Bartók Béla és József Attila szerzője Heti papiruszok (2305) – papiruszportal.hu
  • December 31. Naptár
  • Múltkóstoló – Szigethy Gábor kötete Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 1. rész Archívum
  • Heti papiruszok (2304) Egyéb kategória
  • Január 9. Naptár
  • Mendelssohn zongorája Archívum
  • Az ördög álarcosbálja – Marilyn Manson az arénában Archívum
  • Brit-szigetek: Michael Wood sötét középkora Archívum

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme