Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Foster, Várdai és a Nemzeti Filharmonikusok Archívum
  • Aegon-est a nanopróza körül – Podmaniczky Szilárddal Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – Cyberpunk sűrűn, keverve Archívum
  • Sebő József: A Bakony-mítosz
    A Bakony a magyar irodalomban
    Archívum
  • Én kedves hattyúm Archívum
  • Képes Zenetörténet gyerekeknek – a Rózsavölgyitől Archívum
  • Korszelleműzés Archívum
  • Tunézia. Múzeum a Szahara kapujában – Interjú Rozvány Györggyel Archívum

„Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá”

Posted on 2023.01.16.2023.05.29. By admin 1 hozzászólás a(z) „Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá” bejegyzéshez

Mikszáth Kálmán prózájának helye a XXI. században*

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: Csiszár Éva

Elfogadott tény az irodalomtudományban, hogy az olvasók nem ugyanolyan módon fogadják be az egyes irodalmi alkotásokat. A befogadás többek között függhet az egyén korától, nemétől, tudásától, annak fejlődésétől, világszemléletétől, magától a korszaktól, melyben él. Minden időszaknak megvannak a maga stílusirányzatai, divatjai írásban és műelemzésben egyaránt. A kritikusok a kor sajátosságainak megfelelően értékelik a műalkotásokat.

„A régi, ismerős, százszor megjárt gyalogút volt, mégsem ismert rá. Azt hitte, idegen helyen bolyong. (…) Minden, minden ott van, minden, minden úgy van, s még sincs ott semmi és még sincs úgy semmi…”1

Elfogadott tény az irodalomtudományban, hogy az olvasók nem ugyanolyan módon fogadják be az egyes irodalmi alkotásokat. A befogadás többek között függhet az egyén korától, nemétől, tudásától, annak fejlődésétől, világszemléletétől, magától a korszaktól, melyben él. Minden időszaknak megvannak a maga stílusirányzatai, divatjai írásban és műelemzésben egyaránt. A kritikusok a kor sajátosságainak megfelelően értékelik a műalkotásokat.

Mikszáth Kálmán életművének értelmezése újfent foglalkoztatni kezdte az irodalomtudósokat, az irodalomtudományt. Hajdu Péter 2005-ben kiadott műve („Csak egyet, de kétszer”2) a Mikszáth-próza kérdéseit boncolgatja, Eisemann György az íróról írt kismonográfiájában3 pedig az életmű újraolvasását, újraértelmezését sürgeti.

Feladataink vannak. A ma irodalma számos alkalommal azt üzeni, hogy tovább kell lépni a klasszikus műveken. A XXI. században, a „Föld 2” korában talán már elavultnak tűnhet egy XIX. századi író, aki műveiben nem valami világrengetően elképzelhetetlenről ír, nem olyan gondolatokról, cselekvésekről, melyek borzadást keltenek, és percekig döbbentté teszik a befogadót. Az író műveiben nem találkozunk különösebben meghökkentő megoldásokkal. Talán éppen ez a különleges benne.

Mikszáth „nem múlhat el”. Arra vár, hogy ismét felfedezzék. Újra kell olvasnunk. Elő kell vennünk könyvespolcaink rejtekéből, le kell porolnunk, és észrevenni azokat a bravúrokat, melyekkel gyarapította irodalmunkat.

Ő volt az, aki az anekdotát fő prózaszervező elvvé tette; aki intertextualitásra adott lehetőséget azzal, hogy egyes műveit (A tót atyafiak, A jó palócok) anekdoták laza füzéreként állította össze, arra késztetve az olvasót, hogy összefüggéseket keressen és kutasson a szereplők, események között. ő volt az, aki novellái szereplőinek kapcsolatrendszerét, szereplőinek érzelmeit, nem mindennapi egyéniségét, olykor különcségeit egy magasabb szintre emelve, félig homályba fedve alkotta meg úgy, hogy a befogadót gondolkodásra, meghatottságra, beleélésre ösztönözze. A művel megismerkedők személyessé válhatnak a műben. Az író közel enged, mintha személyesen beszélné el a történteket, kapcsolatot teremt az olvasóval „közeli” hangvételével.

A fiatal bakfisok, a természet és a benne élő, vele eggyé váló szereplők lelki történései-fejlődései, az emberi kapcsolatok kuszasága, a büszkeség és erkölcs mind-mind kifogyhatatlan kérdések tárházát adják az életmű megközelítésének lehetőségeihez.

Aki felületesen, beleérzés nélkül olvassa írásait, talán nem talál benne semmi különlegeset. Egy kis odafigyeléssel azonban a mai kor számára is az egyik legkülönlegesebb alkotóvá léphet elő újra, a XIX. századból.

„Az a nagy, mélységes talány, mely a természet fönséges arcán honol, betölti még azt a vad lelket is, és beszél hozzá, az meg felelget neki.”4

1 Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak. A jó palócok, Bp., 1967, 40.
2 Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer: A Mikszáth-próza kérdései, Bp., 2005.
3 Eisemann György: Mikszáth Kálmán, Bp., 1998.
4 Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak. A jó palócok, Bp., 1967, 40.

Archívum Tags:Iskola a határon, Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Január 16.
Next Post: Január 17.

Related Posts

  • Zsuzsa néni Archívum
  • 1000 kastély, vár és palota Archívum
  • „A bölcsesség szavai” Archívum
  • Szimfonikus felfedezések Archívum
  • Rammstein – Egy ember ég Archívum
  • Szerenád és trombitaverseny a Budapesti Vonósok koncertjén Archívum

Comment (1) on “„Titkos évezredek mélyéről emlékszem reá””

  1. Visszajelzés: Május 28. – papiruszportal.hu

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Bari Károly
  • Chris Sohre és a The Malvinas lemeze
  • Október 1.
  • Zenevarázslat kicsiknek
  • Gutenberg élt, él és élni fog

Legutóbbi hozzászólások

  1. Kékszakáll francia módra szerzője Október 1. – papiruszportal.hu
  2. A Mesemondó – Benedek Elek szerzője Szeptember 30. – papiruszportal.hu
  3. Nem csak habos torta: Hollywood hercege – Tony Curtis életrajza szerzője Szeptember 29. – papiruszportal.hu
  4. Humperdinck, Richard Strauss és Mahler a Művészetek Palotájában szerzője Szeptember 27. – papiruszportal.hu
  5. Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York) szerzője Szeptember 26. – papiruszportal.hu
  • Csalog Gábor Szkrjabin- és Kurtág-lemeze Archívum
  • Június 4. Naptár
  • Hernádi Gyula (1926–2005) Archívum
  • Vissza a gyökerekhez – Szabadság, egyenlőség, testvériség Archívum
  • Dvořák szláv táncai a BFZ előadásában Archívum
  • Gustav Mahler: II. szimfónia Archívum
  • Március 31. Naptár
  • Június 18. Naptár

Copyright © 2003-2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme