Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • „…ismert aztán tényleg nem vagyok” Archívum
  • Donna Deussen: High Wire Archívum
  • Let there be rock, let there beer! Archívum
  • Képes Zenetörténet gyerekeknek – a Rózsavölgyitől Archívum
  • Julia Leigh: Sleeping Beauty Archívum
  • Zavaros idők − Sinka István életútja Archívum
  • Már megint szingli Archívum
  • Juan Marsé: Utolsó délutánok Teresával Archívum

A (klasszikus) zenekarok kialakulása, fejlődése

Posted on 2023.10.30.2023.10.28. By admin Nincs hozzászólás a(z) A (klasszikus) zenekarok kialakulása, fejlődése bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006]

Szerző: Gordon Kató

A zenekar nagyobb hangszeres együttes, a szólamokat – ellentétben a trióval, kvartettel, kvintettel, szextettel, oktettel, nonettel – többen játsszák. A középkor még nem ismeri az állandó együttes fogalmát, három-négy ember játszott, de ezek még nem voltak állandó társulások. A reneszánsz korszakban még nem beszélhetünk zenekarról, a művek hangszerelése is tetszés szerinti (ad libitum) lehetett. Nagyrészt a kórusműveket ültették át leginkább fúvós hangszerekre, eredeti hangszeres művek nem nagyon léteztek.

A vonószenekar, mely a zenekarok alapja, legfőbb része maradt, a barokk korszak szülötte, mely esetenként fúvósokkal egészült ki (operák, nagyobb lélegzetű egyházi művek). A zenei „alapot”, generálbasszust a continuo hangszerek adták, orgona vagy csembaló, valamint cselló, fagott, lant, theorba, chitarrone, gitár, a zenekar többi tagja a dallamot játszotta. A zenekart a karmester többnyire a csembaló mellől, vagy hegedűvel a kézben, vagy bottal a földre koppantással (Lully egy ilyen ütéstől – mely elfertőződött – halt meg) irányította. A zenekarok felépítése változó volt.
A klasszikus korszak zenekara a XVIII. század második felében alakult Mannheimben és Párizsban. A vonós hangszerek mellett (első, második hegedű, brácsa, gordonka és bőgő [e két utóbbi többnyire azonos szólamot játszott]) két fuvolát, két oboát, esetenként két klarinétot, két fagottot, két trombitát, két kürtöt és egy pát üstdobot találunk a partitúrákban. Beethoven tovább bővítette a zenekart kontrafagottal, harsonával, négy kürttel, triangulummal, cintányérral és nagydobbal.
A romantikában nemcsak a művek hosszúsága, hanem a zenekarok nagysága is néha gigászi méreteket öltött. A rézfúvós hangszerek sokkal nagyobb számban szerepelnek, mint addig – a korábbi két kürt helyett négy a minimum –, különösen a mély hangokat adók, mint a basszustrombita, kontrabasszus harsona, kontrabasszus tuba. Az ütőhangszerek száma is megnőtt, új hangzásokat vetnek be a zeneszerzők, például üllő, szélgép, kolomp, kisdob, pergődob, nagydob, kasztanyett. A hárfa is sokszor szerepel a romantikus művekben. De orgona (pl. Saint-Saëns: Orgonaszimfónia), harmónium (Csajkovszkij: Manfréd-szimfónia) is színesíthet egy-egy művet.
A XX. század az ütőhangszerek megsokszorozását hozta, a zongorát is sokszor ütőhangszerként szerepeltetik, ahogy a vonós hangszerek is kapnak ilyen jellegű feladatokat. A vonóskar szerepe már nem egyeduralkodó, Sztravinszkij Zsoltárszimfóniájában például nem szerepelteti a hegedűket.
A vonós- és szimfonikus zenekarok mellett vannak kamara-, fúvós-, rézfúvós zenekarok is, hogy a könnyed műfajokat játszó együtteseket ne is említsük (tánc-, cirkuszi, katonazenekar).
A karmester szerepe a XVIII. századtól megkerülhetetlen. Míg a kamarazenekarok dirigens nélkül játszanak, egy mamut zenekarnál ez kivitelezhetetlen, egyrészt a sok zenész által egységesen játszandó tempó, a belépések, másrészt a dinamika, lassítás-gyorsítás miatt. A zenekar a karmester utasítását követi, akkor is, ha esetleg nem ért vele egyet. Versenyműveknél is a karmester szerepe a döntő (például a tempóválasztásnál). A karmester a partitúrából vezényel, olyan kottából, melyben az összes szólam szerepel, egymás alatt, az időrendi megszólalás szerint (vízszintesen a zene folyamata, függőlegesen az adott pillanat). A hangszercsoportokat összekötve találjuk, alul a vonós hangszerek, az esetleges szólóénekes, kórus, hárfa, zongora, ütő-, rézfúvós és fafúvós hangszerek.
A zenekar ülésrendje az idők során sokat változott.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Október 30.
Next Post: Kakas a szemétdombon

Related Posts

  • Ory grófja és a meghiúsult szerelem Archívum
  • Prokofjev, a háborús zeneszerző Archívum
  • Mozart Figaro házassága, kétszer Archívum
  • Szimfónia, versenymű, kantáta Archívum
  • Benjamin Britten és Dmitrij Sosztakovics lemeze Archívum
  • Rózsaszín párduckörmök Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Keller, Kremer és Schubert
  • Hangszínek bűvöletében – hangszerelés felsőfokon
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában
  • Szokolov, Byrd és Brahms – valamint Chopin és Bach
  • Az oboa, a fuvola és a medvék

Legutóbbi hozzászólások

  1. Enescu, Richard Strauss és a hegedű-zongora szonáta műfaja szerzője Május 4. – papiruszportal.hu
  2. Bohémélet szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  3. Az utolsó tangó szerzője Április 28. – papiruszportal.hu
  4. Fabio Luisi és Jordi Savall a Művészetek Palotájában szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  5. Savall, a csoda szerzője A humánum Beethovennel és Schuberttel – papiruszportal.hu
  • 3500 nap – A Gulag rabtelepei Archívum
  • Képzett társítások Harasztÿ Istvánnal és Petőcz Andrással Archívum
  • A mi Wertherünk Archívum
  • Vonalak géniusza – Gustave Doré Archívum
  • Nem minden az, aminek látszik Archívum
  • Július 10. Naptár
  • Jennifer Lee Carrell: A Shakespeare-titok Archívum
  • Újévi koncert Törökbálinton Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme